Egymásra mutogat a gazdasági tárca és a jegybank, és szerintük nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a magánnyugdíjpénztárak megkezdjék a járadékszolgáltatást. A kifizetések mégsem kezdődtek el, mert a pénztárak szerint továbbra is homályos a szabályozási háttér.

Még 2015. júniusban kért állásfoglalást a PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár a Magyar Nemzeti Banktól a magánnyugdíjpénztárakat szabályozó törvény értelmezése kapcsán. Az általuk feltett kérdésekre az MNB szerintük azóta sem válaszolt.

A 168 óra online megkeresésére a jegybank az válaszolta: ők márpedig igenis folyamatosan egyeztetnek a pénztárszférával. szakmával, s ők mindig minden nekik feltett kérdésre időben válaszolnak. A törvénnyel kapcsolatos kifogásokat , pedig ne nekik, hanem a jogalkotónak címezzék a pénztárak. Ha a meglévő megoldások egyike sem tetszik, térjenek vissza az adott pénztártagok az állami rendszerbe – érvel az MNB:

„Így történt ez a magánnyugdíjpénztáraknak a téma kapcsán tavaly az év közepén feltett újabb ugyanilyen témájú állásfoglalás-kérésével kapcsolatban is. A pénztári szféra esetleges jogszabály-módosítási javaslatait ugyanakkor közvetlenül a jogalkotóhoz fordulva teheti meg. Az MNB nem rendelkezik törvényalkotási jogkörrel, s a jogszabályokkal kapcsolatos állásfoglalásai természetesen e feladatkört nem helyettesíthetik.

Az MNB így több alkalommal jelezte az érintett magánnyugdíjpénztárak számára, hogy a hatályos jogszabályok alapján járadékszolgáltatást 100 millió forint tartalék megképzése esetén, illetve biztosítótól vásárolt biztosítástechnikai járadék vásárlása esetén nyújthatnak.

Amennyiben valamelyik magánnyugdíjpénztár nem tudja vagy nem kívánja vállalni e feltételek valamelyikének teljesítését, a nyugdíjkorhatárt elért tagok számára megoldás lehet – azaz 100 százalékos mértékű társadalombiztosítási (tb) öregségi járadékszolgáltatást biztosít – az állami tb-rendszerbe való visszalépés. Utóbbira az érintett tag bármikor jogosult.”

A pénztárak szerint azonban a hatályos szabályozásban számos pont még mindig nehezen értelmezhető, illetve egymással ellentmondásos kitételeket tartalmaz. Kiemelkedik ezek 
közül a járadékkérdés rendezése. Hiszen a magánnyugdíj pénztári megtakarításaikat az ügyfelek egy összegben már nem vehetik fel nyugdíjba vonuláskor. Járadékot azonban a pénztárak egyelőre nem tudnak szolgáltatni – fogalmaz Rozinka Henrietta marketing vezető

Ennek kapcsán az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala 2015 áprilisában befejezett jelentésében is a törvényi helyzet tisztázására kérte fel a Magyar Nemzeti Bankot.

A járadékszolgáltatást a Pénztárak úgy biztosíthatják, hogy vagy maguk folyósítanak járadékot, vagy egy biztosító intézettől vásárolják azt meg. Ha a Pénztár maga fizeti a járadékot, akkor az érvényes szabályozás szerint úgynevezett pénztári járadékot kell fizetni a pénztártagnak, ami egyfajta banktechnikai járadéknak minősíthető.

Ez a típus nem hordoz kockázatot a folyósító, jelen esetben a Pénztár számára, mert csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben. Így nem állhat elő fizetési nehézség akkor sem, ha a pénztártag a Pénztár által becsültnél jóval tovább él. Ennek ellenére a törvény 100 millió Ft-os saját tevékenységi tartalékot ír elő a folyósítás elkezdésének feltételéül egy – a magánpénztárak szerint nem létező kockázat fedezetéül, amelyet a magánnyugdíjpénztárak a jelenlegi pénzügyi helyzetükben nehezen, vagy nem képesek megképezni (elkülöníteni), hiszen, az összeg a Pénztár működési kiadásait terheli.

A Pénztárak másik lehetősége, hogy a járadékot biztosító intézettől vásárolják meg. Erről a törvény azt mondja egy helyen, hogy életjáradéknak kell lennie (azaz olyan járadéknak, ahol a folyósító kockázatot vállal, megbecsüli az ügyfél élettartamát és arra egy meghatározott összeget ígér ki, amit akkor is fizetnie kell, ha esetleg a számítással ellentétben az ügyfél jóval tovább él és így a járadék alapjául szolgáló tőke időközben elfogy).

A pénztárak azt is sérelmezik, hogy a törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a Pénztár nem vásárolhat másmilyen járadékot biztosító intézettől, csak olyat, amit saját maga is folyósíthatna. Azaz ha szigorúan értelmezzük a jogszabályi szöveget, akkor a biztosítótól vásárolható járadék egy üres halmaz.

Az MNB előzetes adatai szerint a magánnyugdíj pénztári nyugdíjjáradék-szolgáltatásra már jogosult tagok száma jelenleg néhány tucatnyi lehet, ám számuk a következő években jelentősen nőhet majd.

Forrás : 168 óra