Az igazán lényeges kérdések kimaradtak az alkotmányról szóló nemzeti konzultációs kérdőívből - mondta lapunknak Hack Péter annak kapcsán, hogy a Fidesz honlapján nyilvánosságra kerültek a kérdések, amelyeket minden választópolgárnak megkül a kormány. A jogász hangsúlyozta: bekerültek félreérhető, megtévesztő kérdések, és olyanok is, amelyeket biztosan nem az alaptörvényben kellene rendezni. Pedig - vélte Hack - ha jól csinálják, akár értelme is lehetett volna a konzultációnak.

Az alkotmányozási vita egyetlen igazán lényeges eleme sem szerepel azon kérdések között, amelyeket rövidesen kiküldenek az embereknek - így reagált Hack Péter arra, hogy a Fidesz honlapján nyilvánosságra kerültek a nemzeti konzultáció kérdőívei. A jogász szerint az íven olyan kérdéseknek kellett volna megjelenniük, amelyek a kormányzati hatalom fékeire és ellensúlyaira, a független intézményekre, például az Alkotmánybíróságra vonatkoznak. Vagy fel lehetett volna tenni azt a kérdést, hogy kiknek legyen szavazati joga, mi legyen a népszavazással, vagy a Szent Koronával - sorolta Hack a szerinte igazán fontos pontokat.

Ehelyett azonban a kormánypártok csak részletekre kérdeznek rá, úgy hogy ezek egy jelentős részéről igazi társadalmi vita nem is folyt. Ráadásul - tette hozzá Hack - a kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy a válaszadóknak nincs esélyük arra, hogy tudják, mit jelent a válaszuk. Hack példaként hozta fel, hogy a kérdőív 8. kérdése úgy hangzik: "Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya fejezze ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét, mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?" Ennek kapcsán a jogász megjegyezte, hogy már a jelenleg hatályos alkotmányban is van hasonló rész. Eközben a kérdésre adott igenlő válasz önkényes értelmezésekre adhat lehetőséget. Akár azt is kihozhatják belőle, hogy meg kell adni a határon túliaknak a választójogot - mondta Hack, megjegyezve: a választójogra viszont nem kérdeznek rá egyértelműen. (Kivéve a gyermekeknél, ám ott a kérdésfeltevés eleve feltételezi, hogy a gyermekeknek van szavazati joga, ami jelen állás szerint nincs - a szerk.)

A jogász az 1. és az 5. kérdésről ugyancsak azt mondta, azok meglehetősen félreérhetők. Az 1., kötelezettségekre vonatkozó esetében ugyanis téves feltételezésből indul ki, és bizonyos részeit - például a munkakötelezettségre vonatkozó részt - nem is lehet értelmezni. Az 5., családtámogatásra vonatkozó kérdés kapcsán a szakértő azt mondta, hogy Magyarországon nem a feltett formában folyik erről igazi vita. Ráadásul a különböző családi támogatások sokkal bonyolultabbak annál, mint hogy egy ilyen kérdéssel el lehessen dönteni az átalakítások irányát - tette hozzá.

A jogász több kérdésfeltevésnél azt kritizálta, hogy azok rendezése nem alkotmányba való. A 7., az állami eladósodottság mértékét alaptörvényben rendező kérdésre például azt mondta: "szuper, egyetértek, de nem alkotmányban való szabály". Ahogyan nem alkotmányba illőnek nevezte Hack azt sem, ahogyan a cégek versenyeken való indulását szabályoznák, vagy azt, hogy kötelező legyen parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenni.

Hack szerint különösen zavaró, hogy egy ilyen konzultációnak, ha azt rendesen végigviszik, akár lehetett is volna értelme. A jogász szerint, ha felteszik azokat a kérdéseket, amelyeket ő is felsorolt, illetve amelyekről igazi vitát kellene tartani, akkor konstruktív kommunikáció lehetett volna a kezdeményezsből. Így viszont az látszik az egészből, hogy nincs valódi koncepció a "nekibuzdulás" mögött, amellyel a Fidesz alkotmányozni kezdett. Így az alaptörvénybe mindenki csak hoz valamit, ami neki tetszik és "alkotmányos szabályok bádogvárosa épül" - vélte Hack.

A kérdések lerövidítve

1, Az állampolgári jogok mellett benne legyenek-e az alkotmányban a kötelezettségek (munka, tanulás, honvédelem, környezetünk védelme) is?
2, Legyen-e az alkotmányban az állam eladósodottságát korlátozó rész?
3, Vegyen-e védelmébe az új alaptörvény olyan közös értékeket, mint a család, a rend, az otthon, a munka, az egészség?
4, Gyakorolhassák-e a szülők "gyermekük szavazati jogát"?
5, Engedélyezzék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását?
6, Előírjon-e kötelezettséget az alaptörvény a jövő nemzedékek számára?
7, Közbeszerzésen csak átlátható tulajdonosi szerkezetű társaságok indulhassanak-e?
8, Fejezze-e ki az új alaptörvény a határon túli magyarsággal való nemzeti összetartozást?
9, Védje-e az alkotmány a "Kárpát-medence természeti sokféleségét, a csak itt honos állat- és növényfajokat, a hungarikumokat"?
10, Védje-e az alaptörvény "a nemzeti vagyont, különös tekintettel a termőföldet és a vízkészletet"?
11, Legyen-e lehetősége a bíróságoknak a tényleges életfogytiglan kirovására?
12, Legyen-e büntetés terhe mellett kötelező a parlamenti vizsgálóbizottságok előtti megjelenés?
(A kérdések teljes szövege a http://fidesz.hu/index.php?Cikk=158885 címen olvasható)

Jövő héten folytatják a vitát

Kedden kezdődik az alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat részletes vitája, miután tegnap befejezték az általános vitát. A részletes vitára a képviselőknek összesen tíz órájuk lesz, így - ha nagyon feszes tempót diktálnak - akár aznap már be is fejezhetik az eszmecserét. A határozati javaslatot jelenlegi formájában értelmetlen lenne elfogadni, így azon komoly módosításokat kell majd végrehajtani. Ezekről ma tárgyal az egyik parlamenti bizottság.

Az általános vita tegnapi zárónapján a kormánypártiak egyébként a gazdasági és költségvetési kérdésekről beszéltek. Az MSZP és az LMP a vitán nem vett részt. Emiatt Pálffy István azt mondta rájuk, hogy megszegték képviselői esküjüket. A KDNP politikusa emellett arról is beszélt, hogy az MSZP megtagadta 1956-ot az alkotmányozásból való kivonulással.

H.B.B. / Népszava