Galambos Péter|2011. 12. 28., 9:18|

Nem érdekli a Tescót a Match-üzletlánc és nem tervez jogi lépést a plázastop ellen mondta az [origo]-nak adott interjújában a Tesco magyar leányvállalatának áprilisban kinevezett vezérigazgatója. Gerry Gray szerint a multi többet fektetetett be Magyarországon, mint amekkora az eddigi összprofitja volt. A Tesco magyar vezére arról is beszélt, hogy a "kissé megfáradt" hipermarket-formátum is frissítésre szorul, hogy mit lép a vállalat a válságadóra, és hogy személyes kezdeményezésére fognak hamarosan magyar borokat árulni a brit Tescókban.

A Cora, a Match és a Profi áruházak lehetséges eladása gyakran téma a magyar sajtóban. A CBA és a Coop állítólag közösen megvenné a láncokat a Louis Delhaize-csoporttól. A Tescót is érdekli ez a lehetőség?
- Nem. Mi biztosan nem akarunk ekkora láncot venni, ők pedig nem hiszem, hogy feldarabolva akarnák eladni a portfóliót. Nyilván nem véletlenül szeretnének szabadulni tőle, úgyhogy bárki is veszi meg, a több száz bolt esetében nem lesz könnyű dolga a megtérülést biztosítani.

Más célpontjuk van a magyar piacon?
- Konkrétumot nem tudok mondani, de egy-egy üzlet megvásárlása bármikor szóba kerülhet, ez beleillik az organikus növekedési modellünkbe. Bár a Tesco mindig is belülről növekedett, fejlődött, hozott létre új, sikeres áruházformátumokat.

Ha a CBA esetleg valóban megvenné a Match-láncot, az hogyan hatna a piacra és így a Tesco stratégiájára?
- A Match-boltok alapvetően jól teljesítenek, hiszen legtöbbjük jó helyen van. A kérdés tehát inkább az, hogy a CBA vagy bárki más tud-e a mostaninál többet kínálni a vásárlóknak. Ebben nem vagyok biztos. Márpedig ha nem, akkor a tulajdonosváltásnak nincs nagy hatása, hiszen a Match már most is a versenytársunk. Abból a szempontból persze érdekes lenne, hogy a CBA piaci részesedése jelentősen megnőne. De ehhez sok pénzt kell befektetnie, és aztán azon kell dolgoznia, hogy azt vissza is kapja. Véleményem szerint ez a legnagyobb kihívás ebben az akvizícióban.

Elég sok jel utal a piac koncentrációjára. Ön szerint van egyáltalán esélyük a kis láncoknak és független boltoknak a megmaradásra a mostani gazdasági helyzetben?
- Globális trend, hogy az emberek egyre szívesebben vásárolnak helyben. Havonta háromszor-négyszer elmennek egy nagy áruházba, de ha van helyben egy friss élelmiszerekben erős üzlet, azt hétközben is rendszeresen látogatják. A brit Tesco számára is ez a szegmens volt a növekedés motorja az elmúlt években. Az itteni piacon is úgy látom, hogy a Spar Magyarország is inkább a Spar-üzletekre fókuszál az Intersparok helyett. Összességében a független boltoknak is helyük van, bár nyilván problémát jelent számukra a nagy konkurensek alacsonyabb árszínvonala.

