Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#12)

Közel egymilliárd forintot keresett pár hónap leforgása alatt a Fidesz-közeli Századvég-csoport – derült ki egy októberi bírósági tárgyaláson. Ám a miniszterelnök főtanácsadójához köthető csoport nemcsak a kormány támogatását élvezi, a Fidesz-frakciónak és az MFB-nek is adnak tanácsokat, továbbá a kormányváltás óta a piacon is lendületet vettek, miután felismerték, az egészség jó befektetés. Megpróbáltuk feltérképezni a századvéges társaság szövevényes érdekeltségeit.

Szépen hozott a konyhára a kormányváltás a pártelnök által egykor „alma maternek” nevezett Századvégnek. A több évtizedes múltra visszatekintő, egykor Stumpf István alapította alapítvány körül az utóbbi években létrejött cégcsoport milliárdos állami megbízásokat kapott, az egyik legfőbb beszállítója a Fidesz parlamenti frakciójának, bedolgoznak az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banknak, igaz, a BKV finanszírozásáról villámgyorsan összerakott tavaszi tanulmányuk jelentős botrányt kavart. Miközben politikai kapcsolataikat is felhasználva Kínában és a Közel-Keleten próbálnak terjeszkedni, közvetett érdekeltségeiken keresztül az egészségügyben is jó üzletet látnak.

Bár a kormányzati közbeszerzésekért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) áprilisban még azzal hárította az Index adatkérését, hogy az egyes tanulmányok döntés-előkészítő anyagnak számítanak, ezért tíz évig nem nyilvánosak, október közepén – miután két civil szervezet a közérdekű adatokért pert indított – a bíróságon elismerte, hogy a Századvég-csoport február 23. és május 31. között közel egymilliárdnyi vállalkozási díjat kapott. A 933 millió forintot a vállalkozás annak a szerződésnek köszönheti, melyet az NFM-mel még tavaly decemberben írtak alá, majd a felhasználható keretet fokozatosan bővítve többször is módosítottak, így az eredetileg betervezett 1,3 milliárdos 2014-ig felhasználható vállalkozói díjkeret 3,1 milliárdra emelkedett.

A minisztériummal kötött megállapodásnak köszönhetően a csoport olyan munkákat végez, amelyeket a kormányzati apparátus rendszerint házon belül szokott megoldani. Eredetileg ugyanis főleg kommunikációs tanácsokat adtak volna a tárcáknak, közvélemény-kutatásokat végeztek volna, ám egy februári szerződés-kiegészítés szerint már jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos felvetéseket is tehetnek a kabinetnek. Az Origo értesülései szerint szeptemberben pedig már arról tárgyalt a kormány, hogy a minisztériumoknak át kellene világítaniuk a háttérintézményeik tevékenységét, hogy ne végezzenek olyan munkát, amire eredetileg a Századvég kapott megbízást.

Régi barátságok

Márpedig a kormány igen sok munkát szervezett ki a Századvég-csoporthoz. A Századvég Alapítványból, a Gazdaságkutató Zrt.-ből és a Strategopolis Kft.-ből álló konzorcium nemrég a szerződés újbóli módosítását kérte az NFM-től, hogy több mint 200 tanácsadói órát számolhassanak el havonta. Részben erre a módosításra hivatkozott a csoport, amikor bírálta a pert indítót Eötvös Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért közleményét, mely szerint a Századvég oldalanként 470 ezer forintot keres a tanulmányaival. A cég sajtóhoz eljutatott helyreigazítási kérelmében arra hivatkozott, hogy többek között szóbeli tanácsadási feladatokat is végeznek, így „a megbízási díj a tanulmányok oldalankénti értékére vetítve nem számítható ki”. (A cég helyreigazítási kérelmében vitatta az összegeket is, amit a két civil szervezet közölt. A Századvég azt állította, nem kapták meg májusig a közel egymilliárdos összeget, csak 20 százalékát kapták meg. "A május végén leadott anyagok pénzügyi elszámolása szükségszerűen június hónapra tolódott, vagyis az NFM által közölt számok is teljességgel korrektek" - magyarázta a hvg.hu-nak Fürjes Balázs vezérigazgató a különbség okát.)

Habony Árpád a függöny mögül figyeli Orbán évértékelőjét - "az agy" Fotó: Túry Gergely

Kormányzati források a Századvég „agyának” Habony Árpádot, a miniszterelnök kommunikációs főtanácsadóját és Giró-Szász András kormányszóvivőt tartják, igaz, egyiküknek sincs már formális kapcsolata a Századvéggel – ám forrásaink szerint rajta tartják a szemüket a cégcsoporton. A kormányváltás előtt alapított Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek a kezdetektől tulajdonosa és az igazgatósági tagja volt Giró-Szász, akinek távozását az NFM-tender eredményhirdetésével egy napon vezette fel a cégbíróság.

