.

/a teljes cikk a HVG-ben olvasható!/

2012. november 27., kedd, 10:33 • Utolsó frissítés: 46 perce
Szerző: Bogár Zsolt

Címkék: MLSZ; Magyar Labdarúgó Szövetség; műfű; műfüves pályaépítési program.; Everling Kft;

Már 58 műfüves pálya elkészült, további 14 pedig kivitelezés alatt van a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) országos pályaépítési program keretében. Azon kívül, hogy már a harminc százalékos önrész is gondot jelent az önkormányzatok számára, a településeknek komoly megterhelést jelenthet az új pálya fenntartása. Főleg, ha beigazolódnak azok a kockázatok, melyekre egyes pályák rossz minőségével kapcsolatban felfigyeltünk.

A kapuháló az első lövésnél elszakadt, a labdafogó tartószerkezete több helyen elengedte a hegesztést, egy hét után úgy kellett körbeszigszalagozni. – mesél a harkányi műfüves pálya karbantartója a hvg.hu-nak az első tapasztalatokról, hozzátéve, hogy nyilvánvalóan a hálóból és a tartóvasakból az olcsóbbat hozták, de az előbbiből például az MLSZ rögtön küldött egy strapabíróbbat.

A pálya a nyáron az elsők között készült el az MLSZ műfüves pályaépítési projektjének keretében, de a hivatalos átadó ünnepséget csak szeptemberben, ottjártunk idején tartották. A harkányi gondnok az apróbb hibák ellenére elégedett volt: a palánkok fehéren vakítanak, a műfű zöldell. „Jó rajta játszani.” – mondta. „Igaz, ha vannak nagyobb hibái, az úgyis csak később derül ki”.

Kattintson galériánkért! Fotó: Bogár Zsolt

87 lufi

November 12-én Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a Csongrád megyei Algyőn már a 43., idén elkészült pályát avatta. „Az MLSZ tízéves stratégiájának legfontosabb célja a pályaépítés, az infrastruktúra javítása. Jó pályák nélkül nem lehet jó futballt csinálni” – hangsúlyozta megnyitó beszédében az elnök. Márpedig ez nemcsak a szövetség, hanem az ország első számú vezetőjének is az álma, aki egyben a Felcsúti Labdarúgó Akadémiának is atyja, tiszteletbeli elnöke. Algyőn a szalag átvágásakor a helyi sportkör ifjú labdarúgói 87 lufit engedtek az égnek, jelezve, hogy ennyi pálya építéséről született döntés. (A projekt előrehaladása az MLSZ folyamatosan frissülő adatbázisában nyomon követhető. Az MLSZ a cikk megjelenése előtt írt kommentárjában 58 kész és 14 készülőben lévő pályáról számolt be)

Az első ütemben tervezett száz pálya költségét az MLSZ 5,3 milliárdra taksálta, amiből nyolcvan kispályát (20x40-es) bruttó 30 millió, a nagypályát (111x72-es) bruttó 145 millió forintos átlagáron építenek fel. A nagyívű infrastruktúra-fejlesztést a látványcsapatsportok támogatásáról szóló adójogszabály-változások teszik lehetővé. Mivel ebből jövőre is lesz pénz, a pályaépítési programot újabb száz pálya építésével folytatják - októberben már kiírták a pályázatot az érdeklődő önkormányzatok és sportszervezetek számára.

15 kemény év

A programban részt vevő önkormányzatoknak az első kihívás a harminc százalékos önrész előteremtése. Egy kispálya építésénél 7-8 millió, egy nagypályáénál pedig 42-44 millió forint ez az összeg, amit az önkormányzatnak a pályaépítés előtt meg kell hiteleznie, és előre be kell fizetni a szövetség számlájára. A MLSZ összesítéséből kiderül, 25 önkormányzat a jelentkezést követően visszalépett – mint megtudtuk, nem találták az önrész forrását.

Ám közel sem biztos, hogy a kimaradók rosszul jártak: az MLSZ az építés megszervezésével 15 évre használati jogot nyer a pályákra, melynek lejárata előtt az önkormányzat nem idegenítheti el a pályát, nem adhatja haszonbérletbe, és a szövetség a hasznosítást is erősen korlátozza. Ez a 15 év nagyon durvának hangzik szemben a beszállítók, illetve a kivitelezők által vállalt legfeljebb hároméves garanciával.

Különösen, hogy a pályázati dokumentációból az önkormányzatok számára egyáltalán nem derül ki, hogy egy pályát átlagosan 7 évente még akkor is „nagygenerálnak” kell alávetni, ha megfelelően gondozzák. Ez azt jelenti, hogy 15 év alatt minimum kétszer ki kell cserélni a műfüvet, 3-4 évente pedig a gumi granulátumot. Az együttműködési megállapodás az előre kalkulálható és a rendkívüli karbantartásokkal kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: a garanciális időn túlmenően az összes kockázatot az önkormányzat futja, minden költséggel és kötelezettséggel együtt.

Márpedig ki fogja kifizetni a lényegében teljes felújítás(oka)t? A forrásaikban egyre inkább szűkülő önkormányzatok? Az állam? Vagy a pályák egy része néhány év múlva ott fog állni kiégett libalegelőként, mert senki nem lesz hajlandó (vagy nem tud) beletenni pár tízmillió forintot? Ad absurdum, az MLSZ peres úton fogja majd kikényszeríteni, hogy a fenntartó újítsa fel és működtesse a pályát?