Mit vár a helyi vásárlás erősödésének trendjétől: előfordulhat, hogy a hipermarket idejétmúlt üzlettípussú válik?
- A hipermarket a kilencvenes évek végén kifejezetten újdonság volt Magyarországon és egész Közép-Európában. A világ azonban sokat változott azóta, és vele a kereskedelem és a vásárlói szokások, elvárások is. Ahogy már mondtam, ma egyre inkább a kisebb boltok felé terelődik a hangsúly, a kényelmi vásárlás kerül előtérbe, az online és egyéb megoldások mellett természetesen. Így a hipermarket-formátumot mindenképpen érdemes újragondolni. Mi azt látjuk, hogy a Tesco Extra-formátum jó választ ad erre a kérdésre: a szegedi, illetve a fővárosban a Fogarasi úti és a néhány hete újranyitott váci úti boltjaink mind felülteljesítik az átalakításuk előtti eredményeket, és a vásárlói visszajelzések is nagyon pozitívak. A színvonalas környezet, a megújult üzletsor, a kibővített választék, a bolt a boltban koncepció mind segít felpezsdíteni a kicsit már megfáradt óriási hipereket.

Az új hipermarketek építését megtiltó plázastop mit hoz a piacra?
- Ha már a Cora áruházakról beszéltünk, azok tulajdonosa számára, például, jókor jött, mert megnövelte a portfólió értékét. A gazdasági növekedést viszont nem segíti azzal, hogy a multik terjeszkedését megakadályozza. Nekünk az a szerencsénk, hogy többféle üzlettípusunk van, így a törvény betartásával is tudunk terjeszkedni. Ugyanakkor aggodalommal tölt el minket, hogy ennek milyen hatása lesz majd a foglalkoztatásra, az építőiparra, különösen a hátrányosabb helyzetű régiókban, ahol elsősorban a kereskedelem, a szolgáltató szektor teremtett eddig is új munkahelyeket, és nem állnak sorban a modern gyártócégek, hogy gyárakat telepítsenek ezeken a településeken.

Azért biztos a Tesco is meglenne a törvény nélkül. Fontolgatnak ellene valamilyen jogi természetű lépést?
- Nem, még egyébként is a részletszabályokat várjuk. De a válságadók esetében sem tettünk semmilyen lépést. Hosszú távra tervezünk Magyarországon, inkább barátokat, mint ellenségeket akarunk gyűjteni.

Az amúgy is gyenge kiskereskedelmi forgalomnak újabb pofon az áfaemelés. Le tudja nyelni a Tesco az emelés hatását? Mekkora drágulásra számít?
- Most, amikor az ár minden korábbinál fontosabb, ez valóban pofon a szektornak, de főképp a fogyasztóknak. Azon dolgozunk, hogy ők minél kevesebbet érezzenek meg a hatásból, de lehetetlen az egészet lenyelni. Elismerjük a kormány törekvését a költségvetés kiegyensúlyozására, és támogatjuk is ebben, hiszen ha a magyar gazdaság sikeres, akkor a Tesco is az. Van azonban egy határ abban, hogy mekkora áldozatot tudunk vállalni. Az olyan jogi változások, mint a válságadó és a chipsadó, egyre szűkítik az elérhető nyereséget. Ugyanakkor növekedésorientált cég vagyunk, jobbak akarunk lenni a versenytársainknál, és ennek egyik eleme, hogy olcsóbbak legyünk.

A nyereség még úgy is évi ötmilliárd forint, hogy a válságadó megfelezte. Joggal gondolhatja bárki, hogy ha már valakitől pénzt kell elvenni, akkor egy ilyen jövedelmező vállalattól vegyék el.
- Megértem, ha valaki ezt gondolja, de nem értek vele egyet. Hiszen a Tesco az elmúlt tizenhat évben mindig többet fektetett be ebben az országban, mint amennyi a megtermelt profitja volt. Az idén is ezt tettük, bár a befektetés a válságadó miatt kevesebb volt, mint más években. A válságadóval az egyik fő probléma, hogy nem fair. Aránytalanul sarcolja a Tescót: piaci részesedésünk 19 százalékos, a teljes adóbevételnek mégis több mint 40 százalékát mi álljuk. A jövőben sokkal nagyobb átláthatóságra van szükség, hogy meglegyen a növekedéshez elengedhetetlen bizalom. Például minél előbb világossá kell válnia, hogy mi lesz 2013-tól: valóban megszűnnek-e a válságadók, és nem jön-e helyettük más.

