"Magyarország nem Fehéroroszország vagy Kazahsztán, hanem a NATO és az EU tagja, ahol a barátoktól kaptunk figyelmezetést…"

A Tavares-jelentés szerdai elfogadását kommentáló Balázs Péter volt külügyminiszter egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy példátlan az Európai Unió történetében egy ilyen dokumentum elfogadása. A portálunk által megszólaltatott fideszes külpolitikus semmi érdemit nem tudott mondani: szerinte a hivatalos párt- és állami álláspont már elhangzott.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Parlament szerdán elfogadta a Tavares-jelentést. Munkatársunk, a külpolitikai kérdésekre rálátó személyt kért a hír kommentálására. Utóbb kiderült: a három igazából kettő.

„Ez várható volt” – reagált a hírre Balázs Péter volt külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy előzetes megnyilatkozásai alapján Orbán Viktor miniszterelnök is erre számított.

„Ez várható volt. Előzetes nyilatkozatai alapján még OV is ezt várta” – hangsúlyozta a külügyi szakember.

„Ez jó” – kommentálta a szavazási adatokat – 370 igen, 249 nem és 82 tartózkodás – az első magyar uniós biztos. Szerinte a viszonylag sok tartózkodás azt jelzi, hogy a pártfegyelem miatt sok néppárti képviselő nem szavazott igennel, „nemet azonban lelkiismereti okokból nem akart mondani erre az alapvetően jó szándékú és korrekt jelentésre”.

„Maga az eljárás és annak nyomán születő dokumentum igen komoly politikai figyelmeztetés” – mondta az Együtt 2014 alapító tagja. „Nem tudok róla, hogy az Európai Unió történetében ilyen dokumentum elfogadására példa lenne” – tette hozzá. Szerinte „súlyosan és tartósan sérülnek a jogállamiság alapvető kritériumai és ezek rendszerré épültek”. Balázs Péter külön felhívta a figyelmet a különböző kisebbségek háttérbeszorítására.

A volt külügyminiszter ugyanakkor arra is fölhívta a figyelmet, hogy „külső hatással egy országot nem lehet egy országot a demokráciára rákényszeríteni”. Hozzátette: „Magyarország nem Fehéroroszország vagy Kazahsztán, hanem a NATO és az EU tagja, ahol a barátoktól kaptunk figyelmezetést”. Azt mondta: „mindezt a kormányzat részéről igen nagy csúsztatás, politikai hamisítás ütközetnek leírni”. Hangsúlyozta: „családon belül háborút viselni igen rossz vért szül”.

A veterán diplomata José Manuel Barroso egyik bejelentésére hívta fel a figyelmet. Barroso ugyanis azt mondta, hogy még a következő, 2014 májusi EP-választás előtt javaslatot dolgoznak ki válaszul arra a problémára, melyet az generál, hogy egy EU-tagállam nem tartja tiszteletben az EU alapelveittartalmazó koppenhágai kritériumokat.

Balázs Péter szerint „ez a kormány szembehelyezkedett az Európai Unióval és annak ellenében cselekszik”. A volt külügyminiszter hangsúlyozta: a keddi európai parlamenti felszólalásán Orbán Viktornak egyetlen konkrét, érdemi ellenvetése nem volt a Tavares-jelentés ellen. Úgy vélte: „ebből a magatartásból az következik, hogy a miniszterelnök nem kíván együttműködni az euroatlanti szövetségi rendszerrel és valószínűleg megpróbálja kihúzni a következő választásig”. Mint hangsúlyozta: „ez a vonalvezetés Magyarországon a jobbszélnek tetszik, de szerintem a Fideszen belül is elég sokaknak – az EU híveinek – okoz komoly fejfájást”.

„Orbán hisz a szabadságharcban és túlzásba viszi, de mindez csak a futballstadionok közönségének tetszik. Az Európai Unión kívül nincsen számunkra hely” – aktualizálta a Szózatot Balázs Péter.

