2012. március 14. 10:50 | PP/MTI

kulcsszavak:kohéziós pénz, európai bizottság, cséfalvay, navracsics

130-140 milliárd forint megtakarítást kell elérni az ez évi költségvetésben, hogy a kormány bizonyítsa elkötelezettségét a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentésében.

Brüsszelben kedden jelentették be: az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy ha Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.

"Mi úgy gondoljuk, hogy mindaz, ami a Széll Kálmán-tervben benne van és annak még az idei évre jutó része, amennyiben ezt véglegezzük, akkor ez rendezi ezt a különbséget" - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a tv2 Mokka című műsorában szerdán az európai uniós pénzügyminisztereknek a Kohéziós Alapra vonatkozó döntésével kapcsolatban. A döntés kedvezőbb a vártnál, mivel szeptember helyett már júniusban hatályon kívül helyezhetik a kohéziós pénzek jövő évi részleges felfüggesztéséről szóló döntést, ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket - mondta az államtitkár.

A szükséges megtakarítás összege 130-140 milliárd forint, ami a Széll Kálmán-tervben még elmaradt intézkedésekkel oldható meg - magyarázta Cséfalvay Zoltán, megnevezve a tömegközlekedést és a gyógyszerkasszát. Az ugyancsak kedden megfogalmazott OECD-ajánlásokra, amelyek a vagyonadót, a környezetvédelmi adót és a nyugdíjak esetleges megadóztatását vetették fel, az államtitkár úgy reagált, hogy a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére és az önkéntes nyugdíjpénztárak erősítésére kíván koncentrálni. Megerősítette, hogy az egykulcsos adó visszavonást nem tervezik.

Navracsics: elmúlt 10 évet értékelték

Navracsics Tibor szerint viszonylag rövid ideje van Magyarországnak, hogy lépjen a kohéziós pénzek ügyében, "az alatt viszont bizonyíthatunk", és a kormány elérheti, hogy ne fagyasszanak be uniós támogatásokat. "Tudomásul kell vennünk, hogy 2004. május 1. óta, amióta Magyarország belépett az Európai Unióba, azok a konvergenciatervekben foglalt célkitűzések, amelyeket a mindenkori magyar kormány annak idején megállapított, soha nem teljesültek. Úgy látom, hogy ebben a mostani lépésben egy kicsit benne vannak az elmúlt, lassan tíz év (...) mulasztásai is és az elvesztett hitele is az előző kormányoknak" - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán az m1 Ma reggel című műsorában az uniós pénzügyminiszterek előző napi döntésével kapcsolatban. Mint mondta, most rendelkezésre áll egy viszonylag rövid idő, "ami alatt viszont bizonyíthatunk", és a kabinet elérheti, hogy ne függesszék fel a támogatások folyósítását.

Nem okozott meglepetést a döntés

Szakértők szerint nem meglepő, hogy keddi ülésükön az uniós tagállamok pénzügyminiszterei elfogadták az Európai Bizottság javaslatát a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások felfüggesztéséről. Vida Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint kedvező, hogy a tagállamok már "jóval differenciáltabban" ítélik meg a kérdést, és többen el is halasztották volna az "ítéletet".

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint nehezen látható előre, hogy Magyarország képes lesz-e a háromszázalékos hiánycélt elérni az év végéig, hiszen a világgazdaságban idén recesszióra lehet számítani, s ez az exportorientált Magyarországot erőteljesen befolyásolja. Emellett várhatóan a Nemzetközi Valutaalappal is megállapodást köt az ország, ennek ugyancsak komoly hatása lehet a gazdaságra - emlékeztetett. Továbbá azt is figyelembe kell venni - tette hozzá -, hogy ugyan az európai pénzügyi piacon jelenleg viszonylagos nyugalom uralkodik, de nem lehet tudni, ez a helyzet meddig marad fenn. Hangsúlyozta: "minden előrejelzésben komoly tévedés lehet, ez az év nagyon kiszámíthatatlan."

Pogátsa Zoltán kitért arra is, hogy a gazdasági válság csaknem minden uniós tagállamot megviselt, szinte mindenhol recesszióba került a gazdaság, és emelkedett a költségvetési deficit. A szakértő szerint Portugália esetében is indokolt lenne a szankció, hiszen ott is régóta magas a költségvetési hiány. Emellett Spanyolországot és Olaszországot emelte ki olyan tagállamokként, ahol gondot jelent a magas deficit, ezekben az országokban sokszor, de nem folyamatosan áll fenn ez a probléma. Vida Krisztina is azt hangsúlyozta, hogy jelenleg csak négy tagállam nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt, a többinek a 2011 és 2015 közötti időszakra szabták meg a korrekciós lépések határidejét. Pénzbírság vagy támogatásmegvonás még csak Magyarország esetében merült fel - fűzte hozzá. Magyarországnál sokkal rosszabb teljesítményt nyújt például Belgium, Írország, Franciaország, Ciprus, Szlovénia, Szlovákia és Nagy-Britannia is, és több olyan ország is van, amelyek nem teljesítették határidőre a kiigazító intézkedéseket, például Románia, Lengyelország, és Lettország - közölte Vida Krisztina. Az MTA szakértője az az összeg - csaknem félmilliárd euró - amely folyósításának felfüggesztéséről most Brüsszelben döntöttek, "azért tűnik túlzásnak", mert az euróövezeten belüli "renitenseknek" is első lépésben csak a GDP 0,2 százaléka, és "nem rögtön 0,5 százaléka róható ki" büntetésként.