A tavaly ősszel kinevezett kormányszóvivő 2011. szeptember 30-án szintén megvált tulajdonrészétől a Strategopolisban is. Ügyvezetői posztját Szalay-Bobrovniczky Kristóf örökölte meg, aki 2008 és 2010 között együtt vezette Habony Árpáddal a Vitézy-család érdekeltségébe tartozó Adriatiq Islands Group Hungary Kft.-t. Szalay-Bobrovniczky az Indexnek áprilisban azt mondta, Habony Árpáddal a Heti Válasz lapkiadó-főszerkesztőjeként ismerkedett meg, Giró-Szász Andrást pedig egyetemi éveiből ismeri. A miniszterelnöki tanácsadót baráti és üzleti kapcsolat fűzte Heim Péterhez is, aki a Gazdaságkutató egyik tulajdonosa, igazgatósági tagja: mindketten megfordultak az Atticus Investments Befektetési Tanácsadó Zrt.-ben. Fürjes Balázs, a Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a hvg.hu-nak írt válaszlevelében azt közölte, a Századvég-csoport semmilyen hivatalos kapcsolatban nem áll Habony Árpáddal. 

Az Origo idén márciusban számolt be arról, hogy az NFM-megállapodás „első érdemi megbízásaként dolgozta ki” a Gazdaságkutató a BKV finanszírozási reformját tartalmazó javaslatot, ám mint a hírportál cikkéből kiderült, a cég a főváros korábbi javaslataiból, régebbi szakértői anyagokból és sajtóban megjelent felvetésekből pakolta össze a dokumentumot. Fürjes akkor azzal magyarázta az Origónak a plágiumgyanús munkát, hogy túl rövid időt, mindössze két hetet kaptak a megbízótól, így nem jutott másra idő, mint a korábbi javaslatok felelevenítésére. Egyébként ez a dokumentum dobta fel a közműadó bevezetését, amit a második Matolcsy-csomag októberben a magáévá is tett.

A Fidesz szürkeállománya

A hivatalosan 21 fős Gazdaságkutató és a 7 fős Strategopolis – az Index információi szerint az elemzőkkel és vezetőséggel együtt 60-an dolgoznak a csoportnak – 2010 óta megsokszorozta a bevételeit. 2010-ről 2011-re az előbbi árbevétele a cégnyilvántartásra leadott mérleg szerint 34 millióról 210 millióra, az utóbbié 97 millióról 153 millióra ugrott. Az idei évet még nem zárták – hivatalosan jövő tavasszal kell leadniuk a mérleget –, de az NFM-megállapodás és a cégcsoport egyéb bevételei újabb ugrást vetítenek előre. 2011-ben a Századvég Zrt. 21 milliós, a Strategopolis 35 milliós nyereséget könyvelhetett el.

Giró-Szász András - "a ravasz" Fotó: Túry Gergely

Másképp néznének ki a cégcsoport tavalyi mérlegei, ha nem csúszik a kormány tanácsadásra kiírt tendere: eredetileg 2010 decemberében írták ki a pályázatot, amire nemcsak a Századvég, hanem 4 másik tanácsadó cég is jelentkezett. Ám ezt a tendert félbeszakította a tárca, majd a 2011-es pályázaton már csak a Századvég indult – a hvg.hu-t az egyik korábbi induló társaságnál úgy tájékoztatták, „tudni lehetett előre, hogy nem érdemes indulni”, a feltételeket úgy szabták, hogy azokat szinte csak a cégcsoport tudta teljesíteni.

A Századvég nemcsak a piacra dolgozó cégeket előzött meg, volt olyan tender, ahol a szintén kormányközeli Nézőpont Intézetet (NI) ütötte ki. Hiába jelentkezett idén tavasszal „Politikai erőtér vizsgálat a kelet-közép-európai országokban” témájú 19 milliós Országgyűlés kiírta pályázatra az NI, a Századvéget nem tudta legyőzni. A Nézőpont idén tavasszal a Strategopolisszal sem tudta felvenni a versenyt: a Fidesz frakciója Giró-Szász volt cégét kérte fel, készítsen hatásvizsgálatot az egészségügy és az oktatás átalakításáról 12 milliós értékben (a megaállapodás szerint 60 ezer forintot kaphattak oldalanként). Pedig a Nézőpont szintén sokat köszönhet Habonynak: az intézet 2005-ben a jelenlegi miniszterelnökségi államtitkár, Győri Tibor és a miniszterelnöki tanácsadó által bejegyzett Europtimus tanácsadó cég átalakításával jött létre. Igaz, fideszes források szerint Habony – aki nincs túl jó viszonyban a Nézőpontot 2010-ig mentoráló Navracsics Tiborral – már évekkel ezelőtt eltávolodott az intézettől, és inkább a Századvég irányába fordult.