Kerék-Bárczy: „a magyar kormány csak az anyagiak miatt marad az EU-ban”

Balázs Péteréhez hasonló álláspontra helyezkedett Kerék-Bárczy Szabolcs volt Los Angeles-i főkonzul. A konzervatív-szabadelvű közíró két dolgot emelt ki: egyrészt „Orbán Viktor a magyarországi híveinek beszélt az Európai Parlamentben”, másrészt „az Európai Unió és a magyar miniszterelnök két malomban őröl, így lehetetlenség köztük az egyetértés”. Úgy folytatta: „az Európai Unió a pluralizmus, a parlamentáris demokrácia, a liberális jogállam és magántulajdonon alapuló szabályozott, de szabad piacgazdaság törvényeiből indul ki, és ezek értékeit védi, míg Orbán Viktor és a Fidesz a központosított, autokratikus államfelfogását és egy államkapitalista modellt képviselve beszél”.

„A Fideszt nem érdekli, hogy, hogy Európa intézményei hogyan védik a fékeket és ellensúlyokat védő liberális demokráciát. Értelmetlen a vita egy autokráciát építő kormányzat és egy demokráciát építő közösség között. Süketek párbeszéde zajlik” – tette hozzá.

Mint Balázs Péter, úgy Kerék-Bárczy Szabolcs is szükségesnek látta kiemelni, hogy a Fidesz előre tudta: átmegy a Tavares-jelentés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány következetesen érvelt amellett, miszerint a Fidesz nem fogadja el az Európai Unió értékeinek jelentős részét.

„A magyar kormány csak az anyagiak miatt marad az EU-ban” – vélte Kerék-Bárczy. „Amikor az anyagi érdekek úgy diktálják, próbálnak megfelelni Brüsszelnek, de csak azért, hogy jöjjön a pénz, de egyébként ahol nincs anyagi haszna a megfelelésnek, ott kimutatják valódi énjüket. Nem azonosulnak az Európai Uniónak és alapító atyáinak értékrendjével” – mondta a szakember.

Interjúalanyunk szerint a kormányzat „tovább fogja feszíteni a húrt”. Akárcsak Balázs Péter, ő is hangsúlyozta: „ilyen még nem volt az EU fennállása óta”. Hozzátette: „a Fidesznek megbukott az az illúziója, hogy a Néppárt egy emberként mögötte áll”. Közölte: „a néppárti frakció elég heterogén társaság és ott sem mindenki ért egyet a végetlenül demagóg, populista kakaskodással”.

„Ahogy az Európai Bizottság vagy az Egyesült Államok elnöke nem tud Evo Moralessel, vagy David Cameron Fidel Castróval vitatkozni”, úgy az Európai Parlament sem tud a magyar kormánnyal – mondta Kerék-Bárczy Szabolcs.

A fideszes bizottsági alelnök nem mélyült el a kérdésben

Kíváncsiak voltunk a fideszes külpolitikusok álláspontjára is. Balla Mihály, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke nem vette fel telefonját. Nagy Gábor Tamást, az ugyancsak fideszes bizottsági alelnököt sikerült ugyan elérnünk, de – mint Nagy fogalmazott –, „a hivatalos álláspont mind a kormány mind a pártvezetés részéről elhangzott már, ráadásul nem is ismerem a jelentést oly mértékig”. Hozzátette: ugyan csütörtökökön összeül a Külügyi Bizottság, de kérdés nincs napirenden. „Lehet, hogy lesz valahogy lesz szó róla” – fűzte hozzá.

További érdeklődésünkre a kormánypárti külpolitikus azt mondta: „nem mélyültem el ebben a kérdésben”. Azt is megkértük, hogy kommentálja, miszerint a Tavares-jelentés csak úgy mehetett át, hogy számos néppárti – vagyis a Fidesszel az Európai Parlamentben szövetséges – képviselő is megszavazta azt. „Nem ismerem az összetételét az európai parlamenti delegációknak” – reagált Nagy Gábor Tamás.

atv.hu, Szegő Péter