Bár a kormányváltás óta a Fidesz rengeteg szavazót vesztett, sikerült megőriznie vezető helyét a közvélemény-kutatásokban. Ha az ellenzéknek nem sikerül egy erős választási szövetséget létrehoznia, a Fidesz csak a saját elkötelezett híveinek mozgósításával megőrizheti kormányzati pozícióját, amit az új választási rendszer (újrarajzolt választókerületek, több egyéni kerület, egyfordulós rendszer, győzteskompenzáció, határon túli listás szavazatok) csak megkönnyít. 

Az MSZP-ben egy-két önkormányzati sikert követően már trendfordulóról beszéltek, mi inkább a 2010-es K.O. utáni lassú erőgyűjtésről, amit a lassan de biztosan növekvő népszerűségük is jelez. Mesterházy Attila rendbe szedte a pártot, átvette a kezdeményezést az E2014-től, ezzel is megkerülhetetlenné téve a szocialistákat a kormányváltást sürgető erők között. 

Az LMP "maradványa" és a belőle alakult PM önállóan igen nehezen kerülhet be a parlamentbe. Könnyen lehet, hogy a szakítás az ökopárt végét jelenti. Az E2014 sem lehet büszke teljesítményére: hiába övezte megalakulását és Bajnai visszatérését nagy várakozás (a messiásváró) ellenzéki oldalon, ezt nem tudták igazán kihasználni. Egyértelműen visszaeső népszerűséget láthattunk, amit most próbálnak visszerezni párttá szerveződéssel és a csatlakozási kampánnyal. Meglátjuk mire lesz elég.

Bő egy évvel a választások előtt a kormánypártok újrázása olvasható ki a pártok népszerűségének alakulásából. Messzemenő következtetéseket ugyan nem lehet levonni a bizonytalanok, a rejtőzködők és a politikai pártoktól távol maradók magas száma miatt. Viszont ők jelenthetik az ellenzék és különösen az MSZP számára a reménysugarat!

A kormánypárt(ok) még mindig az élen

Annak ellenére, hogy nagyot zuhant a kormányváltás óta a népszerűségük és választóik felét elveszítették, ám úgy egy éve változatlanul 20%-on állnak, és könnyedén újrázásra készülhetnek Orbán Viktorék. Még akkor is, ha (a győzelmi propaganda ellenére) sok területen kimondottan kudarcosnak nevezhetjük a kormány teljesítményét és a nagy átszervezések okozta bizonytalanság miatt a Fidesz szavazói körében is sokan gondolják úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon.

Ha ez nem lenne elég, az újrarajzolt választókerületek, az előzőhöz képest arányaiban több egyéni kerület, egyfordulós rendszer, győzteskompenzáció, határon túli listás szavazatok és a 199 fősre zsugorított parlament mind-mind a Fidesznek kedvez. A kis pártok esélyeit pedig rontja, így hosszabb távon egy politikai bal-jobb váltógazdaság kialakulásához vezet.

Az új választási rendszer tehát egy kiélezett választási szituációban (ha egyáltalán az lesz) a mérleg nyelvét is jelentheti a kormánypártoknak. Mandátumbecslések alapján egy esetleges ellenzéki szövetségnek is nehéz dolga lenne.

Az alábbi ábrákon a pöttyök az meghatározó kutatócégek által mért konkrét eredményeit jelenik, a vastag színes vonal az adott hónapok átlagából áll elő, míg a vékony fekete a számítógép által számolt trendvonal. Az adatok mindenhol az összes megkérdezett körében értendők. Az ábrák kattintásra megnőnek.

MSZP

Az MSZP egyértelműen kezdi visszanyerni erejét a 2010-es kiütés után. A szocialisták korábban egy-két önkormányzati választási sikert trendfordulónak próbáltak beállítani, ám mi úgy látjuk inkább egy lassú visszarendeződésről beszélhetünk.

Most azonban, amikor az E2014 kezdeti lendülete kifogyott, Mesterházy Attila vezetésével jó ütemben vették át a kezdeményezést az ellenzéki térfélen. Együttműködést indítottak ellenzéki szervezetekkel, igaz az LMP nekik is nemet mondott, az Együtt2014 pedig egyelőre csak közjogi kérdésekben volt hajlandó egyeztetni. Azt már most biztos, hogy az MSZP szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy a korábban szocialista bástyának számító, de 2010-ben elvesztett régióikat sikerül-e visszaszerezni a kormánypártoktól vagy a Jobbiktól.

Kulcskérdés továbbá azt is, hogy az előző kormánypártnak sikerül-e megszólítania a belőle kiábrándult százezreket, akik a most nem választanának pártot (lásd az utolsó ábra), illetve, hogy a sokszereplős baloldalon milyen szövetségek szerveződését tudja elérni.

Mert az egyértelmű, hogy a kormányváltás Mesterházy Attila pártja nélkül elképzelhetetlen, ám egy erős egy év alatt esetleg oda eljuthat az MSZP, hogy önállóan képes legyen megverni a Fideszt. Azonban arra már szinte biztos, hogy nem lesz ereje, hogy kétharmados győzelmet arasson és az ország kormányozhatóságát is visszaszerezze.

Jobbik

Mint minden szélsőséges pártnak, a Jobbiknak is a további radikalizálódás és a konszolidálódás között kellett választani. Ennek látványos esete volt Endrésik Zsolt és az azóta zsidó gyökereit megtaláló Szegedi Csanád összecsapása a párt egyik erődjének számító Borsodban. 

