2013. január 07. hétfő, 04:34 |
A Format Trend című osztrák gazdasági-pénzügyi portál Magyarország politikailag kiszámíthatatlan, eladósodott és recesszió sújtja
címmel közölte az osztrák APA hírügynökség egy jelentését.
Magyarországon a gazdaság 2012-ben recesszióba csúszott. A GDP csökkent,
a gazdasági ágazatok fele stagnált, a belső kereslet drasztikusan
esett.
A jobboldali konzervatív kormányt akcionizmussal és
kiszámíthatatlansággal vádolják, ami elijeszti a befektetőket és a
hitelezőket. A befektetések drámaian alacsony szinten vannak, emlékeztet
rá Palócz Éva, a Kopint-Tárki budapesti kutatóintézet vezérigazgatója
az APA-val folytatott beszélgetésben. Közben az állami beruházásokat
túlnyomórészt leállították.
A magyar gazdaság 2012-ben 1,3–1,5 százalékkal zsugorodott. Palócz
szerint 2013 sem lesz könnyebb és, mert nincs ágazat, amely gazdasági
mozdonyként szolgálhatna. Ennek ellenére a magyar kormány derűlátó, és
az új év második felére már gazdasági növekedést jósol, különösen a
befektetések terén. Tervezi a fogyasztás csökkenésének megállítását is. A
közgazdász szerint azonban a költségvetés alapjait képező gazdasági
feltételrendszer egész évre a gazdasági teljesítmény csökkenésére utal.
Ezzel 2013-ban legfeljebb stagnáló gazdaságra lehet számítani.
Amennyiben a nemzetközi pénzügyi piacokon 2013-ban folytatódik a
„békés időszak”, a magyar államadósság finanszírozható. Egyre több olyan
intő jel van azonban, amely figyelmeztet, hogy a nagy pénzügypiaci
bizalom és a nagy pénzfelesleg nem fog örökké tartani, s ez előbb-utóbb
sokkot okozhat. Ha ez bekövetkezik, Magyarország az IMF-fel kötött
megállapodás hiányában újra „védtelen és sebezhető helyzetbe kerül, mint
2008-ban” – véli Palócz.
Magyarország 2013-ben mindent elkövet azért, hogy az államháztartás
hiányát a GDP 3 százaléka alatt tartsa. „Ehhez azonban rendkívül
fegyelmezett kiadási politika szükséges”. A vezérigazgató egyben
emlékeztet arra, hogy a bevételek könnyen elmaradhatnak a várakozástól a
makrogazdaságot illető „túlzó optimizmus” miatt.
A reálbérek
2013-ban, ha lassabban is, de tovább fognak zsugorodni. Az egészükben
„kedvezőtlennek” értékelendő jövedelmi folyamatok és a háztartások
folytatódó magas eladósodottsága 2013-ben is negatív hatással lesz a
fogyasztásra.
A befektetések Magyarországon 2012-ben 5 százalékkal csökkentek.
2013-ra is hasonló fejleményt prognosztizálnak. Ezzel szemben 2013-ban
az export 3, az import 1,5 százalékkal nőhet. Az infláció 2012-ben 5,7
százalék volt, és megfelel a Kopint-Tárki várakozásainak. 2013-ben
Magyarország nyugat-európai exportpiacain is elmarad a gyors növekedés.
Három takarékossági csomag
A 2013-ra
szóló, sokszor korrigált költségvetésben „sok bizonytalanság van”. „Nem
tudjuk, hogyan fognak konkrétan alakulni a bevételek és a kiadások.”
Palócz emlékeztet a kormány által bejelentett három takarékossági
csomagra, amelyekkel a kiadások csökkentése és a bevételek növelése
révén a mérleget több mint 800 milliárd forinttal (2,84 milliárd
euróval) szándékoznak javítani. Ez a GDP 3 százalékát tenné ki. A
Kopint-Tárki számításai szerint a három takarékossági csomag tartalmának
több mint fele realizálható, ezen belül a bevezetett tranzakciós adóból
származó bevételek is. A 2013-ra szóló költségvetés „realizálható, ha
nem következik be tragédia”.
Budapest azon fáradozik, hogy kikerüljön a 2004 óta folyó uniós
túlzottdeficit-eljárásból – emlékeztet Palócz. Ha az EU lezárná az
eljárást, az növelné a bizalmat Magyarország iránt.
A jobboldali konzervatív kormány és a jegybank közötti viszony
megromlottnak. Ezzel kapcsolatban a devizatartalékok és ezek nagysága
folyton vitatéma – mondja Palócz, és emlékeztet rá: ha Magyarországnak
2008-ban nagyobb devizatartalékai vannak, a magyar gazdaság helyzete a
válságban pozitívabb, az ország kevésbé sebezhető lett volna. A
devizatartalékokkal szemben nem szabad „radikálisan” fellépni.
Amennyiben ezt megtenné a kormány, a piac „haladéktalanul megbüntetné”
Magyarországot. A jegybank politikáját nem szabad a gazdaságpolitikának
alárendelni.
Orbán Viktor miniszterelnök kormánya úgy költ a
presztízs-beruházásokra, mint ahogyan a szocialista elődkormány is tette
– bírál Palócz. Ez irritálja az embereket és jelentős támadási
felületet ad az ellenzéknek. A magánnyugdíjpénztárak vagyonát, amely a
GDP mintegy 10 százalékát tette ki, s amelyet a kormány államosított,
nem okosan használták fel. A kabinet a befolyó összegekért részvényeket
vásárolt, például a MOL kőolajipari konszernben, ezzel növelte az állam
gazdaságban betöltött szerepét, és ezzel „újra kimutatta a szándékát,
hogy erős állami befolyást akar gyakorolni a gazdaságra”. Ez a „drága
visszavásárlás, tekintettel a magas államadósságra nem volt ésszerű”.
Negatív nemzetközi megítélés
Palócz a
magyar gazdaságpolitikát „etatistának” nevezi. Nem csupán erős állami
beavatkozásról van szó, mert az állami szabályozás mindenhol jelen van.
Ugyanakkor Magyarország megítélése a külföldi gazdasági és kereskedelmi
kamarák konjunktúrajelentései szerint romlott. A rossz felmérési
eredmények mögött a különböző ágazatokra bevezetett úgynevezett
különadók állnak, amelyeket „hihetetlen magasságban, alaptalanul,
konzultációk és kompromisszumok nélkül, egyik napról a másikra” vezettek
be.
Másrészt Palócz szerint a kormány „retorikája” alkalmas arra, hogy
„ellenszenvet keltsen a külföldi befektetők körében. Most a kormány
stratégiai partnerségről szóló szerződéseket köt nagy külföldi
vállalatokkal. Nem világos, milyen alapon választja ki ezeket a cégeket.
De ebbe a stratégiai partnerségbe nem csupán a multikat, hanem a kis és
közepes vállalkozásokat is be kellene vonni. Ez a partnerség „egy
politikai kudarc beismerésének is tekinthető”. A kormány ugyanis
kénytelen volt felismerni, hogy elmarad a külföldi tőke.
(hj)
Kommentáld!