A Közbeszerzési Értesítő szerint a Fidesz parlamenti frakciója szintén a Századvéget bízta meg 2011-2012-ben 12,3 milliós kerettel a közvélemény-kutatások, 24,3 milliós, illetve 24 milliós kerettel gazdasági elemzések készítésével. Több másik céggel együtt a Századvég részt vehet a Fenntartható Fejlődési Stratégia előkészítésében is, melyben az államadósság-kezelésről írhatott 3,5 milliós kerettel. (Rogán Antal frakcióvezető szintén baráti kapcsolatot ápol Habony Árpáddal.) A Közbeszerzési Értesítő szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. bedolgozik az Magyar Fejlesztési Banknak is, melynek a logisztika fejlesztéséről és a megújuló energiáról ad tanácsokat közel 8 millió forintért.

Szerettük volna megtudni, hogy a cégcsoport bevételeinek megkora aránya származik állami és hány százaléka piaci megrendelésekből. Fürjes Balázs az egyszerű arányokra vontakozó kérdésünkre viszont úgy válaszolt: a "Gazdaságkutató Zrt. ügyfélkörének összetétele, a megbízások volumene – mint minden vállalkozás esetében - üzleti titkot képez, ezért arról nem áll" módukban tájékoztatást adni.

Az egészség jó befektetés

A cégcsoport és a körülötte megfordulók nemcsak az állami ügyletekben érdekeltek. Közvetve ebbe az érdekeltségbe tartozik a vagyonkezeléssel foglalkozó Confident Invest Kft. is. A cégnek Heim Péter a tulajdonosa és Tiszolczi Renáta a vezetője, aki az Atticus Investments jelenlegi vezetője (a társaság elektronikus elérhetőségeként a cégbíróságon a giroszasz(kukac)t-online.hu e-mail van megadva). A cégnek tavaly „csak” 4,4 milliós árbevétele volt 1,6 milliós eredménnyel, de a Confidentnek nem is ez a legfőbb értéke: tavalyi beszámolója szerint 2010 júliusa óta 159 millió forintos hosszú távú befektetése van a Budai Egészségközpont (BEK) Kft.-ben.

Heim Péter és ami a füstölgő csövön kifér Fotó: Győrffy Anna, Hírszerző.hu

A BEK Magyarország egyik legnagyobb magánkórháza, amelyet 2000-ben alapítottak és főleg gerincbántalmak kezelésére specializálódtak, de végeznek például a hozzájuk bejelentkező cégeknek menedzserszűréseket is. Tavaly a kft.-nek 3 milliárdos árbevétele volt, a cég leadott jelentése szerint 2011-ben nem fizetett osztalékot. Egy a kórház működésére rálátó piaci forrás szerint Habonyt többször látták megfordulni a kórházigazgató, Varga Péter Pál társaságában. A Közbeszerzési Értesítő szerint a BEK nyerte el 2011-ben és 2012-ben az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársainak ellátását 23, illetve 19 milliós kerettel, illetve a szintén állami Export-Import Bank 14 milliós keretét.

A Századvég körüli társaság nemcsak idehaza érdeklődik az egészségügyi befektetések iránt. Februárban Habony vezetésével üzleti küldöttség járt az Egyesült Arab Emirátusokban – a delegációnak tagja volt Rogán Antal mellett a Századvég néhány munkatársa is. A csoport a sajtóhírek szerint felkereste Abu-Dzabiban a Gulf Medical Universityt is, hogy hosszú távú üzleti lehetőségekről tárgyaljanak. Hogy pontosan mi történt az Öböl-menti országban, és kinek a nevében tárgyaltak, nem tudni, mert azóta is nagy titkolózás övezi a látogatást.

Az arab világ mellett a csoport Kína felé is tájékozódik. Heim azért távozott Gazdaságkutató Zrt. vezetői posztjáról tavaly októberben, mert – akkori közlése szerint – ázsiai kapcsolatainak, üzleteinek akar több időt szentelni, ezért operatív értelemben nem tudja a Századvéget tovább vinni. Szalay-Bobrovniczky a Magyar Nemzetnek adott májusi interjújában azt mondta, „az elmúlt időszak vívmánya, hogy nemrég született egy megállapodás a kínai tudományos akadémia gazdaságkutató részlege és a Századvég között, amely már-már példa nélküli, de jól működő viszony”.

Heim helyét akkor Fürjes Balázs vette át, aki jelenleg is felügyelő bizottsági tagja a 100 százalékig állami Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak, melyet a kormány a devizahitelesek megmentésére hozott létre. A vezérigazgatót arról is megkérdeztük, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy egyszerre vállal tisztséget egy állami és egy magáncégben. Erre Fürjes azt írta, nincs összeférhetetlenség, mert "a két tisztség semmilyen módon nem függ össze egymással, (...) a két szervezet között nincs gazdasági kapcsolat". "Egyébiránt az Eszközkezelő koncepciójának kidolgozásában és magának a szervezetnek a felállításában 1998. óta tevékenyen részt vettem. A Felügyelő Bizottsági tagságra való felkérés a szervezet 2011. augusztusában történt megalakuláskor érkezett. Ekkor a Századvéggel még nem álltam munkakapcsolatban" - írta válaszlevelében Fürjes.