http://www.portfolio.hu/gazdasag/ha_nincs_imf-megallapodas_akkor_a_devizatartalekhoz_nyul_a_kormany.160247.html

"Ha az EU végsõ soron megakadályozná az IMF-megállapodás aláírását, "egy mozdulattal össze lehetne vonni a jegybankot és a PSZÁF-ot, és az MNB 35 milliárd eurós devizatartalékának egy részét lehetne használni a likviditás biztosítására - mondta a lapnak egy ismert kormánypárti politikus "

Nem kell nagy jóstehetség a magyar események elõrelátásához, elég rövid argentín tanulmányutat tenni (kollégáink éppen most, a helyszínen tanulmányozzák a helyzetet, jövõre beszámolok róla, hogy mit tapasztaltak), vagy legalább elolvasni, hogy ott mi zajlik.

A jegybanki devizatartalék nagysága miatt igen vonzó megszerzése. Önmagában véve azt gondolom, hogy mivel az IMF-pénzt amúgy is a jegybank váltotta le forintra, és az euróban most is ott van a tartalékban, nem okoz gigantikus problémát, ha a jegybanki tartalékból fizetjük azt vissza (a mindennapos likviditás biztosítása már eléggé meredeknek tûnik viszont). Fizikailag megoldható, veszélyt nem jelent, kisebb devizatartalék mellett is el tud éldegélni az ország. Ráadásul jelenleg a devizatartalékok nagyobbak, mint a magyar állam teljes devizaadóssága, tehát a terv megvalósítható. A nagy buktató a dolog optikájában van: a jegybanki függetlenség és devizatartalékok elvonása kivitelezhetõ mondjuk Argentínában, vagy Kongóban de egy EU-országban igen nehezen. Könnyen lehet, hogy ez akár az EU-ból való kiközösítésünkhöz vezetne, valamint ahhoz, hogy a forintos magyar állampapírpiacot tömegével hagyják el a befektetõk, a hozamok megugrását és a forint összeomlását okozva. Ezért veszélyes tehát ez az elképzelés. A jelenlegi gazdaságpolitika legnagyobb hibája éppen az, hogy nem érti, hogy attól, hogy valami megvalósítható, matematikailag megoldható, és esetleg elsõ körben pozitív a hatása, másod- és harmadkörös hatásai olyan nagyon negatívak lehetnek, hogy az bõven negálja az elsõkörös hatásokat.

Ennek jó példája az SZJA-csökkentés: hiába hagyok a jobbmódúaknál több pénzt, ha közben õk azt gondolják közben, hogy a jogbiztonság csökken, ha úgy érzik megtakarításaik nincsenek biztonságban, akkor ezt a többletjövedelmet nem költik el, hanem kiviszik külföldre, megindul a tõkemenekítés: sajnos ennek vannak jelei Magyarországon is - következményei beláthatatlanok, vagy jobban mondva beláthatóak, de ezt inkább hagyjuk is.

Egyébként ha adhatnék esetleg én is egy jó kis argentínoktól ellesett ötletet: miután a külföldi finanszírozás elzárult elõttük, kigondolták, hogy peso-ban fognak kötvényeket kibocsátani. Ám a lakosság nem akarta megvenni ezeket, mert félt a megugró inflációtól, és így fix kamatozású kötvények vételére nem voltak hajlandóak, mert tudták, hogy a jövõbeni árfolyam és infláció nehezen kiszámítható. Erre a kormány olyan kötvényeket bocsátott ki, amelyek az infláció feletti pár, 3-4%pont-os reálkamatot fizetnek, így biztosítva az embereket, hogy nem erodálódik befektetéseik reálértéke. Az argentín statisztikai hivatal szerint jelenleg 10% az infláció Argentínában, így a kötvények 13-14% kamatot fizetnek. Független elemzõk szerint persze a valós inflációs szám 25%, de aki saját inflációs becslést (efféle alávaló propagandát!!!) mer kiadni, azt beperelik, mert ezt bûncselekménnyé nyilvánították. Lehet még sokat tanulni az argentínoktól...

(mondjuk azt már tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy Argentína az 1900as évek fordulóján a világ egyik leggazdagabb országa volt, USA-val emlegették egy szinten. Az unortodox megoldások azóta pár államcsõdhoz és hiperinflációhoz vezettek)