Változik a válságadó miatt a cég stratégiája?
- Ez egy időleges teher, és azt reméljük, hogy az elviseléséért cserébe később hosszú távú stabilitást, növekedési lehetőséget kapunk. Ezzel együtt persze befolyásolja a stratégiát rövid távon, hiszen kevesebb befektethető tőkénk marad. A Tesco tizennégy országban van jelen, és mint minden racionális vállalkozás, ott fekteti be a pénzét, ahol magas hozamot kap érte. Magyarországon most biztos nem térül meg jól a befektetés, ezért más országokban lesz belőle beruházás.

Úgy tűnik, a magyar tulajdonú áruházláncok egyértelmű támogatást élveznek a kormányzat részéről a külföldiekkel szemben. Problémát jelent ez a Tescónak üzletileg?
- Ha hiányzik az egyenlő bánásmód egy piacon, az természetesen probléma.

Érez multiellenes hangulatot?
- Korábban Thaiföldön dolgoztam, ott inkább éreztem ilyet. A patriotizmus egyébként szerintem teljesen természetes. Én skót vagyok, ezért szeretném, ha Nagy-Britanniában virágoznának a skót vállalkozások. Miért ne gondolkodnának ugyanígy a magyarok a magyar cégekről? De éppen azt kellene látni, hogy mi segíteni tudunk a magyar kisvállalkozásoknak az érvényesülésben. 2009 óta van egy programunk a helyi vállalkozások támogatására. A jó minőségű termékeket a Tesco más piacokra is el tudja juttatni, hiszen a világ harmadik legnagyobb kereskedőjeként a globális GDP hatvan százalékához van hozzáférése. Ez óriási lehetőség a magyar vállalkozásoknak is. A bor például Magyarország egyik legjobban titkolt kincse. Korábban sohasem ittam magyar bort, itt kellett rájönnöm, mennyire jó. Hihetetlen, hogy Nagy-Britanniában sehol sem lehet a Tescóban magyar bort kapni. De ez hamarosan megváltozik.

A Tesco segít a magyar bornak brit piacot szerezni?
- Igen. Azzal kezdtük, hogy a régió más országaiban működő Tescókba vittünk magyar borokat, és tavaly karácsonykor négy hét leforgása alatt elkelt ötszázezer palack. Idén már több mint kétmillió palack magyar bort exportáltunk Közép-Európa Tescóiba. A mennyiség érzékeltetésére: a legnagyobb magyar pincészet éves kapacitása is nagyjából ugyanennyi. Arra számítunk, hogy a mostani karácsonyi akciókban ennek fele, azaz egymillió üveg magyar bor fogy el négy-öt hét alatt. Igény tehát van rá. Ehhez kapcsolódó stratégiai tervünk, hogy nettó exportőrök legyünk, tehát több árut adjunk el Magyarországon kívülre, mint amennyit onnan behozunk. Ezt három-öt éven belül szeretnénk elérni.

Ez azt jelenti, hogy a magyar Tesco az anyacég más leányvállalatait látja el hazai termékekkel?
- Igen, erre már ma is van példa. A MasterGood nevű nyírségi baromfifeldolgozó cég a közös célkitűzések, tervezés és fejlesztés eredményeként ma már a Tesco egyik legnagyobb csirkebeszállítója. Nemcsak itthon, hanem Angliában és a régió országaiban is lehet kapni az ő baromfijukat. De nyáron rendszeresen exportálunk magyar dinnyét, sárgabarackot és egyéb idénygyümölcsöket is a szomszédos országokba. És a Tesco számos olyan sajátmárkás terméke is Magyarországon készül, amelyet Európában mindenütt lehet kapni. A legfontosabb, hogy a beszállítókkal közösen alakítsuk ki a növekedés kereteit, és segítsünk abban, hogy együtt nőhessenek a Tescóval.

