Barát József írása Roman Kowalski a varsói expresszről A sérelmi politika után Kiderült: Még a legjobb esetben sem követik Matolcsy útmutatásait A keleti partnerségi csúcs Budapest helyett Varsóban lesz. Míg a magyar elnökség idején hozzánk nem jön el sem Merkel kancellár, sem Sarkozy elnök, jártak viszont Lengyelországban, amelyet meghívtak a Líbia elleni támadás előtti értekezletre is. Mi az oka annak, hogy az EU meghatározó országai Varsót fontosabb partnernek tekintik, mint Budapestet? BARÁT JÓZSEF ezt próbálta megtudni egy diplomatikus diplomatától, Roman Kowalskitól, Lengyelország budapesti nagykövetétől. - Szegény varsóiak! Képzelem, milyen felfordulás lesz ott május végén, amikor odalátogat Obama elnök. Nekünk Orbán Viktor azt mondta, hogy itt azért nem lesz keleti partnerségi csúcs, mert kár lenne érte megbénítani a várost.

– Varsó forgalma úgyis megbénul minden reggel. Lehet, hogy mi ehhez jobban hozzászoktunk. Komolyra fordítva a szót: Barack Obama korábban már készült Lengyelországba, ám az izlandi vulkánkitörés miatt az utat el kellett halasztani. Most az amerikai elnök egyébként is Európában tartózkodik majd, és kihasználja az alkalmat, hogy éppen májusban tartjuk a közép-európai államelnökök szokásos találkozóját. Érkezésének együtt örülhetünk, hiszen Közép-Európa mindig is számíthatott Amerikára. A tárgyalásokon részt vesz Schmitt Pál elnök úr is.

- Persze az én kérdésem is tréfás volt, ám Orbán miniszterelnök úr érvelése sem tűnt komolynak. Tény viszont, hogy a legfontosabb külföldi partnereink szívesebben tárgyalnak Lengyelországgal, mint velünk.

– Én ezt másképpen látom. A keleti partnerségi csúcs elhalasztása például pragmatikus döntés volt. Ez a találkozó nagyon fontos Közép-Európa és keleti partnereink számára is, ám most csak protokollesemény lehetett volna, hiszen egybeesett más jelentős programokkal, amelyek kockáztatták volna az állami vezetők teljes létszámú részvételét a csúcson. Ez a pillanat tehát nem alkalmas fontos elhatározásokra.

- Én viszont úgy látom, hogy Lengyelország az utóbbi években felértékelődött az unióban. Ebben pedig szerepe volt annak, hogy Donald Tusk miniszterelnök az Európa-politikában is új stílust hozott: a romantikus sérelmi politikát – nevezzük így: a kurucos ellenállást – a pragmatizmus váltotta.

– Ebben igaza van. Figyelembe kell azonban vennie, hogy nálunk más volt a fejlődés iránya, mint Magyarországon. Amikor beléptünk az unióba, a döntés támogatottsága sokkal kisebb volt, mint önöknél. Az elmúlt hét év azonban bebizonyította, hogy bár Európa nem oldja meg minden problémánkat, számunkra is óriási új lehetőségeket jelent. Ma már a lengyelek majdnem nyolcvan százaléka vallja, hogy az uniós tagság hasznos. Különösen fontos, hogy a kezdetben leginkább szkeptikus mezőgazdasági termelők ma az unió legnagyobb támogatói közé tartoznak – talán azért is, mert a legközvetlenebb módon ők élvezik a tagság előnyeit. Magyarországon fordított volt a folyamat. Amikor beléptek, itt nagyok voltak a remények, amelyeket azonban nem sikerült valóra váltani. Így csökkent a támogatottság is.

- Lengyelország csatlakozott az európaktumhoz, míg Magyarország kívül marad. Önök tehát nem értenek egyet a magyar kormánynak azzal az érvelésével, hogy aki belép, lemond az önálló adópolitika lehetőségéről?

– A gazdaság globalizálódott, ezt mindnyájunknak figyelembe kell venni. Amikor felvételünket kértük az unióba, kifejeztük azt a szándékunkat, hogy Európa része akarunk lenni. Vállaltuk Európa értékeit, vállaltuk a gazdasági együttműködést, köteleztük magunkat arra, hogy követjük Európa jogrendszerét. Lehet, hogy az euró plusz paktum nem minden elképzelésünkkel egyezik, de a mi értékelésünk szerint ez a kezdeményezés az eurózónán kívüli országok fejlődésének új impulzust adhat. Persze azt is mindenkinek meg kell értenie, hogy a Magyarországon kialakult gazdasági nehézségekkel nem Európának, hanem az önök kormányának kell megbirkóznia – úgy, ahogy a legjobbnak látja.

