A The Wall Street Journal amerikai napilap európai kiadása Orbán Viktor miniszterelnök számára politikai szempontból zavaró fejleménynek nevezte a lemondást, amely szerint Schmitt köztársasági elnökként törvények százait írta alá - beleértve az új alkotmányt. "Orbán hazai és külföldi bírálói szerint ezek a lépések aláássák a demokratikus fékeket és egyensúlyokat" - írta a WSJ. Az amerikai lap szerint egyelőre nem világos, hogy az új államfőjelölt kiválasztásakor Orbán túllép-e a "Fidesz-nagyágyúk" körén.

A Die Welt német konzervatív lap portrét közölt Schmitt Pálról Megbízható bélyegzőpárna címmel. A lap szerint a döntés a lemondásról "túl későn és nem teljesen szabad akaratból" történt. A "pártvazallus" Schmitt "megbízható bélyegzőpárnának bizonyult" az államfői tisztségben, mivel a lemondott köztársasági elnök "bármiféle megjegyzés és kérdés nélkül" írta alá a törvényeket.
   
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap a címoldalán foglalkozott Schmitt lemondásával. A lap szerint a távozó államfő "az utolsó pillanatig ragaszkodott hivatalához", de a hétfői Fidesz-KDNP frakcióülés "megmutatta, hogy Schmitt nem tartható, mert az a kép, amelyet tükröz, káros nemcsak az akadémiai szféra számára, hanem a legmagasabb állami tisztség, a kormány és az ország számára is".
   
A Financial Times Deutschland (FTD) üzleti lap Magyarország Guttenbergje lemond címmel közölt összeállítást. Az egyik szerző, Pal Daniel Renyi szerint Schmitt esete olyan, mintha a plágiumvád miatt lemondásra kényszerült volt német védelmi miniszter, "Karl-Theodor zu Guttenberg esetének magyar remake-je volna".
   
Der Standard című liberális napilap jegyzetében a nemrég szintén lemondani kényszerült Christian Wulff német államfőhöz hasonlította Schmittet abban, hogy "lojalitása és alkalmazkodóképessége miatt" támogatta őt a Fidesz. A kormány próbálkozása, hogy az egyetemre hárítsa a felelősséget, nem járt sikerrel, noha a rektornak "gyalogáldozatként" mennie kellett - tette hozzá a lap. A demokrácia szempontjából a Der Standard szerint a kérdés most az, hogy a magyar társadalom - ahogy a német - benyújtja-e igényét egy ilyen erős jelöltre.
   
A Le Figaro konzervatív francia lap szerint Schmitt Pál a nép nyomására mondott le államfői tisztségéről. Schmitt hetekig ragaszkodott székéhez, nem látott összefüggést "szégyentelenül plagizált" doktori disszertációja és államfői mandátuma között. Hétfőn "mea culpa" helyett a képviselők előtt kijelentette: tisztességes munkát végzett.
   
A Le Monde a Hírszerző kommentárját idézte, amelyben az internetes újság Schmitt Pált "a magyar Boratnak" nevezte, Sacha Baron Cohen filmjének komikus figurájához, egy kazah újságíróhoz hasonlítva a magyar államfőt, aki nyugatra érkezve "dezorientáltan tévelyeg". A lap felidézte, hogy elődjével, Sólyom László "konzervatív jogásszal" ellentétben - aki élt vétójogával, - Schmitt Pál megválasztásakor azt ígérte, hogy a "kormánypolitika motorja" lesz.
   
Schmitt Pál esetleges utódjáról közölt fejtegetést a Hospodárské Noviny cseh napilap. Martin Ehl úgy vélte, "tekintetbe véve Magyarország nem túl vidám helyzetét Európában, a miniszterelnöktől okos húzás lenne, ha egy párton kívüli és ráadásul nemzetközileg ismert nem politikus személyiséget választatna meg".
   
A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív lap szerint a magyar államfő lemondása bizonyítja, hogy "Budapesten megfelelően működnek a demokrácia mechanizmusai". A lemondás a baloldali sajtó állításait is megkérdőjelezi, "mert ha Magyarország olyan állam lenne, amilyennek az európai lapok mutatják be, az elnöknek nem kellene lemondania". Az ellenzéki média szerepe a lemondatásban is a magyar sajtószabadságot bizonyítja, hiszen "a szabad sajtó vállalta szerepét és hatékonynak is bizonyult". A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap az elnök távozását az ellenzék első komoly győzelmeként könyvelte el.
   
Több oldalas összeállításban foglalkozik a magyar államfő lemondásával keddi számában a liberális Sme szlovák napilap. Egyik írásában úgy vélte, talán Schmitt Pál is hamarosan egy más hivatalban "jelenik meg", "túlélt már egy rendszert, túléli titulusának és funkciójának elveszítését is."
   
"Tudatos és időzített politikai támadásnak" valamint "mesterséges botránycsinálásnak" nevezte a Szabad Újság szlovákiai magyar hetilap egyik kommentárjában a magyar államfő lemondásához vezető történéseket.    

Az erdélyi Krónika szerint "Schmitt utódjának kiválasztásakor nem árt odafigyelni, hogy olyan, köztiszteletben álló személyre essen a választás, akinek szerepét nem csupán annyiban határozzák meg, hogy kritikátlanul asszisztáljon a kormányoldal döntéseihez".
   
A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó szerint nagy dolog az államfő lemondása, mert a térségben emberemlékezet óta nem mondott le államfő a hatalomról, ugyanakkor - a romániai rossz tapasztalatokra hivatkozva - óva int attól, hogy Magyarországon is közvetlen államfőválasztást vezessenek be.
   
A kolozsvári Szabadságban: Ördög I. Béla úgy vélekedik, Schmitt Pál igazi sportolóalkat, aki megpróbált tartalmat adni a sportszerűségnek, a közösségi képviseletnek, valamint a haza és nemzet sokak szemében nevetségesen elavult fogalmának".
   
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszékben Sylvester Lajos úgy véli, Schmitt Pál plágium-ügye a kelet-európai posztkommunista országok erkölcsi örökségeként fogható fel.

MTI