Szoldán Péter
daytrader

A "hurrikán közepe" (eye of the hurricane) csalóka szélcsendet és pillanatnyi napsütést hoz a vihar első heves órái után. A tapasztalt, több hurrikánt átélt (vagy a földrajzórán odafigyelt) lakosok azonban tudják, hogy ilyenkor még nem szabad a búvóhelyről előjönni, ez a csend csak időleges: a vihar második fele még hátravan.

Az elmúlt két hét viszonylagos csendben, a piacok megnyugvásával telt el: Orbán beszéde az Európa Parlamentben, kijelentése, miszerint "meghajolunk az erő előtt", és annak többszöri hangoztatása, hogy a kormány mindenképpen meg akar egyezni az IMF-fel, alapos meglepetést jelentettek a piacoknak. Az euró/forint árfolyam egészen a 290-es szint közelébe enyhült, az államkötvény-aukciók sikeresek voltak, a magyar adósságkockázati felár (CDS) látványosan esett, százezer ember tüntetett a kormány mellett (mégha egy részüket fizették és buszoztatták is.)

Beindult a Fidesz propaganda-gépezete is: az "erő előtt való meghajlás" most már államférfiúi erény lett, mely Orbán Viktor zseniális diplomatikusságát igazolja, noha ugyanezt a magatartást a kormányfő decemberben még Brüsszel és Moszkva összehasonlításával utasította el. Az igazi fideszesek emlékezete rövid; a hozzáértő befektetők viszont ebből látják, hogy Orbán tényleg meg akar egyezni az IMF-fel. Mennyivel különb lett volna az ő és az ország elmúlt két éve, ha ezt előre átgondolta volna!

Mert a feketeleves még hátra van. Hogy ugyan a baloldal, illetve a jogállamiságban hívő jobboldal azon reménye, hogy az EU vagy az IMF kikényszeríti a jogállami alapokra való teljeskörű visszaállást, vajon teljesül-e, erre nem mernék mérget venni. Az EU számára problémás dolog egy tagország ügyeibe túl mélyen beleszólni, amikor több helyen a nemzeti szuverenitást féltették, féltik az EU-tól így is. Az IMF-nek pedig nem feladata ez - ha a Magyar Nemzeti Bank függetlensége garantált, akkor az nekik jogrendszerből elég; esetleg hozzácsapják még a Költségvetési Tanács újra felállítását.

De hogy pénzügyekben annál szigorúbbak és keményebbek lesznek, az biztos.  A feltételeket olvasva majd, amiket szabni fog az EU és az IMF, Orbán Viktor lehet, hogy rászokik a dohányzásra. Mert százezer ember nem az ország, és a tömegek, akik őt 2010-ben ilyen hatalomhoz juttatták, azért tették ezt, mert azt ígérte nekik, hogy megszorítások nélkül megoldja a gazdasági problémákat. Nincs az a propaganda-gépezet, meg retorika, ami segíthet rajta, amikor kiderül, hogy hazudott - különösen Gyurcsány éveken át tartó, ugyane tárgykörrel kapcsolatos démonizálása után. Hiába küld évente személyre szóló levelet a nyugdíjasoknak, ha most kénytelen lesz a nyugdíjakat csökkenteni. És két év kormányzás után az "elmúltnyolcév" retorika már csak annak a bizonyos százezer embernek fog bejönni. A befektetők tudják, hogy az igazi ok Matolcsy gazdaságpolitikája és a jogállam szétrombolása (gazdasági szempontból a legfontosabb a tulajdonjog alkotmányos védelmének megszüntetése) volt, a tömegek pedig csak egyszerűen nagyon dühösek lesznek. Aki radikális populizmussal él, radikális populizmus által vész el.

Mindeközben az ország recesszióba süllyed, a gazdasági gondok minden szokásos járulékos bajával, például a vagyon elleni bűncslekmények szaporodásával. Le lehet foglalni az összes közteret, hogy az ellenzék ne tudjon tüntetni március 15-én, de ezzel a kormányzat maga vallja be tehetetlen rettegését. Ugyanis a ránk kényszerített megszorítások az országot még mélyebb recesszióba fogják taszítani, és ha a 2012-es esztendő a gazdasági katasztrófa éve lesz, ahogy várható, nem lesz már idő, hogy a 2014-es választásokon a Fidesz a győzelem akár a legkisebb esélyével szállhasson ringbe.

Orbán Viktornak, mint politikusnak, hosszútávon befellegzett. Mint államférfi, még egy dolgot megtehet: az IMF segítségével elvégzi a "piszkos munkát", amit a Magyar Köztársaság húsz éve halogatott: a pénzügyeink rendbetételét, a nagy társadalmi elosztórendszerek alapos, átgondolt reformját. Kétharmados többségével egyedülálló helyzetben van, hogy ezt most megtegye. Így legalább a történelemkönyvekbe pozitív végkicsengéssel kerülhet be.

Aki magyar államkötvénybe akar fektetni, annak ezt kell meggondolnia: ha úgy gondolja, hogy Orbán a helyén marad, és az IMF-fel vállt vetve keményen megszorít, reformál, akkor vegyen államkötvényt, esetleg váltson eurót forintra. Ha úgy gondolja, hogy Orbán vagy lemond, vagy pedig mégsem egyezik meg az IMF-fel, és jön az államcsőd, akkor shortoljon államkötvényt, vagy vegyen eurót forintért.

Aki pedig úgy gondolja, hogy Orbán biztosan nem mond le, hanem aláír az IMF-fel, de utána annyit elszabotál a megállapodásból, amennyit éppen lehet nemzetközi botrány nélkül, az menekítse pénzét amerikai részvényekbe.