A digitalizálás összehangoltabbá és tervszerűbbé tétele, valamint a
raktározási gondok megoldása mellett modern, felhasználóbarát
kulturális központtá szeretné alakítani az Országos Széchényi Könyvtárt
(OSZK) az intézményt 2010. január 1-jétől vezető Sajó Andrea.
- Mint az informatikus-könyvtáros végzettségű új főigazgató
elmondta, azért pályázott a nemzeti könyvtár vezetésére, mert úgy
gondolta, a megújulás, új ötletek, új szolgáltatások bevezetése
hasznára válhat az OSZK-nak. "Egy XXI. századi tudásközpontot szeretnék
kialakítani. Erre a szerepre a nemzeti könyvtár teljes mértékben
alkalmas, hiszen hatalmas kincs van a kezünkben: a teljes magyar
vonatkozású szellemi hagyaték, amely miatt unikumnak számítunk a
könyvtárak körében" - fogalmazott.
A leendő főigazgató úgy látja, még mindig sokan tekintenek úgy az
OSZK-ra, mint egy "hagyományos könyvtárra", ezért több - jelenleg
működő - szolgáltatást át kell gondolni és korszerűsíteni. "2002-ben
részt vettem a nemzeti könyvtár átvilágításában, és azt kellett
tapasztalnom, hogy az akkor fejlesztési javaslatként megfogalmazott
feladatok 60-70 százaléka még ma is aktuális" - jegyezte meg.
A rövidesen hivatalba lépő új főigazgatónak szívügye a
digitalizálás, azonban fontosnak tartja kijelenteni, hogy az unikális
dokumentumoknak emiatt nem szabad sérülniük. A digitalizálás egyik
problémája, hogy nem lehet tudni, meddig maradnak meg a mostani
digitális hordozók és formátumok, így fel kell készülni arra, hogy
mindig új formában lehessen biztosítani a hozzáférést.
Sajó Andrea hangsúlyozta: a digitális
szolgáltatások fejlesztése kulcsfontosságú, mert vissza kell csábítani
az olvasókat. Mint rámutatott: "sokféle statisztika van, de a
tagságukat az adott évre érvényesítő olvasók száma egyértelmű
csökkenést mutat. 2007-ben 15 ezren, tavaly 11 ezren, míg 2009-ben 10
ezren vettek éves, havi vagy napi jegyet a könyvtárba".
Az új vezető tervei között szerepel, hogy a nemzeti könyvtár
közvetlenül forduljon a fiatalabb generációhoz, s felhívja figyelmüket
arra a tényre, hogy az itt kapott információ hiteles és releváns,
ellentétben az internetről szerzettel. "Nem biztos, hogy a
felhasználóknak itt kell ülniük az olvasótermekben, olvasó az is, aki
az interneten keresztül használja szolgáltatásainkat, elektronikus
beiratkozással, fizetéssel, hosszabbítással" - szólt a fejlődés
lehetőségeiről Sajó Andrea.
Elmondása szerint az idei kiállítási programtervet januárban
fogják áttekinteni és véglegesíteni. "Olyan kiállításokat szeretnék,
amelyek egyszerre bírnak komoly tartalommal és becsalogatják a
könyvtárba a látogatókat is, akik legközelebb esetleg már mint olvasók
térnek vissza" - fogalmazott.
A főigazgató kitért a nemzeti könyvtár raktárgondjaira is: az OSZK
Törökbálinton rendelkezik egy hetvenes években készült depóval, amely
nagyon elhanyagolt állapotban van. Tervei szerint a könyvtár ezt az
ingatlant leadná a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, és helyette egy
másik, hasonló méretű raktárépületet igényelne, majd ezt a
legkorszerűbb tömörraktári berendezésekkel szerelné fel. "Kiszámoltuk,
hogy ha egy ekkora méretű raktárépületet üzembe tudnánk helyezni, akkor
a teljes archív állományt át tudnánk oda telepíteni. Dolgozhatna ott
egy feldolgozó, valamint digitalizálórészleg is, amelynek munkatársai
nem a forgalmazható példányokat foglalnák le, hanem helyben, az archív
állományból digitalizálnának" - szólt a terv előnyeiről az OSZK leendő
vezetője.
Sajó elmondása szerint egy ilyen raktár üzembe helyezésével - a
jelenlegi gyarapodással számolva - 45 évre megoldódnának a könyvtár
tárolási problémái. Mint hozzáfűzte, így nem lenne feltétlenül
szükséges az OSZK budai Várból történő elköltöztetése sem, noha ez
attól is függ, hogy a mindenkori politikának milyen elképzelései vannak
az egykori királyi palotával.
"Lehet, hogy valóban érdemes lenne egy új nemzeti könyvtári
központot kialakítani. Fontos azonban, hogy az új épület eleve nemzeti
könyvtárnak épüljön, egy átlagos irodaház erre nem alkalmas" - mondta.
