A demográfia és az ahhoz kapcsolódó állami kiadás egy rendkívül pontosan számítható és előre jelezhető szelete a gazdaságnak. A jelenlegi tendenciák alapján pedig könnyen megadható, hogy hogyan alakulnak a nyugdíj- és egészségügyi kiadások 10-20 vagy akár 30 év múlva - írja a Pénzügyi Szemle Online az OECD elemzése alapján.

Nem fenntartható a jelenlegi rendszer?

Az OECD országok számára ezek a kalkulációk túl sok megnyugtató információval nem szolgálnak, a jelenlegi magas adósságszintek, az elöregedő népesség és a tovább emelkedő várható élettartam fényében egészen biztosan kijelenthető: ha nem következik be a jelenlegi egészségügyi- és nyugdíjrendszert reformja, akkor a soron következő évtizedekben mind a nyugdíj, mind az egészségügyi kiadások komoly mértékben fognak emelkedni.

Rossana Merola és Douglas Sutherland, az OECD közgazdászai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi tendenciák nem fenntarthatók, nem lehet egyszerre lefaragni a költségvetés hiányát és az államadósságot, és engedni a szociális kiadások emelkedését.

Az egyetlen megoldás a szakemberek szerint az, ha az államok durván megvágják az egészségügyi- és nyugdíjkiadásokat. Előbbi esetben további intézkedésként szükség lesz az egészségügy részleges privatizációjára, utóbbi esetben a nyugdíjkorhatár emelésére - 2050-ig átlagosan 5 éves emeléssel számolnak -, csakis így terelhetők fenntartható pályára az államadósságok és a költségvetések.

Magyarországon elég rossz a helyzet

Magyarország nyugdíj szempontból kimondottan rossz helyzetben van az OECD-országok rangsorában. Hazánkban ugyanis az átlagosnál kevesebb gyermek születik, azaz a lakosság más országokhoz képest is gyorsan öregszik. Ez a nyugdíjkiadások emelkedését vetíti előre, azaz csak vetítené, mert a jelenlegi trendeknek megfelelő kiadásnövelésre szinte biztosan nem lesz lehetőség.

Az OECD szakemberei úgy számolnak, hogy Magyarország csakis úgy érheti el az 50 százalékos államadósságot 2050-re (ami amúgy az Alaptörvényben is rögzített cél), ha a GDP 3 százalékára rúgó megtakarítást visz véghez az egészségügyi-s és nyugdíjkiadások terén, valamint - a 2012-es számokhoz viszonyítva - további közel 1 százalékkal faragja le a költségvetés hiányát.

A jó hír viszont az, hogy ezzel a kiigazítási igénnyel sokkal jobban állunk, mint az OECD leginkább eladósodott országai: Japán, az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia.

Forrás: profession.hu