Kinyomtatom • Elküldöm

Csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt - közölte a Magyar Helsinki Bizottság pénteken.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága történetében először felfüggesztette egy menedékkérő visszaküldését Ausztriából Magyarországra, mert fennállhat a veszélye, hogy ez kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak tenné ki őt - közölte pénteken a Helsinki Bizottság. A visszaküldésre alapot adó uniós jogszabály (a „Dublini Rendelet”) célja, hogy egy menedékkérelmet csak egy EU-tagállamban vizsgáljanak meg, legtöbbször ott, ahova a menedékkérő először belépett - írják.

A szudáni menedékkérő úgynevezett ideiglenes intézkedést kért a strasbourgi bíróságtól, hogy amíg az érdemben nem dönt az ügyről, az osztrák hatóságok ne küldhessék vissza a férfit Magyarországra, ahol korábban már menedékjogot kért. A strasbourgi bíróság e kérelmeknek csak a legsúlyosabb esetekben ad helyt, főként akkor, amikor kínzás vagy embertelen bánásmód közvetlen veszélye komolyan felmerül - írja a magyar emberi jogi szervezet.

Az ideiglenes döntés egyébként a Magyar Helsinki Bizottság szerint nem előzmények nélküli: a közelmúltban több nemzeti (például osztrák és belga) bíróság is úgy látta, hogy Magyarország nem biztosít megfelelő körülményeket a hazánkba érkező menedékkérőknek, és ezért leállíttatta a kérelmezők visszaküldését hazánkba.

A Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt időszakban többször is súlyos kritikával illette a hazai menekültügyi gyakorlatot, különösen a menedékkérők rutinszerű, értelmetlen, ugyanakkor költséges és számos esetben embertelen fogvatartását. A Helsinki Bizottság sérelmezte továbbá a menedékkérők Szerbiába történő visszaküldésének gyakorlatát is, ott ugyanis nem működik valódi védelmet nyújtani képes menekültügyi rendszer. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) hasonlóan kritikus véleményének adott hangot.

Felégetett falu Szudánban. Menekülnének Fotó: AP / Isaac Billy

"Rendkívül súlyos kritika a menedékkérő Ausztriából való visszaküldésének strasbourgi felfüggesztése a magyar menekültügy számára. Haladéktalanul felül kell vizsgálni az idegenrendészeti fogvatartás szabályozását és gyakorlatát, és azt, hogy a menedékkérőket Szerbiába visszaküldik, holott az nem biztonságos számukra. Ha a helyzeten nem javít a kormány, további kritikákra és elmarasztalásokra kell számítani" - közölte Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke.

A világon jelenleg mintegy tíz és félmillió menekült (azaz kínzás, háború vagy súlyos jogsérelmek elől külföldön védelmet kereső ember) él. Magyarország éves szinten mindössze 200-250 menekülő számára biztosít védelmet, ám az ő kilátásaik is rosszak az újrakezdésre; a számtalan bürokratikus akadály miatt arra például alig van esélyük, hogy házastársukat vagy gyermekeiket is Magyarországra menekíthessék.