A januárban hivatalba lépő új főigazgató a személyét ért
kritikákkal kapcsolatban hangsúlyozta: nem szeretne sárdobálásba
bocsátkozni elődjével, ez nem lenne méltó egy nemzeti intézmény
vezetőjéhez. "A pályázat nyílt volt, bárki pályázhatott. Monok István érdemeit éppúgy elismerem, mint az OSZK valamennyi korábbi főigazgatójáét" - mondta.
|
Országos Széchényi Könyvtár
|
(MTI) - Mint az informatikus-könyvtáros végzettségű új főigazgató
elmondta, azért pályázott a nemzeti könyvtár vezetésére, mert úgy
gondolta, a megújulás, új ötletek, új szolgáltatások bevezetése
hasznára válhat az OSZK-nak. "Egy XXI. századi tudásközpontot szeretnék
kialakítani. Erre a szerepre a nemzeti könyvtár teljes mértékben
alkalmas, hiszen hatalmas kincs van a kezünkben: a teljes magyar
vonatkozású szellemi hagyaték, amely miatt unikumnak számítunk a
könyvtárak körében" - fogalmazott.
A leendő főigazgató úgy látja, még mindig sokan tekintenek úgy az
OSZK-ra, mint egy "hagyományos könyvtárra", ezért több - jelenleg
működő - szolgáltatást át kell gondolni és korszerűsíteni. "2002-ben
részt vettem a nemzeti könyvtár átvilágításában, és azt kellett
tapasztalnom, hogy az akkor fejlesztési javaslatként megfogalmazott
feladatok 60-70 százaléka még ma is aktuális" - jegyezte meg.
A rövidesen hivatalba lépő új főigazgatónak szívügye a
digitalizálás, azonban fontosnak tartja kijelenteni, hogy az unikális
dokumentumoknak emiatt nem szabad sérülniük. A digitalizálás egyik
problémája, hogy nem lehet tudni, meddig maradnak meg a mostani
digitális hordozók és formátumok, így fel kell készülni arra, hogy
mindig új formában lehessen biztosítani a hozzáférést.
Sajó Andrea hangsúlyozta: a digitális
szolgáltatások fejlesztése kulcsfontosságú, mert vissza kell csábítani
az olvasókat. Mint rámutatott: "sokféle statisztika van, de a
tagságukat az adott évre érvényesítő olvasók száma egyértelmű
csökkenést mutat. 2007-ben 15 ezren, tavaly 11 ezren, míg 2009-ben 10
ezren vettek éves, havi vagy napi jegyet a könyvtárba".
Az új vezető tervei között szerepel, hogy a nemzeti könyvtár
közvetlenül forduljon a fiatalabb generációhoz, s felhívja figyelmüket
arra a tényre, hogy az itt kapott információ hiteles és releváns,
ellentétben az internetről szerzettel. "Nem biztos, hogy a
felhasználóknak itt kell ülniük az olvasótermekben, olvasó az is, aki
az interneten keresztül használja szolgáltatásainkat, elektronikus
beiratkozással, fizetéssel, hosszabbítással" - szólt a fejlődés
lehetőségeiről Sajó Andrea.
Elmondása szerint az idei kiállítási programtervet januárban
fogják áttekinteni és véglegesíteni. "Olyan kiállításokat szeretnék,
amelyek egyszerre bírnak komoly tartalommal és becsalogatják a
könyvtárba a látogatókat is, akik legközelebb esetleg már mint olvasók
térnek vissza" - fogalmazott.
A főigazgató kitért a nemzeti könyvtár raktárgondjaira is: az OSZK
Törökbálinton rendelkezik egy hetvenes években készült depóval, amely
nagyon elhanyagolt állapotban van. Tervei szerint a könyvtár ezt az
ingatlant leadná a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, és helyette egy
másik, hasonló méretű raktárépületet igényelne, majd ezt a
legkorszerűbb tömörraktári berendezésekkel szerelné fel. "Kiszámoltuk,
hogy ha egy ekkora méretű raktárépületet üzembe tudnánk helyezni, akkor
a teljes archív állományt át tudnánk oda telepíteni. Dolgozhatna ott
egy feldolgozó, valamint digitalizálórészleg is, amelynek munkatársai
nem a forgalmazható példányokat foglalnák le, hanem helyben, az archív
állományból digitalizálnának" - szólt a terv előnyeiről az OSZK leendő
vezetője.
Sajó elmondása szerint egy ilyen raktár üzembe helyezésével - a
jelenlegi gyarapodással számolva - 45 évre megoldódnának a könyvtár
tárolási problémái. Mint hozzáfűzte, így nem lenne feltétlenül
szükséges az OSZK budai Várból történő elköltöztetése sem, noha ez
attól is függ, hogy a mindenkori politikának milyen elképzelései vannak
az egykori királyi palotával.
"Lehet, hogy valóban érdemes lenne egy új nemzeti könyvtári
központot kialakítani. Fontos azonban, hogy az új épület eleve nemzeti
könyvtárnak épüljön, egy átlagos irodaház erre nem alkalmas" - mondta.
A januárban hivatalba lépő új főigazgató a személyét ért
kritikákkal kapcsolatban hangsúlyozta: nem szeretne sárdobálásba
bocsátkozni elődjével, ez nem lenne méltó egy nemzeti intézmény
vezetőjéhez. "A pályázat nyílt volt, bárki pályázhatott.
Monok István érdemeit éppúgy elismerem, mint az OSZK valamennyi korábbi főigazgatójáét" - mondta.
Kommentáld!