Orbán újra megvédte az országotOsztályfőnöki óra a tavaszi ülésszak első napján

Feltöltés időpontja: 2011. február 15. 09:01 | MH/K.D.

Valósággal lesöpörte a kormány eddigi munkájára vonatkozó ellenzéki vádakat és kritikákat tegnap a parlamentben Orbán Viktor. Pofonegyszerű gazdasági érveket is felvonultató, tanórai előadásnak beillő beszédében a kormányfő alapos fejmosásban részesítette az MSZP elnökét, Mesterházy Attilát, aki a nyolc év alatt összehozott, csaknem harmincszázalékos államadósság-növekedés ellenére azt állította, hogy konszolidálva adták át az országot a tavalyi választás után.

Nem járt jobban Vona Gábor, a Jobbik elnöke sem, akinek a cigányság túlszaporodására vonatkozó mondataira reagálva Orbán kijelentette: felesleges élet nincs.

A médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, figyelmen kívül hagyták önbecsülésünket. A kormány ezt a támadást visszaverte, a támadók érveit nevetségessé tette – szögezte le a parlament tavaszi ülésszakának első napján elmondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette, vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, a hatalommal való visszaéléssel eljátszotta nemzetközi megbecsülését. „A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették” – mondta a kormányfő, aki szerint hazánkban nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk, Brüsszel nem Moszkva.

A miniszterelnök felidézte a parlament előző ülése óta eltelt időszakot, kiemelve a West Balkán szórakozóhelyen történt diszkótragédia nyomán hozott intézkedéseket, a nyugdíjrendszer átszervezésének megkezdését, a gyes visszaállítását három évre, valamint a lakásárverezési moratórium meghosszabbítását. Az eszközkezelő felállításának késedelméről szólva kifejtette, olyan megoldást kell találni, hogy a nehéz helyzetbe került devizahitelesek miatt kialakult állapotot nagyobb részben ne a költségvetés, hanem a pénzügyi szektor kezelje. Ezt a terhet az állam nem vállalhatja át, az ügyben még folynak tárgyalások – tette hozzá a kormányfő.

Az egykulcsos adórendszer kapcsán hangsúlyozta, annak bevezetésével senki sem járhat rosszul, ezt a kabinet érvényesíti. Megjegyezte, szociális szempontokat nem szabad beépíteni az adórendszerbe, attól nem lesz sikeres a gazdaság. „Mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell” – mondta Orbán, hozzátéve, az átszervezéseket nem lehet az emberek feje fölött véghez vinni, a parlament nem működhet az elmúlt nyolc év szellemében, amelyet szerinte az jellemzett: „megreformálunk benneteket, ha belerokkantok is”.

A kormányfő felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelyet a kormány március 15. előtt benyújt az Országgyűlésnek. A miniszterelnök beszélt az új alkotmány szükségességéről is, mondván, helyre kell állítani az 1956-os forradalom igazságát.

Viszonválaszában a közbiztonság állapotával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, március 6-án 1960 tiszthelyettes teszi le esküjét. „A cél, hogy elég rendőr legyen az országban” – hangsúlyozta. Ugyancsak Vona Gábor felszólalására reagálva leszögezte, a logika általános szabályai szerint eleve tévedés, hogy „nekünk nincs keresnivalónk” az Európai Unióban. Az adósságállomány kapcsán pedig azt mondta, kalandorság, szakmailag védhetetlen álláspont, hogy hazánknak a törlesztés helyett adósságválságba kellene menekülnie.

Mesterházy Attila hozzászólására válaszolva kijelentette, a személyes sértésekről nem vesz tudomást. „Ugyanakkor freudi elszólásnak tekintem, amikor arról beszél, hogy a mi politikai közösségünk meg akarja semmisíteni az ellenfelét, merthogy nagy és erős. Igen, önök ezt csinálták, a magyar történelemből erről mindenki tud – mutatott rá. – Azt állítják, hogy rendben és konszolidáltan adták át az országot. Jó volna tudni, hogy kinek” – folytatta a szocialisták felé fordulva. Emlékeztetett, 2002-ben Magyarország államadóssága – a nemzeti össztermék arányában – ötvenhárom százalék körül volt, most pedig nyolcvan százalék fölött van.