Bár a magyar árucikkek aránya elég magas a hazai Tesco-áruházak kínálatában, a kistermelőktől származó áruk aránya alacsony. Mi kellene ahhoz, hogy ez megváltozzon?
- Jelenleg az általunk árult termékek 85 százalékát magyar, vagy legalábbis Magyarországon működő cégektől vásároljuk. Köztük kétségkívül sok az itteni nagyvállalat. Az a helyzet, hogy nekünk is érdekünkben áll, hogy a helyi kisvállalkozásoktól származó termékek arányát növeljük, mert a vásárlók szeretik és keresik az ilyen termékeket. Éppen erre szolgál a regionális beszállítói programunk, melynek eredményeként az elmúlt két évben háromszáz új helyi termék jelent meg a polcokon, sőt volt, amelyikből exportáru is lett. Az együttműködéshez azonban nagyon fontos a kiszámíthatóság, mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében, és persze árban is versenyképesnek kell lenni. Ezekben a paraméterekben kell leginkább fejlődniük a kistermelőknek, vagy összefogniuk és úgy javítani versenyképességüket itthon és a határon túl is. Nemrég vállaltuk, hogy a friss baromfihús-termékeink száz százaléka Magyarországról fog származni. Ezt a hirdetésekben is kommunikáltuk, és nagyon pozitív volt a hatása az eladásokra.

Mennyivel növelték így a szárnyashúsok forgalmát?
- Körülbelül tíz-tözenöt százalékkal.

Az elmúlt években többször megbírságolta a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a Tescót az élelmiszer-biztonsági szabályok be nem tartásáért. Nagy-Britanniában is kap ilyen büntetéseket a cég?
- A világon mindenhol nagyon szigorúak ezek a szabályok, és a hatóságok is, így mindenütt minden vállalat kap büntetéseket. De a Tescón belül, úgy gondolom, ezek száma sehol sem magas.

De miért fordulhatnak egyáltalán elő higiéniai vagy árazási hiányosságok, vagy olyan, mint az emlékezetes lejárt kakaó?
- Nem menteni akarom magunkat, de a hibák ekkora méretnél szinte kivédhetetlenek, ilyenkor pedig megbüntetnek minket. Akár több tízezer féle árucikk van egy-egy boltunkban, ami több millió terméket jelent, kollegáimmal igyekszünk minél jobban és pontosabban dolgozni. Ettől függetlenül én úgy látom, Magyarországon kicsit jobban reflektorfényben vagyunk ebből a szempontból, mint máshol, vagy mások. Fontos azonban látni, hogy sokszor a mi belső szabályaink még a magyar jogszabályoknál is szigorúbbak, és nincs még egy olyan kereskedő itthon, amelyik a nagyobb áruházaiban külön minőségbiztosítással foglalkozó munkatársakat alkalmazna. Nálunk ennek is köszönhető az, hogy miközben az ellenőrzések száma folyamatosan növekszik, az elmúlt három évben, évente közel harminc százalékkal kevesebb bírságot kaptunk. Ezt a tendenciát szeretnénk a jövőben is tartani.

Több, a régióban működő fogyasztóvédelmi szervezet állítja, hogy bizonyos multik gyengébb minőségű árut szállítanak Kelet-Európa, mint Nyugat-Európa számára. Mit gondol erről?
- Ha ide elég lenne a gyengébb minőség, nem fordulhatna elő, hogy alapvetően itteni felhasználásra előállított termékek külföldön is megállják a helyüket.

Ön szerint tehát nem létezik ilyen gyakorlat?
- Nem vagyok a téma szakértője. De biztos vagyok benne, hogy a minőség ugyanolyan fontos a magyar fogyasztók, mint a nyugat-európaiak számára.

Az ár bizonyára még fontosabb is.
- Az alacsony ár a világ minden részén számít, de olcsóság ide vagy oda, senki sem akar olyan banánt venni, amelyik két nap alatt megbarnul. Tehát ha pontosak akarunk lenni, akkor az ár-érték arány a fő szempont.

