Schmitt Pál "különös kegyelemnek" érzi, hogy Magyarország súlyos nemzetközi dilemmák, sorsfordító kérdések közepette vette át az EU-elnökséget; szerinte ilyenkor van a legnagyobb szükség a magyar nemzet azon képességére, hogy mindig, minden körülmények között talpra tudott állni. A köztársasági elnök külföldi nagyköveteknek adott keddi fogadásán a Sándor-palotában arról beszélt: "ilyenkor van a legnagyobb szükség azokra a tulajdonságokra, amelyekkel hazám rendelkezik; készek is vagyunk a közösség szolgálatába állítani nem mindennapi képességeinket (...) a magyar nemzet mindig, minden körülmények között talpra tudott állni, újra tudta kezdeni".

Az államfő a Magyarországon akkreditált diplomáciai missziók vezetőinek tiszteletére adott újévi fogadáson kifejezte azon meggyőződését, hogy "a magyarok sikerre vihetik a közösség ügyét". Emlékeztetett: Magyarország a kereszténység védőbástyája volt, és olyan "tetteket" hajtott végre, mint "1956 hősi és 1989 vértelen forradalma". Schmitt Pál kijelentette: Magyarországon teljes és maradéktalan sajtószabadság van; ha az új médiatörvény szövege nem felel meg a közös európai mércének, "nyitottak vagyunk annak átgondolására". Hangsúlyozta, hogy Magyarország demokratikus jogállam, ahol a szabadságjogok maradéktalanul érvényesülnek. Az államfő szerint mi sem bizonyítja jobban a teljes és maradéktalan sajtószabadságot, minthogy "harcos címlapos támadásokban lehet egyet nem érteni a kormány törekvéseivel, vagy éppen a médiatörvénnyel". Schmitt megjegyezte: őszintén reméli, hogy a "törvény bizonyítani fog (...) lássuk a gyakorlatot, és akkor követeljünk változtatásokat, ha azt a tapasztalatok indokolják". A köztársasági elnök azt mondta, Magyarországra 2011 első felében hatalmas kihívás vár, "nem csak magunkért, de százmilliókért kell helytállnunk". Hozzáfűzte, "a magyarok éhesek a sikerre, és szívükön viselik a közösségi célokat, az erős Európa ügyét". Megállapította, hogy Magyarország nemzetközi feladatait most elsősorban az uniós elnökség határozza meg. Kifejtette, köztársasági elnökként külföldi útjai és hazai találkozásai is e misszió jegyében szerveződnek majd. Kitért arra is, hogy miután - vállalásának megfelelően - tavaly a szomszédos országok közül már felkereste Ausztriát, Horvátországot, Romániát, Szlovéniát és Ukrajnát, a következő hetekben ellátogat Szlovákiába és Szerbiába. Schmitt Pál a magyar EU-elnökség fő célkitűzései kapcsán megjegyezte, kívánatosnak tartja, hogy a balkáni térség csatlakozási folyamata tiszta, világos menetrendet kapjon. Hozzátette, Magyarország minden erejével támogatni fogja Románia és Bulgária kapcsolódását a schengeni övezethez, a Keleti Partnerség májusi budapesti csúcstalálkozóján pedig az Unió, illetve Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán együttműködésének előmozdítása lesz a cél. Arról is szólt, hogy a magyar EU-elnökség elő kívánja mozdítani az EU romastratégiáját, valamint a Duna-régió stratégiájának végrehajtását, a Duna-menti országok együttműködését. A köztársasági elnök azt is megállapította, hogy Magyarországra a soros EU-elnökségtől függetlenül is nagy kihívások várnak 2011-ben. Azt mondta, a törvényalkotás, "amely az elmúlt félévben is komoly feladatot jelentett a hivatalomnak, várhatóan az eddigiekhez hasonló ütemben folytatódik". Elmondta, az utóbbi öt hónapban az Országgyűlés által felterjesztett több mint száz törvényt aláírta, "mivel hivatalom ezek mindegyikét alkotmányosnak találta". Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius úgy fogalmazott: az EU-elnökség óriási feladat az új magyar kormánynak, egyben nagy lehetőség is, hogy megmutassa Európának és a világnak, Magyarországnak megvan az akarata és a képessége arra, hogy vezető szerepet töltsön be ezekben a nehéz időkben. A nuncius, aki a diplomáciai testület doyenje, sok sikert kívánt ehhez.