• Sebők János

2011.11.28., 11:29 Frissítve: ma, 14:56 4440 7

Orbán Viktor hallgat, holott most kellene kiállnia az emberek elé, s elmagyarázni korábbi kijelentéseit, ígéreteit, jóslatait, vállalásait. Szembe kellene néznie azokkal, akik hatalomba juttatták, s már nem hisznek benne és politikájában, illetve szembesülnie kellene azokkal a tényekkel, amelyekről kormányzati oldalon vajmi kevés szó esik. Hogy megkönnyítsük a dolgát, kikerestünk néhány fontos adatot a kormányváltás utáni időkből, hogy lássuk, miként fest most a tájkép a győztes csata után.

Orbán Viktor és kormánya régóta hasonlóképpen intézi az ország sorsát, mint Meggyes Tamás és a Fidesz-frakció az esztergomi polgárokét. A dafke és ostoba politizálás nyomán város a csőd szélére került, s a funkcionális zavarok most már az alapellátásokat – közétkeztetés, közvilágítás – is veszélyeztetik. Múlt pénteken aztán elfogyott a polgárok türelme, s már nemcsak hitetlenkedtek, morgolódtak, de a városházán olyan lincshangulat alakult ki, hogy rendőröket kellett kivezényelni a testület fideszes tagjainak kimentésére.

Orbán Viktor és a szavazógépként működő kétharmados parlamenti többség – ha nem változtat eddigi arrogáns, autokratikus politikáján – könnyen juthat hasonló helyzetbe. A kormányváltást követően (amikor a Merril Lynch már az ország felminősítését fontolgatta) ugyanis a teljesen kiszámíthatatlan, s ehhez kapcsolódóan hazug gazdaságpolitika következményeként november közepére Magyarország az államcsőd közelébe került. S a Standard & Poor’s figyelmeztetése, majd a Moody’s leminősítése után okkal várhattuk, hogy a felelősöknek megjön az eszük. Tévedtünk. A szemfényvesztés tovább folytatódik. Kormányzati tényezők megnyert csatáról beszélnek, s a Moody’s lépésére adott válaszokból sejthető, hogy a hadviselés tovább folytatódik (a Magyar Nemzet szombati címlapján: „Magyarországot megtámadták”). A „fantaszta” Matolcsy iránti bizalom töretlen, aki nemcsak megerősödve – győztes hadvezérként – vizionálhatja a szebb jövőt, de mint a vezető közgazdászokkal folytatott tárgyalások utáni sajtótájékoztatón kiderült, bátran hazudozhat tovább, amit beszélgető partnerei – óvatoskodva – szóvá is tettek.

A kormányzat tehát önvizsgálat helyett újabb csatákba kezd, és új ellenséget is talált a hitelminősítőkben. Matolcsy szerint azonban az ellenük vívott csatát is megnyerjük, és 2012-ben ráállunk egy növekedési pályára. A Medián múlt heti közvélemény-kutatásából azonban kiderül, hogy a még mindig kétharmad nevében törvénykező kormány ellen most már a belső ármány fenekedik. A zemberek már morgolódnak, s a megkérdezettek négyötöde (78%) úgy véli, hogy az Orbán-kormány alatt „rossz irányba mennek a dolgok.” Oda kellene figyelni a szavukra, az indulataikra, ám a kormány és a kommunikációs gépezet ehelyett máris turbó fokozatba kapcsolt. Giró-Szász, Szíjjártó, Selmeczi mellett Martonyi, Rogán, Kósa, Lázár és még sokan mások beálltak a csatasorba, hogy ismét hipnotizálják a lakosságot.

Egyedül Orbán Viktor hallgat, holott most kellene kiállnia az emberek elé, s elmagyarázni korábbi kijelentéseit, ígéreteit, jóslatait, vállalásait. Szembe kellene néznie azokkal, akik hatalomba juttatták, s már nem hisznek benne és politikájában, illetve szembesülnie kellene azokkal a tényekkel, amelyekről kormányzati oldalon vajmi kevés szó esik. Hogy megkönnyítsük a dolgát, kikerestünk néhány fontos adatot a kormányváltás utáni időkből, hogy lássuk, miként fest most a tájkép a győztes csata után.

