Budapest — Mentorok és egyben pótnagyszülők azok a nyugdíjasok, akik tanulásban elmaradott kisdiákokkal foglalkoznak budapesti iskolákban délutánonként. Az idősek saját idejüket áldozzák fel arra, hogy a nebulókat korrepetálják
Ráczkevei Ágnes (59) négy éve csatlakozott a civil kezdeményezéshez, azóta hetente kétszer segít főleg az olvasásban, és szövegértésben elmaradt alsós diákoknak.
– Szociológusként tudom, hogy milyen sokan vannak, akik valójában nem tudnak olvasni, vagy egyszerűen nem értik, amit olvasnak. Azért jelentkeztem a programba, mert szerintem ezen gyermekkorban lehet legjobban segíteni – mesélte Ágnes, aki a kőbányai csoportban tanítja a gyerekeket. – A tanárok javaslata alapján egyszerre 3-4 diákkal foglalkozom. Kicsit olyan, mintha a nagymamájuk lennék, hiszen szüleiknek a sok munka mellett gyakran nincs elég idejük foglalkozni velük – magyarázta szociológus.
A Senior Mentor Program népszerűségét bizonyítja, hogy hat év alatt közel háromezren jelentkeztek önkéntesnek, volt köztük atomfizikus, mérnök és gyerekápoló is. A 2011/12-es tanévben például mintegy százan foglalkoztak 400 gyerekekkel.
Aichelburg Márton (31, kis képünkön), a program társalapítója amerikai példa alapján hozta létre a szervezetet, melyet sajnos nem kerülnek el a problémák.
– Szeretnénk több helyre eljutni, ám a közoktatási reform óta felére esett vissza program. Az iskolák a központi igazgatás alá kerültek, a szerződéseket pedig újra kellett tárgyalni. A legtöbb helyen elvárás, hogy állami finanszírozással, vagy teljesen önkéntes alapon működjünk. Pedig az iskolák csupán havi 15 ezer forintos megbízási díjat fizetnek a szolgáltatásért, a mentorok önkéntesek – mondta az alapító.
D.V.
Kommentáld!