Budapest – Óriási sportdiplomáciai sikerként jelentette a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), hogy Győr városa elnyerte az öt év múlva megrendezésre kerülő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált (EYOF). 2017 júliusában Győr lesz az első magyarországi olimpiai verseny, a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál helyszíne. Kerül, amibe kerül. A stadionépítési láz is arra utal, hogy Orbán nem mondott le olimpiarendezési álmairól. Diktatúrák a sportsikerekkel igazolják létjogosultságukat.

Öt éven belül Győr új uszodával, stadionokkal, atlétikai pályákkal gazdagodik. Utána szegényedik, évtizedeken keresztül, éppen e létesítmények gigantikus fenntartási költségei miatt. A létesítményeket az önkormányzat, vagyis a város lakóinak adóiból fogják fenntartani, ha használják, ha nem.

Rómában született a döntés, a helyszínen Borkai Zsolt elnöki minőségben képviselte a Magyar Olimpiai Bizottságot, és Győr polgármestereként a várost is. Öröme felhőtlen, mert az új létesítmények létrehozásához kormánygarancia és a város önkormányzatának támogatása biztosított. Magyar részről Borkai Zsolton kívül Győr alpolgármestere, dr. Somogyi Tivadar is kézjegyével látta el a szerződést. Mindketten vállalták a felelősséget a város adósságcsapdájáért.

“Az EYOF-ot kétévente rendezik meg, és ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a nagy olimpia: ötkarika, olimpiai láng, nyitó és záróünnepség, olimpiai falu.” A lángoló élmény még öt évig várat magára, de az építkezés megkezdése nem várhat sokáig. Rómában kezdetét vette, Győrben pedig ténylegesen megtörténik a magyar olimpia felé vezető tévúton az első kapavágás.

„1896 óta álmodunk arról, hogy Magyarországon olimpiát vagy olimpiai versenyt rendezzünk. Most valóra vált az álmunk” – nyilatkozta a MOB nemzetközi igazgatója, dr. Nagy Zsigmond. Azt nem tette hozzá, ki álmodik 1896 óta magyar olimpiáról. Talán a MOB, amit 1895. december 15-én alapítottak, s alig egy éves korában már magyar olimpia rendezési tervei voltak?

A magyar adófizetők biztosan másról álmodnak, nem magyar olimpiáról. A megélhetésük biztonságát fontosabbnak tartják, mint az ország újabb évtizedekre történő eladósítását. Egy olimpia rendezésének költségei még sokkal tehetősebb országokat is maguk alá temethetnek, mint az eladósodott Magyarország.

Vegyük például Görögországot. Nyolc éve, 2004-ben rendeztek olimpiát, de azóta sem tudták kiheverni a költségeit. Csak éppen nem beszélnek róla, mert akkor melyik ország vállalkozna a hatalmas, de szinte soha meg nem térülő invesztícóra? Nagy-Britannia 2012. évi mérlege és az olimpia rendezése miatti járulékos plusz költségek még nem ismertek, habár a tervezett építési és egyéb költségek több milliárd fontos túllépését rendszeresen taglalta a brit sajtó. Anglia ki fogja heverni, ha másképpen nem sikerül, besegítenek a brit gyarmatok. Magyarországnak viszont nincsenek se eladható tengeri szigetei, se távoli gyarmatai, de a kormányzati körök holdudvarának van sok-sok milliárd – nem forintban, hanem nemzetközi valutában - befektethető anyagi bázisa.

A megtérülés számukra nem kétséges, az infrastrukrúrát és a stadionokat állami költségen építtetik, a jogdíjakat lefölözik, a hirdetési felületeket és a belépőjegyeket sajátjukként árulják. Az olimpia röpke két hete után az évekig üresen tátongó stadionok, a kihasználatlan szállodák fenntartását, őrzését és felújítását az önkormányzatokra, az állami bevételek gondjaira, ezáltal a fogyasztók adóforintjaira bízzák és az építményeket sorsukra hagyják.

Magyarország lakosságát eddig suba alatt sem készítették fel a tervezett ötkarikás játékok rendezésére, de mostantól világos a cél: magyarországi olimpia megrendezése céljából hatalmas stadionok tucatjainak építése - mindenáron. Kinek áll érdekében? A mezei állampolgároknak legkevésbé, az olimpikonoknak sem hiányzik, mert szívesen utaznak külföldi versenyekre, a sport szerelmeseinek az olimpiai játékokat 24 órán keresztül élőben közvetítik a televíziós csatornák. Az otthoni kanapé kényelme mellé – ráadásként.

Az ország méretéhez és lakóinak számához képest grandiózus olimpiai tervek azoknak a pénzmágnásoknak kedveznek, akik több ezer milliárdos állami befektetés – újabb hitelfelvétel – terhére akarják a magánvagyonukat megsokszorozni. A költség az állam, illetve az adófizetők több évtizedes terhe lesz, az azonnali nyereség a hazai oligarcháké. Jól kitalálták.