*

- Az államadósság mértéke 2011 november elején történelmi csúcsot döntött, s elérte a 20 767 milliárd forintot (kormányváltáskor 18 100 milliárd), ami a GDP 82%-a, de az idepumpált MANYUP-pénz (1350 milliárd) nélkül már 86% volna. A felvett hitelek jelentős részét azonban 2011-től 2014-ig kell visszafizetni. Idei évértékelőjében Orbán el is mondta, hogy 2011-ben 2429, jövőre 2302, 2013-ban 3046, 2014-ben 2404 milliárd forint plusz adósságszolgálatnak (esedékes kamatfizetések, tőketörlesztések) kell eleget tennünk.
- Drámai helyzetbe került a közel 3200 önkormányzat is. A finanszírozási nehézségek ellensúlyozására 2006 és 2008 között kibocsátott – 90 százalékban svájcifrank-alapú (160-165 Ft) kötvények törlesztése idén ősztől (a kötvényállomány 29%-nál, 240-250Ft) megkezdődött.
- Az önkormányzatok jelentős része napi finanszírozási gonddal küzd, a megyei jogú városoknak pedig 40 százaléka került 2011-ben nagyon nehéz helyzetbe, miközben a hitelállomány 1250 milliárdra nőtt.
- Magyarország adósságkockázati (cds) felára hétvégén történelmi csúcsot (644 bázispont) döntött.
- Idén már Magyarországot is besorolták a világ legmagasabb kockázatú államadósai közé (Top 10).
- Az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya október végén 1328 milliárd Ft volt, ami az éves eredeti előirányzat (687,4 milliárd) közel kétszerese! A tervek szerint a hiány év végére 1517 milliárd forintra nő.
- Az új adótörvények szerint – az ígéretek ellenére – jövőre legalább 550 milliárd forinttal nőnek az adóterhek. Ha azonban a kormány valamely döntése elbukik az Európai Bíróság vagy az Alkotmánybíróság előtt, akkor a büntetések kifizetésére további 800-900 milliárd különadó beszedése is szükségessé válhat.
- Az elmúlt hónapokban működő tőke alig érkezett, viszont jelentős mértékben távozott az országból.
- Az offshore-amnesztia mindössze 15 milliárd forintot vonzott haza, de kb. 3000 milliárd továbbra is külföldi bankokban, adóparadicsomokban maradt.
- A Valutaalap és az IMF kipaterolása után a szabad piacokon nem jutottunk érdemi hitelforrásokhoz.
- Az államkötvényeket az elmúlt hetekben már nem, vagy csak óriási kamatfelárral tudtuk értékesíteni. A három éves futamidejű referenciakötvény hozama jelenleg 9,5, az öt éves csaknem 10, a tíz éves 9,7 százalék körül mozog.
- A környező országokkal ellentétben 2011-ben nálunk csaknem leállt a hitelezés. Míg a V4-ek országaiban 3, Romániában 4 százalékkal bővült, addig nálunk pang a hitelpiac, és így a kkv-k sem jutnak hitelekhez.
- A 2007 és 2013 közötti időszakban hazánk számára elérhető közel 8000 milliárd forint EU-s fejlesztési forrás – saját források hiányában – alig több mint felét tudtunk lehívni.
- A fejlesztések, beruházások 2011-ben lényegében leálltak.
- Magyarországra a hitelszűke miatt nem V, hanem L alakú recesszió vár, aminek egyik következménye, hogy stagnál, vagy tovább növekszik a munkanélküliség.
- Az ígéretek ellenére a munkanélküliséget 2011-ben sem sikerült érdemben csökkenteni (462 ezer fő (10,8%), az álláskeresők száma pedig 550 ezer körül mozog).
- A 2010-es nyomorultsági mutató (misery index, amely munkanélküliségi ráta és az infláció összege alapján rangsorolja az országokat) szerint Magyarországot az uniós országok közül csak Spanyolország előzi meg.
- A hazai kkv-k 60 százaléka – legalábbis papíron – veszteséges. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének felmérése szerint a megkérdezett vállalatok 56,5 százaléka a minimálbér és a garantált bérminimum tervezett megemelését (78 ezerről 92 ezerre) nem fogja tudni kigazdálkodni. Ezért legtöbbjük leépít (30,4%), béreket fog csökkenteni (30,3%), létszámstopot (15,2%) rendel el.
- Magyarország a GDP 0,9 százalékát költi innovációra. Az EU-országok átlaga 1,9 százalék, míg a távol-keleti és amerikai adat 3 százalék.
- A magyar életszínvonal az európai átlag 63%-án áll. (2000-ben 55%, 2002-ben 62%). Eközben a szlovákok 18, az észtek 12, a csehek 10, a lengyelek 8 %-kal kerültek közelebb az uniós átlaghoz.
- A háztartások tartalékai már 2011 tavaszán kimerülőben voltak. Mintegy 45%-nak, azaz megközelítőleg 1 700 000 háztartásnak volt valamilyen hiteltartozása, 806 ezernek egy, 488 ezernek két, közel 400 ezer családnak három, illetve több. Az eladósodás a lakosság több mint a felét (52%-át) súlyosan, életviteli gondokat okozva érinti.
