Orbán Viktor kormányfő bal kezével megsimogatja az emberek buksiját, a "jobb kezével" (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel) viszont megszorításokat ró rájuk.

Holnap - ha hinni lehet a szombati bejelentésnek - végre megismerhetjük annak az összességében 600-650 milliárd forintos kiigazítási csomagnak a részleteit, amely 2013-ig alapvetően meghatározza a lakosság életszínvonalának alakulását. A kormányzati kommunikáció ódzkodik a "reform" , még inkább a "megszorítások" szó használatától, de a költségvetés kiadási oldalának tervezett mértékű lefaragását nehéz másnak nevezni.

Az már egy hónapja ismert, hogy 2013-ig összességében 600-650 milliárd forintos államháztartási konszolidációt tervez a kormány, ebből 2012-ig ennek az összegnek a felét takarítanák meg, úgyhogy a hatások idén csak kis mértékűek lesznek. A gazdasági elemzők szerint azonban ennél nagyobb összeget, legalább 700 milliárd forintot kellene megspórolni, azonban a szakértők egyetértenek abban, hogy 2011-ben ebből 50 milliárd forint is elegendőnek látszik, mivel az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyon és a különadókból befolyó összegek elegendőnek látszanak az aktuális költségvetési lyukak betömésére. Kissé ráijesztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a februári országjelentésében a magyar kormányra, ugyanis megállapították, hogy az idén várható államháztartási többletet követően 2012-ben 5,2 százalékos, egy esztendővel később, pedig 7,2 százalékos hiány várható, abban az esetben, ha az évek óta aktuális strukturális reformokat nem lépi meg a kormány. Most úgy látszik, hogy ha nehezen is, de megvan erre a szándék. A hiány mérséklése úgy képzelhető el, hogy a kiadások lefaragása révén a hiány kétharmada, a bevételek növelése által pedig egyharmada teremtődik meg a szükséges pénzeknek.

A szombati kormányülésen pontokba szedték, hogy milyen területeket érinthet a strukturális reform. Ezek nagy része közismert, ugyanakkor egyre több részlet is körvonalazódni látszik. A rokkantsági nyugdíjellátásokra elköltött pénzek nagyságának mérséklése, illetve a járadékosok számának csökkentése hosszú idő óta napirenden van. Itt 728 ezer rokkantnyugdíjasról van szó. Közülük azok, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjhatárt csekély többségben - 52 százalékos arányban - vannak azokkal szemben, akik korhatár nélküliek. Ők képezik azt a csoportot, akiknek létszámát, és vele együtt a kiutalt járadék összeget a kormány mérsékelni akarja. A szigorúbb leszázalékolási vizsgálatoknak kicsi a jelentősége, mert a korábbi kormányok ezt már megtették. A rokkantnyugdíjasok bevonására az aktív jövedelemszerzésbe már eddig is voltak próbálkozások, nem sok eredménnyel. A megváltozott munkaképességűeknek Magyarországon mindössze 12-15 százalékát foglalkoztatják rendszeresen, szemben az EU 40 százalékos átlagával. A Foglalkoztatási Alap tervezett szűkítése sem segíti elő azokat a kormányzati szándékokat, amely a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítené elő.

A gyógyszerkassza tervezett megkurtítása egyszerűbbnek látszik. Az egyes gyógyszerek tb-támogatási kulcsát csökkenthetik, és további patikaszerek kerülhetnek ki ebből a körből. Egy ilyen lépés az inflációt gerjeszti, és ezzel egyidejűleg a hazai gyógyszeripar belföldi forgalmát csökkenti. Emellett tovább szűkítenék a közgyógyellátásra jogosultak körét, továbbá azoknak a gyógyszereknek a számát, amelyeket a szociálisan rászorultak eddig ingyenesen kaptak. Tervezik, hogy a legsúlyosabb betegségben szenvedők, kiemelkedően magas költségű gyógyszereknél a támogatást tovább szigorítják. A közösségi közlekedés reformja a MÁV és a BKV által a GDP 1,4 százalékot (370 milliárd forintot) kitevő adósság mértékét kívánja mérsékelni. (Emellett 350 milliárd forintot egyébként is kifizet a költségvetés a két társaságnak.) A 65 éven felüliek ingyenes utazásának eltörlését levetette a kormány a napirendről, így kérdéses, hogy a jegyellenőrzés megszigorítása mellett, mit tehet még a nemzetgazdasági tárca.