Istennel
beszélget egy
ember: Uram,
szeretném
megtudni, hogy
milyen a
Paradicsom és
milyen a Pokol.
Isten odavezeti
két ajtóhoz.
Kinyitja az egyiket
és megengedi az
embernek, hogy
betekintsen A
szoba közepén
egy hatalmas
kerek asztal volt
és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval. Az embernek elkezdett csorogni a
nyála. Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes
éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük
elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem
tudták a kanalat a szájukhoz emelni. A szent ember megborzongott nyomorúságukat,
szenvedésüket látva. Isten ekkor azt mondta: Amit most láttál az a Pokol volt. Majd mindketten a
második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az
előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett
folyni a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a
kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek
egymással. A szent ember ekkor azt mondja Istennek: Én ezt nem értem! Ó, pedig ez egyszerű -
válaszolja Isten - ez igazából csak 'képesség' kérdése. ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk
és önző emberek csak magukra gondolnak. Amikor csak magunkra gondolunk. a Pokol van itt a
Földön.' Felmérés szerint az emberek 93%-a nem küldi tovább ezt a levelet. Csak 7 %, az, aki úgy
érzi, megosztaná a kanalát másokkal is. Én megtettem.. -ha elfogadod!
Kommentáld!