- A bankok közel 6 millió hitelszerződéssel rendelkeznek. 2011-ben ezek harmadával (1,9 millió) – a jelzáloghitelek 17,8%, a KKV-hitelek 34, a lakossági és KKV-körön kívüli vállalati hiteleket is tartalmazó egyéb hitelek 44,8 százalékával kapcsolatban – merült fel fizetési késedelem.
- Az MNB adatai szerint Magyarországon a háztartások negyede, az alacsony jövedelműek 54,5%-a késett a jelzálog-törlesztő, hitelrészlet vagy közüzemi számla fizetésével.
- A közel 5 millió lakossági fogyasztó közül a közműhátralékosok száma elérte az 1,3 milliót, vagyis hat év alatt megduplázódott a számuk (596 000).
- A hazai vállalkozások is csak számláik 53 százalékát fizetik időben, átlagosan 29 napos fizetési határidővel egyenlítik ki számláikat (papíripar 75, építőipar 71, ingatlanügyletek 63, gumitermék gyártása 61, információ, kommunikáció 59 nap).
- A kiskereskedelmi eladások a kormányváltás óta csökkennek, vagy a korábbinál jóval alacsonyabb szinten stagnálnak (szeptemberben + 0,3%). A belső fogyasztás az elmúlt három évben, amikor a gazdaság már nem növekedett, egyébként is jórészt hitelekre épült, ezért visszaesése folytatódik.
- Ott, ahol képződik diszkrecionális (megélhetési költségeken felüli, szabadon elkölthető) rész, az állam olyan elvonásokkal sújtja a jövedelmet, aminek következtében szolgáltatói, kulturális és egyéb nem termelői szférákhoz kapcsolható üzletágak esetében ezek „fogyasztására” már nem jut pénz.
- A KSH adatsorai szerint már 2011 januárjában minden rezsielemből kevesebbet tudtak vásárolni a nettó átlagkeresetű foglalkoztatottak, mint 2003 januárjában. Elektromos áramból közel 10, gázból 50, szilárd tüzelőanyagokból 20, vízből 10, csatorna-szennyvízből 32 %-kal csökkent a megvásárolható mennyiség, s idén az árak tovább emelkedtek.
- Tavaly Magyarországon egymillióan éltek mélyszegénységben, hárommillióan a létminimum szintje alatt, további hárommillióan pedig a reálkereset-csökkenés és a kormányzati megszorítások következtében a létminimum közeli szintekre süllyedtek. (létminimum 71736/fő Ft). Ez azt jelenti, hogy rohamosan fogy az a középosztály, amely termelésével, fogyasztásával átlendíthetné a holtponton az ország gazdaságát.
- A lakosság 67%-a ma már nem engedhet meg magának egyhetes vidéki vagy külföldi nyaralást, 10% (egyes régiókban 20-30%) nem tud szükséges mértékben fűteni, 26,5% minőségi éhező (hetente legfeljebb kétszer eszik húst).
- Az OTP felmérése szerint nyár óta 41%-ról 47%-ra nőtt a semmi fajta tartalékkal nem rendelkezők aránya. A jövő megítélését illetően 76% mondta kiszámíthatatlannak a jövőt, a közeljövőt pedig 71% ítélte bizonytalannak.
-  2011-ben évi plusz 500 ezer forintot kellett volna félretenni a „rendes” nyugdíjért, hogy az átlag magyar elkerülje az időskori elszegényedést
- Az egy főre jutó GDP az EU-átlag 62 százalékát, a reálbérszínvonal viszont csak 22 százalékát éri el, miközben az árak számos területen (élelmiszerek 83, energiaárak 85, ruházat 95, telekommunikáció 103 százalék) már közelítették vagy utolérték az uniós plafont.
- Jövőre az ÁFA 27%-ra emelése (világrekord) önmagában is árnövekedést eredményez. Ahogy a többi adó- és illetékemelést (jövedékadó, chipsadó, termékdíj, útdíj), úgy ezt is át fogják hárítani a fogyasztókra.
- A KSH adatai szerint egy év alatt a hétköznapi élet szempontjából fontos termékek jelentősen drágultak (2011 október): üzemanyagok (17,8%), palackos gáz (15,6%), távfűtés (7,6 %), csatornadíj (10,1%), szemétszállítás (6,3%), cukor (43,4%), margarin (22,7%), liszt (18,9%), kávé (15,9%), sertészsiradék (12,7%), péksütemények (11,7%), tej (8,9%), étolaj (8,8%), kenyér (8,2%), csokoládé, kakaó (7,9%).
- Az elmúlt félévben a forint volt a legnagyobb vesztes a világ devizái közül. (14%-ot veszített értékéből az euróval szemben). Az euró 315 (kormányváltáskor 265), a svájci frank 255, a dollár 230 forintot ér.
- A GFK Hungária tavalyi felmérése szerint a magyar embereknek már csak 10 százaléka számított arra, hogy a következő évben növekedni fognak a megtakarításai. Ugyanakkor a megkérdezettek 70 %-a vélekedett úgy, hogy 2011-ben fel fogja élni a megtakarításait.                                                    

