Jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat az inflációs adat. A
fogyasztói árak januárban 5,5 százalékkal emelkedetek éves alapon,
miközben közgazdászok 5 százalék körüli ütemre számítottak. Ez 21
hónapja a legmagasabb érték. Legnagyobb mértékben az üzemanyagárak
emelkedése befolyásolta az inflációt, de az áfa-emelés és a gyenge
forint is felhajtotta az árakat. Egy hónap alatt 2,1 százalékos
drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és az
üzemanyagárak több mint 5 százalékkal emelkedtek januárban egy hónap
alatt.
Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője a
Világgazdaság Online-nak az üzemanyagárak emelkedése kapcsán elmondta,
hogy csakúgy mint a többi termék esetében, minden hónap 20-áig gyűjtik
az adatokat, és ebben a hónapban már több alkalommal csökkentette az
árakat a Mol. „A jövő szerdai üzemanyagár-változás már nem lesz benne a
februári statisztikában” – mondta.
A külső hatásoktól megtisztított érték, a maginfláció éves alapon 4,9
százalékra emelkedett az előző havi 3,3 százalékról. A „változatlan
adótartalmú árindex”, amely kiszűri a fontosabb indirekt adók (áfa,
jövedéki adó, regisztrációs adó) változásának hatásait pedig 3,6
százalékra ugrott a decemberi 3,3-ról, éves összehasonlításban.
Január elsejétől nőtt a háztartási energia, a vízdíj, és a kommunális
szolgáltatások ára is, azonban ez még nem jelent meg a januári
indexben. „Amikor a lakosságnak ki kell fizetni a megemelt díjat
tartalmazó számlát, akkor jelenik meg az áremelkedés hatása az
árindexben” – mondta Mináry Borbála.
„A súlyrendszert miden évben felülvizsgáljuk, jelenleg nagyobb
revízión esett át, és egyes csoportokban jelentősen módosultak
súlyarányok” – válaszolta a KSH főosztályvezetője arra a kérdésünkre,
hogy módszertani változások emelhették-e az inflációt. „A saját
tulajdonú lakás imputált lakbére már nincs az indexben, amely hatással
van az árindex alakulására” – tette hozzá. A lakás-karbantartási cikkek
és szolgáltatások árindexét tükrözte ez az adat, amely azért került ki,
mert a lakossági fogyasztásban ez a tétel nem szerepel.
Elemzők februárban sem számítanak az infláció jelentős csökkenésére.
„Februárban 5,3 százalék körül alakulhat az infláció, mivel az
üzemanyagárak csökkenését ellensúlyozzák a dohánytermékek jövedéki
adójának emelése, valamint a háztartási energiaárak emelésének februárra
csúszása” – vélekedett Suppan Gergely
, a TakarékBank vezető közgazdásza. Szeptemberig 5 százalék körül
beragadó inflációt jósol az elemző, amely a bázishatások miatt az év
végére 4 százalék közelébe csökkenhet.
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a magas inflációs adat nem segít
abban, hogy csökkentse az irányadó kamatot a jelenlegi 7 százalékos
szintről. Ahhoz, hogy lazább monetáris politikát alkalmazzon a jegybank,
szükség lenne arra, hogy a magyar kormány megállapodjon az Európai
Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy hitelkeretről.
Így változtak az árak
1 hónap alatt – 2011. decemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak 2,1
százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 2,8 százalékkal
drágultak. Növekedett a csokoládé, kakaó (10,1 százalék), a tojás (8,1
százalék), az étolaj (5,1 százalék), az idényáras élelmiszerek –
burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (4,9 százalék), a szalámi,
szárazkolbász, sonka (4,4 százalék), a kávé (4,3 százalék) és az iskolai
étkezés (3,5 százalék) ára. A főcsoportok közül a szeszes italok,
dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, 3,0
százalékkal.
Az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt az egyéb cikkek
körében (2,8 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3
százalékkal nőtt. Drágultak a szolgáltatások (2,2 százalék), ezen belül a
postai szolgáltatások ára átlagosan 12,4, a szemétszállítás díjtételei
3,2 százalékkal növekedtek. A háztartási energia esetében átlag alatti
áremelkedés (1,0 százalék) következett be. A ruházati cikkekért
átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal
kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.
12 hónap alatt, 2011. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az
átlaggal megegyező mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül
jelentősen nőtt a cukor (36,3 százalék), a margarin (28,6 százalék), a
sertészsiradék (23,8 százalék), a tojás (19,5 százalék), a csokoládé,
kakaó (18,5 százalék), a kávé (17,5 százalék), a sertéshús (12,2
százalék) és a marhahús (11,6 százalék) ára. Árcsökkenés következett be
az idényáras élelmiszerek (14,8 százalék) esetében. Az átlagosnál
nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen
belül a járműüzemanyagoké 18,0 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké
5,3 százalékkal.
Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára,
ezen belül a távfűtésé 11,7 százalékkal, a palackos gázé 9,2
százalékkal, a vezetékes gázé 5,7 százalékkal. A szeszes italok,
dohányáruk körében is átlag feletti volt az áremelkedés mértéke (6,7
százalék). A szolgáltatások árai átlag alatt növekedtek (4,6 százalék),
ezen belül a csatornadíj 7,5, a szemétszállítás 6,7 százalékkal drágult.
A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett többet
fizetni, mint egy évvel ezelőtt, míg a tartós fogyasztási cikkek
esetében átlagosan 1,5 százalékkal csökkentek az árak 2011. januárhoz
képest.
Szerző: Világgazdaság Online
Kommentáld!