Aki nem szül elég gyereket, ne kapjon ellátást a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy alacsonyabb legyen a járuléka, mint egy nagycsaládosnak. Ezt javasolja a 2009-ben az MTA szervezésében létrehozott Népesedési Kerekasztal a kormánynak. Ugyanakkor a Gallup e heti felmérése szerint a családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon.

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy bárki a majdani nyugdíja miatt vállal most gyereket. Egyebek mellett így fogalmazott a Népszavának Keveházi Katalin, az "anyabarát" munkaközvetítéssel foglalkozó Jól-lét Közhasznú Alapítvány vezetője a Népesedési Kerekasztal újabb ötletével kapcsolatban. A kerekasztal nyugdíjreformot javasol a kormánynak, hogy megszűnjön "a magyar társadalomban kritikus mértéket öltött gyermekvállalás visszaesése, mert emellett az elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése miatt belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert".

Több konkrét javaslatot is tettek arra, miként lehetne az új nyugdíjrendszerben érvényesíteni a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit. Például azoknak a kezdőnyugdíját, akik "egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, 1-nél magasabb, az e szintnél kevesebbel hozzájárulók járadékát 1-nél kisebb szorzóval" súlyoznák. Egy másik ötlet úgy szól, "a normál korhatártól csak azok kaphatnak járadékot, akik megfelelő számú járulékfizetőt állítottak maguk helyett. A többiek nyugdíját is megállapítják a korhatár elérésekor, de csak magasabb életkorban kezdhetik meg a járadékfelvételt. A köztes éveket továbbdolgozással vagy korábbi megtakarításaik felhasználásával kell áthidalniuk. A fejenkénti egy járulékfizető páronként két felnevelt gyermeket jelent." Majd megjegyzik, "sok szempontból ez lenne a legtisztább megoldás, ha a gyermeknevelést természetbeni járulékfizetésnek tekintenék". A nyugdíjreform a 40. életévüket betöltött személyekre nem vonatkozna, a javaslat kimondottan az öregségi nyugdíjrendszer és az ehhez szervesen kapcsolódó nyugdíjszerű ellátások alapelveire vonatkozik, a rokkantnyugdíjak rendszerét nem érinti - írták.

A javaslat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hazai életkörülményeket. Nincs tekintettel arra, ami a Gallup e héten közzétett felméréséből kiderül: a családosok csaknem felének nincs annyi pénze, hogy elég élelmiszert vásároljon. A Habitat for Humanity Magyarország szerdán mutatta be éves jelentését a lakhatási szegénységről. Eszerint "a szegénységben és lakhatási szegénységben élők száma Magyarországon az elmúlt évben is nőtt, kilátásaik a legtöbb területen inkább romlottak". Az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális jogok bizottsága által meghatározott kritériumok alapján összeállított felmérésükből az is kiderült, hogy a gyerekek egyharmada egészségre ártalmas körülmények között él. Kérdés, ilyen körülmények között valóban jogos elvárás-e, hogy több gyerek szülessen.

Keveházi Katalin szerint dicséretes, hogy a gyermeknevelés erőfeszítéseit el szeretné ismerni a kormány, ugyanakkor ez a javaslat kizárólag a jómódú, egészséges gyermekeiket együtt nevelő, fitt nagycsaládosoknak kedvez. Mellőzi annak mérlegelését, mennyiben igazságos a fogyatékossággal vagy rosszabb anyagi körülmények között, netán mélyszegénységben élőkkel, illetve azokkal, akiknek nem úgy alakult az életük, hogy több gyermeket vállaljanak. Keveházi Katalin megjegyezte: a gyermekvállaláshoz pozitív jövőkép, hosszú távú munkaerőpiaci és párkapcsolati perspektíva szükséges, és olyan gazdaság-, és társadalompolitika, amely a növekedéssel együtt kezeli az egyenlőtlenségek mérséklését. Az sem világos, miben változtat az elképzelés azon az alapelven, hogy a korábbi járulékbefizetések határozzák meg a nyugdíj összegét. De olyan kérdések is felmerülnek, hogy például egy férfinak három családból hat gyermeke születik, hogyan alakul a nyugdíja. Netán ha egy gyermek 40 évesen jut el oda, hogy diplomát szerezzen, az megjelenik majd a szülő nyugdíjában? Az egyedülálló szülőknek, akiknek több, mint 90 százaléka nő, milyen kompenzációt terveznek?

Simovits András közgazdász szerint van ugyan a nyugdíjnak és a gyerekvállalásnak némi köze egymáshoz, de "nem sok". A Népszavának úgy fogalmazott: "van ennél tíz sokkal égetőbb" probléma, amit előbb kellene megoldani, a nyugdíjas a legutolsó. Ha nincs elég óvoda vagy bölcsőde, és egyik napról a másikra élnek a családok, nincs elég munkahely, akkor kisebb gondjuk is nagyobb annál a szülőknek, hogy 30-40 év múlva mennyi nyugdíjat kapnak. A javaslat egyébként ellentmond a nőket 40 év szolgálati idő után nyugdíjba engedő törvénynek is, hiszen ma akár a gyermektelen nők is nyugdíjba mehetnek korhatár előtt - tette hozzá.

Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet kutatója szerint "egy ilyen ötlet senkinek nem fog gyerekvállalási kedvet adni". Ugyanakkor kifejtette, a termékenység visszaesése valóban összefüggésben lehet a társadalmi szolidaritással. Míg régen az idősek jóléte a gyermekeik gondoskodásának eredménye volt, ma a nyugdíjnak és annak mértékének semmi köze a családhoz. A kerekasztal által fölvetett javaslat sokszor felmerült már - mondta -, de a "gyakorlati megvalósításnál megbukik, és számos igazságossági kérdést is fölvet". Az például a szakemberek előtt is ismert tény, hogy a második gyerek után a harmadik vállalása már nagyon komoly szegénységi kockázatot jelent.

Szerző: Muhari Judit   |