  *

Mindezek ismeretében Matolcsy és Orbán elmúlt napokban tett kijelentései, reakciói vérforralóak. A miniszterelnök november 18-án az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában kijelentette, hogy miután a pénzügyi stabilizálás korszakát lezárták, most meg fogják nyitni a növekedés korszakát. (Vajon ezeket az állításokat milyen tényekre alapozta?).
Matolcsy György pedig pénteken is azt hadoválta, hogy olyan a helyzet, mintha az országgal szemben hadműveletek folynának. Spekulációs támadásról beszélt, az ország pénzügyi helyzetéről, mutatóiról pedig azt mondta: „Magyarország kormánya bizonyította, hogy a legjobbak között vagyunk és leszünk”, majd nem sokkal később ezt megerősítette: „messze az átlag fölött vagyunk”, „a fundamentumok erősek”…

Még egy ilyen nyertes csata, s számolhatnak az Esztergom-szindrómával. Vagy talán számolnak is? Hiszen mire fel ez az eszement, és az autokratikus rendszert tovább építő törvénykezési buzgalom és miért van szükség egy új titkosszolgálatra, amely az országban fellelhető minden adatállományhoz akadálytalanul hozzáférhetne?

Még a végén azoknak lesz igaza, akik szerint a téli ünnepeket így köszöntjük: Merry crisis and happy new fear!