A kilépésünket az Európai Unióból zászlójára tűző Jobbik előretörése tapasztalható az elmúlt hónapokban. Az unió ellenes párt - a Medián Közvélemény - és Piackutató Intézet legfrissebb felmérése szerint - 24 százalékos támogatottságával megelőzte a 22 százalékon álló szocialistákat, és feljött a második helyre a még mindig 40 százalékon álló Fidesz mögé. Ez is jól mutatja, a rossz gazdasági helyzet talaján, milyen komolyan erősödik hazánkban az EU-ellenesség.

Folyamatosan erősödik hazánkban az euró szkeptikusok tábora, nő azok száma, akik csalódottan, sőt ellenséges hangon beszélnek az Európai Unióról, nem csak megkérdőjelezik az uniós tagságunkat, de egyenesen ellenzik azt. Ezeknek a társadalmi rétegeknek a véleményét, a kilépés gondolatát az EU-ból ma már egy parlamenti párt is zászlajára tűzte, mégpedig növekvő sikerrel, hiszen a Jobbik a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet legfrissebb adatai szerint 24 százalékos támogatottságával megelőzi, a 22 százalékon álló szocialistákat, és feljött a 40 százalékos Fidesz mögé a második helyre.

"Van élet az EU-n kívül is. Az Európai Unión belül vagy sem, a jövőnk gazdaságilag ígéretes. " Bizonyára mindenki emlékszik Orbán Viktor több mint tíz évvel ezelőtti ominózus kijelentésére. Azóta újraértelmezte álláspontját és az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülésnapján már úgy nyilatkozott: Magyarország jövője az Európai Unión belül van. Az ország pozíciója mindenki előtt ismert: népszavazással döntött az európai uniós tagság mellett. Magyarország továbbra is az unió bővítésének szószólója, az euró­pai intézmények megújítását szorgalmazza, kiáll a kettős mérce ellen és a tagországok egyenjogúsága mellett - hangsúlyozta ezúttal a parlamentben. 
Nemcsak a miniszterelnök véleménye módosult az elmúlt évtizedben, hanem az uniós tagságot övező közhangulat is. Az első orbáni nyilatkozat - éppen a csatlakozási tárgyalásaink közepette - közfelháborodást okozott. A második viszont, úgy tűnik, hatástalan maradt, hiszen már nem tudta lehűteni az elmúlt időszakban hazánkban felerősödött unióellenességet. Amiről pedig pontosan a kormány tehet. Hisz az Orbán-kabinet viselkedése az utóbbi időben éppen arra utal, mintha nem lenne a tagság feltétlen híve. Folyamatosan vitákba keveredik Brüsszellel, s kioktató hangnemben utasítja vissza az egyébként jogos uniós kritikákat. Orbán Viktor és Kósa Lajos után legutóbb épp tegnap minősítette Lázár János Fidesz-frakcióvezető párizsi látogatásán méltánytalannak és igazságtalannak az Európai Bizottság kohéziós alapok felfüggesztésére vonatkozó javaslatát. A feszültség az unió és Magyarország között láthatóan kiélesedett. Az ilyen kormányzati magatartás pedig tápot adhat azoknak a főleg a szélsőjobb soraiból hallható törekvéseknek, hogy az EU annyira távol áll már attól az uniótól, amibe beléptünk, hogy ki kellene már lépni belőle. Többen egyenesen népszavazást szeretnének a kérdésben tartatni, bár a nemzetközi szervezetekben való tagságról a törvény szerint nem lehet ilyet kezdeményezni. Az uniós tagság ellenzői úgy vélik: felkészületlenül léptünk be az Európai Unióba, aminek főként az agrárium és a vidék itta meg a levét. Ami bizonyos: az unióhoz való csatlakozás számunkra kikerülhetetlen lépés volt. 
Tulajdonképpen már államalapításunk is egyfajta európai csatlakozásnak tekinthető, hisz a tét akkor is az volt, hogy elfogadjuk a nyugati civilizáció kínálta kompromisszumokat, vagy eltűnünk a történelem süllyesztőjében. Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az uniós tagsággal Európa fejlettebb részéhez tartozunk, aminek pedig megvannak a maga nagyon is kézzel fogható előnyei. Pályázatok révén évente átlagosan 1500 milliárd forintos uniós forráshoz jutunk. Szinte minden szakértő úgy véli, hogy államcsődöt kerülhettünk el 2008-ban az uniós és IMF támogatások eredményeként. Jelenleg is komoly bajban lennénk e szervezetek kilátásba helyezett pénzügyi segítsége nélkül. A kormány konfrontálódó viselkedése miatt azonban mostanában felvetődik a kérdés, hogy az ország kifelé tart-e az Európai Unióból. Vagy úgy, hogy saját döntése alapján elhagyja a politikai és gazdasági integrációt, vagy pedig kiprovokálja, hogy az európai intézmények és a többi tagállam kizárja soraiból. Elemzők szerint köztes megoldások is elképzelhetők. Eszerint Magyarország úgy maradna tagállam, hogy korlátozottan vehetne csak részt a döntéshozatali folyamatokban és kevésbé élvezhetné a közös pénzügyi alapokból származó előnyöket. Ez utóbbi veszélye már most is fenyeget, hiszen az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a jövő héten tűzi napirendjére a kérdést: befagyassza-e a Magyarországnak jövőre a kohéziós alapokból adható támogatásokat.