„Ember, érti? – fordult Mesterházy Attila felé. – És önök itt ülnek büntetlenül. Nem kéne hálát adni a jóistennek? – tette hozzá. – Akkor kellett volna vitézkedni. Benn ült egy kabinetben több évig, s közben tönkrement az ország” – jegyezte meg a miniszterelnök, utalva arra, hogy Mesterházy Attila az ezt előidéző kormányok tagja volt.

A kormányfő furcsállta, hogy éppen a magát baloldali pártként meghatározó MSZP követeli „kéjesen” újra és újra a megszorításokat. „Miért akarnak tönkretenni embereket, újabb bőrt lehúzni a szegényekről?” – tette fel a kérdést a kormányfő, aki ugyanakkor együttműködést kért az ellenzéktől.

Orbán Viktor: Felesleges élet nincs

„Fölfogásunk szerint az európai kultúrkör kiindulópontja, hogy felesleges élet még nem született. Minden ezzel ellentétes állítást elutasítok. Hasonlóképpen: felesleges és indokolatlan élet nincs. Az életet tisztelni kell, és ahhoz kell segítséget nyújtani, hogy az élet a maga útjait megtalálja, és ki tudjon teljesedni. Erről a filozófiai alapról mi, kereszténydemokraták, nem fogunk elmozdulni” – így reagált Orbán Viktor a Vona Gábor által a cigányság népszaporulata kapcsán tett kijelentésére. A Jobbik elnökének szavaitól az MSZP és az LMP is élesen elhatárolódott. (KD) 

Reakciók

Lázár János (Fidesz): – Ez a kormány megpróbálta, és remélem, a jövőben is meg fogja próbálni, hogy azoknak is a kormánya legyen, akik nem rá szavaztak. Bár nehéz az MSZP arcpirító hazugságai mellett erre az útra lépni. A miniszterelnök elmondta, március 15-ig az ellenzék a hogyanra is választ kap, de nem mehetünk el a miértek mellett sem. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az előző kormányzat tisztségviselőit, akik szétlopták ezt az országot, felelősségre vonjuk. A frakció nevében arra kérjük a kormányt, hogy segítse a parlamentben minden párt alkotmányozási tevékenységét, továbbá azt, hogy ebbe a folyamatba és a kormányzati lépésekbe a kiszolgáltatottak védelme épüljön be. Azt is kérjük a kormánytól, hogy 2011-ben mutasson lehetőséget az elmúlt nyolc évben leginkább csalódott, húszas, harmincas éveiben járó generáció számára, hogy érdemes ebben az országban maradni, egzisztenciát építeni, családot alapítani.

Mesterházy Attila (MSZP): – Ez a beszéd egy miniszterelnöki székfoglalónak tűnt, pedig egészen más értékelésre lenne szükség az ország állapotáról. Sokan érveltek a kétharmados többség szükségessége mellett a választás előtt, mára azonban kiderült, mindenki tévedett, aki ezt mondta, ugyanis teljesen mást hozott ez a többség, mint amit az emberek vártak. Mi konszolidált állapotban adtuk át a költségvetést az Orbán-kormánynak. Mára kiderült, a Fidesz csak a hatalomátvételre készült, a kormányzásra nem, és azt készíti elő, hogyan lehet a helyzetet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni. Pedig nem lenne szükség erre, ha folytatták volna az előző kabinet által megkezdett gazdaságpolitikát. Az elmondottakból az látszik, hogy Orbán Viktor vagy nem tudja, hogyan kellene megoldani az ország előtt álló problémákat, vagy nem meri beismerni, hogy négy éven keresztül folyamatosan hazudott a választóknak.