Persze a Jobbiknak nem kell aggódnia: ott lesz 2014 után is a parlamentben. Az jól látszik, hogy a konszolidálódás arra már nem volt elég, hogy érdemben 10% fölé növelje a párt a támogatottságát, és a radikalizmusuk arra, hogy 6% alá csökkentse.

Kérdéses viszont, hogy mennyire sújtja őket a kisebb pártok helyzetét nehezítő új választási rendszer, illetve a jelenleg 43 fővel (47-tel induló) működő frakció képviselői helyeinek elosztása milyen további belső feszültségeket gerjeszthet a párton belül. A 199 fős parlamentben becslések szerint 20 mandátumra számíthatnak majd.

LMP

Kérdéses, sikerül-e megugrania az LMP-nek egyedül az 5%-os parlamenti küszöböt. Még náluk is rosszabb helyzetben van a belőlük kiszakadt Párbeszéd Magyarországért párt akik most éppen azon az állásponton vannak, hogy csak tárgyalni akarnak az E2014-gyel, az ernyőjük alá a belépést egyelőre nem tervezik. Könnyen lehetnek erős kétségeink vannak afelől, hogy a két párt valamelyikének sikerül önállóan elegendő szavazót az urnákhoz csábítani. 

Mivel az elmúlt két-három évben nem tudtak érdemben növekedni, az LMP kudarca kódolva volt a választási rendszerben: ha önállóan indulnak sokkal nehezebb lesz a parlamentbe kerülés. Ráadásul a párt népszavazási kezdeményezése is megmutatta, hogy szervezetileg nem sikerült megfelelő társadalmi beágyazottságot létrehozni.

Az identitásfeladás-politikai racionalitás dilemmája pedig - az Együtt 2014 megjelenésével -  kettéroppantotta a zöldeket. A zöld csík vizsgálata újabb érdekességeket fog hozni az elkövetkező hónapokban, hiszen csak akkor fogjuk meglátni milyen hatással volt a szavazótáborra a kormányvaló szárny kiválása.

DK

Masszív, 150-200 ezres elkötelezett szavazótáborról beszélhetünk a Demokratikus Koalíció esetében, de ezen felül csak korlátozottan képesek újabb választókat megszólítani. Hiábe stabil a támogatottságuk, az 1-2% semmire sem elég.

Gyurcsány Ferenc folyamatosan hangoztatja az ellenzéki összefogás szükségességét Orbán Viktor leváltása érdekében és alighanem ebben igaza is van. Csakhogy egyelőre kizárólag az MSZP látja szívesen őket a tárgyalóasztalnál.

A többi kis párthoz hasonlóan a DK-nak is egy választási összefogással van esélye bekerülni a parlamenti patkóba, különben a baloldali pártok, vagy azok valamilyen összefogása elszívja a támogatói bázisát. Hiszen tudjuk, hogy a DK szavazóinak túlnyomó többsége szívesen szavazna akár az MSZP-re is - ha úgy van.

Együtt 2014

Az Együtt 2014 legfőbb politikai tőkéje Bajnai Gordon személye, akit sokan látnának szívesen újra a kormányfői pozícióban. A tavaly októberi comeback után azonban megtört a lendület: az E2014 kosarat kapott az LMP-től, majd a körülötte kialakuló hajcihőt kihasználva az MSZP indított tárgyalásokat ellenzéki szervezetekkel, ezzel átvéve a kezdeményező szerepet az ellenzék oldalon.

A mozgalom azonban nemsokára párttá alakul és megkezdi felkészülését a jövő évi választásokra. A párttá alakulás mellett csatlakozási kampányt is indítottak, amelyben nemcsak szimpatizánsokat, aktivistákat, de potenciális képviselőjelölteket is keresnek. Szigetvári Viktor szerint a céljuk, hogy akkorára nőjenek a választásokig, mint az MSZP (ez legalább egymillió szavazó támogatását jelentené). Bár a kevés adat, és a szervezet mérhetősége kapcsán gyakran felmerülő módszertani aggályok és problémák miatt adatsort nem tudunk mutatni, az egyértelműen elmondható, hogy ettől a céltól meglehetősen messze vannak.

Kérdés, hogy megvalósíthatóak lesznek-e a nagyívű tervek. A legfrissebb hírek ugyanis arról szólnak, hogy sem az "elempés szakadárok", sem a Milla nem akar csatlakozni a választási szövetséghez.

Szétaprózott ellenzéki erők - jobbra lejtő választási rendszer

Bár még sok idő van a választásokig és a bizonytalanok magas aránya miatt még túl korai bármilyen következtetést is levonni, annyi bizonyos, hogy nagyon nehéz dolga lesz az ellenzéknek. Különösen, hogy az összefogás várat magára, az MSZP erősödése pedig igencsak lassú.

Hiába a sok szempontból kudarcos kormányzati politika, egyelőre az olvasható ki az adatokból, hogy Orbán Viktor újabb négy évet tölthet a Nándorfehérvári teremben. Ha ehhez hozzávesszük az új választási rendszert - új választó kerületi határok, több egyéni mandátum, győzteskompenzáció, határon túliak szavazatai,199 főre csökkentett parlament -, akkor nem nehéz belátni, hogy könnyedén újrázhat(nak) kormányzópárt(ok) 2014-ben.