Öngyilkos lépés lenne
Ötven éven keresztül az Európai Unióba csak belépni lehetett - emlékeztetett érdeklődésünkre Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos -, de 2009. decembere óta, amióta a lisszaboni szerződés érvénybe lépett, már kilépni is lehet. Ez a döntés megnyugtatta az európai kisebbséget, amelyik ellenzi az uniót. Fontos azonban tudni, hogy csatlakozni és függetlenedni egyaránt csak egy egész állam tud. A belépéshez parlamenti többségre van szükség, amely elvileg tükrözi a magyar lakosság szándékait. Ez történt, amikor Magyarország 1994-ben kérte felvételét az Európai Unióba, azután 2003-ban megerősítette a szándékát, majd népszavazást tartott. A felmérések szerint a magyar közvéleménynek mintegy kétharmada jelenleg minden bírálat mellett is úgy gondolja, hogy nekünk az Európai Unión belül kell lennünk. 
Tehát minden olyan ötlet, amely a kilépést feszegeti, szembemegy az ország nagy többségének a véleményével. Ha képzeletben eljátsszuk a kilépés folyamatát, kiderül: bizony több év alatt megvalósítható lépésről van szó. Vissza kellene bontani a jogokat és kötelezettségeket, a be- és kifizetéseket. Ez nagyon nehéz feladat. Abban a feltételezett, de Balázs Péter szerint kizárt esetben, ha Magyarország nem lenne uniós tag, akkor egy furcsa zsákállammá válnánk, tudniillik Ukrajna kivételével körülöttünk mindenki uniós állam, vagy hamarosan az lesz. Olyan furcsa ország lenne hazánk, amely Ukrajna felé nyílna és körbe mindenütt schengeni határ zárná és választaná el az ország lakóit a szomszédoktól; köztük a határok túloldalán élő magyaroktól. 
Kérdésünkre, hogy konkrétan milyen következménye lenne egy kilépési döntésnek, Balázs Péter nem akart válaszolni, mondván ez akkora butaság, hogy kár a szóért. Politikai nonszensz lenne annak fényében, hogy az ország kétharmada ellene van. A volt uniós biztos nem hiszi, hogy Magyarországon hatalomra kerülne olyan kormány, amely ezt a gyilkos akciót felvállalná. Orbán Viktorról sem feltételezi ezt. Ő játszik a tűzzel - mondta Balázs -, láthatóan kettős stratégiát követ; próbálja az Európai Unió előnyeit learatni, ugyanakkor az EU-ellenes közvéleményt is kiszolgálni itthon, de a szándéka nem tűnik komolynak.
Milliárdokat buknánk, ha rácsapnánk az ajtót az EU-ra
Egyszerűen katasztrofálisak lennének a gazdasági következményei annak, ha Magyarország kilépne az Európai Unióból - mondta a Népszava érdeklődésére Vértes András, a GKI Zrt. elnöke. Komoly embereknek ezzel szerinte nem is szabad foglalkozniuk. Csak bele kell gondolni: hazánk például vámok nélkül kereskedik az Európai Unió minden tagállamával, útlevél bemutatása nélkül megyünk át a határokon, ez mind-mind azonnal megszűnne. Ha fizetni kellene azért, hogy a magyar termékek bejussanak az unióba, akkor mindjárt nem érné meg a német, az olasz, az osztrák, a francia, a holland cégeknek nálunk beruházni. Nem itt gyártanák például a Mercedeseket sem. Magyarország exportjának 70 százaléka az Európai Unióba irányul. A teljes kivitelünk körülbelül 50 milliárd euró, ha ezt elkezdenék vámolni, az szerényen számítva is 10-20 milliárd eurót jelentene, és gyakorlatilag az exportunk egynegyedét, egyharmadát veszítenénk el. Az áruink nagy része versenyképtelenné válna. S akkor még nem említettük a lépés politikai oldalát. Az EU-n kívüli államok az Európai Unióba akarnak belépni, Szerbia és Horvátország éppen most csatlakozik, de az összes többi balkáni ország is szeretné ezt tenni. Ha kilépnénk az EU-ból, akkor megszűnnének a Magyarország biztonságát az unióban garantáló egyezmények, és adódik a kérdés: vajon a NATO-ból is kilépnénk? Azzal a tagságunkkal mi lenne? Vértes András nem győzte hangsúlyozni, hogy ezzel a gondolattal csak a felelőtlen, komolytalan politikusok játszadoznak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy elesne az ország évente körülbelül 4 milliárd euró támogatástól. Igaz, mi is befizetünk 1 milliárdot, de 3 milliárdot kidobnánk az ablakon.

Bihari Tamás,Füsi Piroska,Galgóczy Éva / Népszava      Ma, 05:33