Vona Gábor (Jobbik): – Olyan volt a miniszterelnök beszéde, mint a tanácstalan ember előremenekülése. Szót sem ejtett a devizahitelesek megsegítéséről és a közbiztonság állapotáról. Egyre rosszabb a helyzet, etnikai tisztogatás zajlik Magyarországon. Hazánk több szempontból is csapdahelyzetben van, a kormány pedig ahelyett, hogy kilábalna ebből, berendezkedett erre az állapotra. Az első probléma egyoldalú euroatlanti függésünkből fakad. Be kéne látnunk, hazánknak az Európai Unióban semmilyen jövője nincs. A történelem során számtalanszor voltunk utolsó csatlósok becsületből egy süllyedő hajón, a kormány pedig utolsó csatlós akar lenni hazaárulásból. Reménytelennek tűnik az adósságcsapdából való kilábalás is, ezért az adósságrendezést újra kell tárgyalni. A demográfiai csapda folyománya a magyarság fogyása és a cigányság elképesztő népszaporulata. Ha nem történik érdemi fordulat, polgárháború vár Magyarországra.

Schiffer András (LMP): – Nem kaptunk választ a miniszterelnöktől arra, hogy miből lesz forrás a kormány által létrehozandó stabilitási alapra, a kabinet hónapok óta nem beszél az eszközkezelő felállításáról, ahogy a devizahitelesek megsegítéséről sem. Vissza kell vonni az adócsomagot, mert annak következtében a háromszázezer forint alatt keresők zsebében kevesebb marad. A különadók nem jelentenek az alapvető problémákra minden kétséget tisztázó megoldást, az adóátrendezés pedig arról szól, hogy a jómódúak kapnak adócsökkentést. Mindez az importot fogja újragenerálni. A kormány egymillió új munkahelyet ígért, ezzel szemben mínusz kilencvenezerről indul. Nem most kellene hetente újabb programokkal előállni. A médiatörvény kapcsán az Európai Parlamentben senki nem vonta kétségbe a magyar emberek demokratikus elkötelezettségét, csak azt, hogy a jogszabály megfelel-e az európai demokratikus normáknak.

Támogatják a semmisségi tervezetet

„Sem az ügyészséget, sem a rendőrséget, sem a bíróságot nem akarom megbélyegezni a 2006-os őszi ügyek felülvizsgálatára vonatkozó semmisségi törvénnyel” – hangsúlyozta a fideszes Balsai István tegnap a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt. Hozzátette ugyanakkor, hogy soha nem késő a megrendült jogállami intézményekbe vetett bizalmat helyreállítani. „Úgy látom, a 45 ezer tagot számláló rendőrségre súlyos árnyékot vetett a néhány tucat, azonosító nélküli rendőr 2006-os magatartása. A szükséges korrekcióra most van lehetőség” – szögezte le a politikus. A bizottsági ülésen az MSZP képviselői a javaslat visszavonását követelték Balsaitól. Szerintük a numerus clausust idéző indítvány elfogadásával azt állítanák, hogy 2006-ban Magyarországon diktatúra volt, az igazságszolgáltatás pedig koncepciós pereket folytatott le. A Jobbik szükségesnek, de nem elégségesnek nevezte az indítványt, Répássy Róbert igazságügyi államtitkár pedig közölte, a kabinet támogatja a törvényjavaslat elfogadását.

A cigányozás után Vona Gábor zsidózott is

Egészen izzadságszagú, szánalmas igyekezet, amit a magyar külpolitika folytat az elmúlt időszakban, hogy Izrael urainak megpróbáljon tetszelegni, a kedvében járni – mondta napirend előtti felszólalásában Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki arra szólított fel, hogy ne árusítsák ki Magyarországot Izraelnek. A politikus elmondta, hogy néhány hónapja egy román miniszter kifakadt, mondván, hogyan működhet Erdélyben a Magyar Gárda, amikor Magyarországon izraeli nyomásra ezt már feloszlatták. Ezek után magyar és izraeli felső szintű találkozókat sorolt a közelmúltból. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában rámutatott: az elhangzott érvelés kimeríti a zsidózás kategóriáját. Az ilyen típusú megközelítésnek az Országgyűlésben nincs helye – szögezte le Németh, megemlítve, hogy furcsa lenne, ha Magyarország külügyminisztere nem találkozna Izrael miniszterelnökével. „A kormány minden közösség méltósága érdekében fellép, és jól teszi azt is, ha megpróbál közreműködni a közel-keleti béke ügyében.”