- Az Orbán-kormányt számos nemzetközi támadás éri a médiatörvény, sőt újabban az alkotmányozás miatt is: számíthat-e szolidaritásra a lengyel testvérpárttól?

– Az Európai Néppártnak sok tagja van, így a Fidesznek is sok a testvérpártja. Látnia kell, hogy mi a médiaszabályozást és az alkotmányozást is másképpen oldottuk meg, és nem hiszem, hogy ezeken a területeken a jövőben követnénk a magyar példát. Az viszont biztos, hogy nekünk lengyeleknek könnyebb megértenünk az itteni helyzetet, közép-európai ország lévén hasonlóak a történelmi tapasztalataink, sok mindent együtt éltünk át.

- Sokan párhuzamot vonnak a lengyelek által elutasított Kaczyñski-éra és az Orbán-kormány között, mintha a 2005-ös varsói expressz 2010-re érkezett volna meg Magyarországra.

– Erről az expresszről már sokat hallottam, csak mindig máshonnan máshová megy.

- Persze. Nemcsak onnan ide jár, de innen is oda.

– Tény, hogy a két kormány között van egy nagy hasonlóság: a nemzeti elemek hangsúlyozása. Olykor hasonló a retorika is.

- És még sok más: a büntethetőség korának leszállítása melletti érveléstől kezdve a korábbi kormánytagok megbüntetésének igényéig.

– Igen, de mindebben nálunk már változott a helyzet. Tudja, minden kormánynak joga van ahhoz, hogy ott keresse a modellt a maga számára, ahol csak akarja. Az is biztos, hogy Magyarország olyan pillanathoz érkezett, amikor nincs más választás: nagyon fontos reformokat kell végrehajtani. A nehéz helyzetet a kormány örökölte, és most valahol el kell kezdenie a komoly munkát. Itt, Közép-Európában egyébként nagyon hasonlóak a problémáink: a nyugdíjreform, az oktatás, az egészségügy átalakítása, a gazdaság újbóli növekedési pályára állítása, a munkanélküliség. Nagyon figyelünk kormányuk reformlépéseire, mert hasonló lépések előtt állunk.

- Beszéljünk például a nyugdíjreformról. A jelek arra mutatnak, hogy önöknek megtetszett a magyar példa, és a magánnyugdíjpénztárakból egészítik ki az állami költségvetést. Másban is követik majd Matolcsy úr útmutatásait?

– Azért vannak lényeges különbségek: mi csökkentettük a magánnyugdíjpénztárakba fizetett összeg arányát, és növeltük az állami rendszerbe utalt részt, de nem számoltuk fel a kötelező magánnyugdíjpénztárakat. Kormányunk álláspontja, hogy nem szabad visszatérni a régi kirovó-felosztó rendszerhez, hiszen az nem felel meg a jövő kihívásainak. Tény egyébként az is, hogy nálunk nincs kétharmados kormánytöbbség, amely Magyarországon sok mindent lehetővé tesz.

- Csak nem azt gondolja, hogy ha a Tusk-kormánynak volna kétharmada, akkor a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát követné?

– Nem. Ezt tényleg nem hiszem.

- Uniós elnökségünknek van egy olyan vonulata, amelyet önök átvesznek, mert vitathatatlan sikernek tartják: magyar borokat szolgálnak fel a lengyel elnökség idején.

– Komoly hiba lenne, ha csak a borokat dicsérnénk. A magyarok által elkezdett munkát mi mindenben folytatni fogjuk, mert ez az elnökség logikája. Úgy vélem, hogy az itteni sajtó méltatlanul keveset ír arról, hogy az Európa-napirendben igen sikeres a magyar elnökség, profi módon dolgoznak. Ez meglátszik a hatos gazdasági csomag elfogadásában csakúgy, mint az energiarendszerek ügyében vagy a kohéziós politikában. Mi egyébként igen hálásak vagyunk a magyar kollégáknak, hiszen egyik lengyel küldöttség a másiknak adja a kilincset: szeretnénk itt mindent megtanulni, amit csak lehet. Ami a magyar bort illeti: természetesnek tartjuk, hogy a lengyel elnökség idején magyar borokat szolgálunk fel. Ha Közép-Európát akarjuk népszerűsíteni, akkor a magyar boroknak nincs konkurenciájuk.