A vasárnapi nyitva tartás megtiltásának kérdése egyelőre lekerült a napirendről. Számít arra, hogy a következő években újból előkerül az ügy?
- Ha az ország komolyan veszi a növekedési ambíciókat, akkor nem hiszem, mert nem látnám értelmét.

Mekkora kiesést jelentene a vasárnapi korlátozás?
- A teljes forgalmunk 12-14 százalékát bonyolítjuk vasárnaponként. Nehéz megbecsülni a kiesés mértékét, mert az emberek többsége nyilván igyekezne más napokon elintézni a bevásárlást , de az első időszakban, fél-egy évig lehetne érezni a hatását. Nem is beszélve arról, hogy a működésben mindenkinek komoly változtatásokat kellene eszközölni, a logisztikától a munkatársak számán át, mindenre hatással lenne.

Ön korábban a Tesco Express-formátum kifejlesztésén dolgozott. Mi az oka annak, hogy ezek az üzleteik egyértelműen drágábbak, mint a hipermarketeik?
- Az, hogy ennek a formátumnak másfélék és magasabbak a működési költségei. Például a frekventáltabb helyszín miatt magasabb az ingatlanok bérleti díja, de gyakrabban kell ide árut is kiszállítani. A modell egyszerűen nem működik, ha ezt az extra költséget nem érvényesítjük az árakban.

Elődje, Per Bank egy évvel ezelőtt azt mondta az [origo]-nak adott interjújában, hogy egy átlagos vásárló havonta 3-4 alkalommal látogat el Tescóba, és összesen 14-19 ezer forintot költ. Ezek a számok idén hogyan változtak?
- Összességében nem nagyon változtak. A vásárlószám és - az inflációt figyelembe véve - a költés is nagyon hasonló a tavalyihoz. A hipermarketekben annyit érzékelünk, hogy valamivel ritkábban jönnek az emberek, de akkor többet költenek. Ez is azt jelzi, hogy a helyi boltok jelentősége erősödik.

Szintén az előző vezérigazgató mondta, hogy 2011-ben harminc új üzletet akarnak nyitni. Mennyi lett belőle?
- Hét. A különbség oka alapvetően a válságadó. De azért nyitunk még újakat, a következőt márciusban. Az idei számot megpróbáljuk jövőre tartani.

Pontosan mikor indul a Tesco mobilszolgáltatása?
- Sok függ a hatóságoktól, így csak annyit mondhatok, hogy az első félévben.

Hány ügyfélre számítanak az első évben?
- Még dolgozunk a célokon, pontos számot nem mondhatok, Ambiciózus terveink vannak, egyszerű és jól árazott szolgáltatást akarunk nyújtani.

Mikor indít a Tesco komplett webáruházat Magyarországon? Máshol már megtette.
- A folyamatos növekedés a célunk, és ez több boltformátum segítségével érhető el, amire a plázastop egyébként is rákényszerítene minket. A hipermarketeink a legjobb helyeken vannak, sokkal többet már sem mi, sem más nemigen tud nyitni, ezért az elmúlt éveket folytatva, továbbra is a kisebb üzletekre koncentrálunk. A stratégiánk másik eleme a több csatorna, ezért vágunk bele a telekommunikációba és a banki szolgáltatásokba. Mindez előbb utóbb el kell, hogy vezessen az internetes rendelés elindításáig. A hétvégén beszéltem a feleségemmel, azt mondta, hogy a gyerekeink karácsonyi ajándékainak kilencven százalékát ő is az interneten rendelte. Így változik a világ.

Tud körülbelüli időpontot mondani a webáruház megjelenésére?
- Kicsit korai még erről beszélni, jövőre biztosan nem várható. De a következő öt évbe bőven bele kell férnie.