A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tavalyi megállapodását a kabinet felrúgta - nyilatkozta lapunknak Kordás László. A Népszava birtokába jutott dokumentumban többek között megemlítik: "a VKF tárgyal a különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról, figyelembe véve a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetését is". A megállapodásban - amelyet Varga Mihály, Nemzetgazdasági miniszter is aláírt - hangsúlyozzák, hogy az Országgyűlés 2015 tavaszi ülésszakán fognak tárgyalni róla.

Semmilyen előrelépés nem történt, a kormány szerint nincs mandátumuk arra, hogy tárgyaljanak a korkedvezményes nyugdíjrendszerről - folytatta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnöke. Ez azért is érdekes, mert Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egykori főigazgatója lapunknak korábban elmondta: az Orbán-kormány nem csökkentette, sokkal inkább növelte a nyugdíjrendszer szakmai és pénzügyi, fedezeti ellentmondásait azzal, hogy megszüntette a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjakat, megbélyegezte az ilyen ellátásban részesülőket, továbbá eltörölte a korhatár előtt csökkentett összeggel igénybe vehető előre hozott öregségi nyugdíj jól működő rendszerét. Egy tollvonással megsemmisítette a korkedvezményes öregségi nyugdíjat és a szolgálati nyugdíjakat. Ez utóbbiak ugyan valóban korszerűsítésre szorultak, de „az átrendezések” a szükségesnél nagyobb társadalmi és egyéni kárt okoztak.

Kordás szerint nevetséges arra hivatkozni, hogy nincs meg a megfelelő mandátum, hiszen a rengeteg tiltakozás és meglévő javaslat ellenére a kormány megszüntette a korkedvezményes nyugdíjakat, tehát ha akarna most is tárgyalhatna róla és megfogadhatná az MSzSz javaslatait.

Az elnök szerint egyébként Orbán Viktor és a munkáltatók „összekacsintottak”, mivel megszűnt a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék, amelynek megfizetésével a munkáltatók kvázi megvásárolták az alkalmazottaik számára a kedvezményes nyugdíjlehetőséget. A munkáltatók emiatt a módosítás miatt megszabadultak a 13 százaléktól, a munkavállalóknak pedig nem maradt más, mint az egészségkárosodás. Épp ezért, azonnali megoldás követelünk a csütörtöki VKF tárgyalásán – hangsúlyozta az MSzSz elnöke.

Nem ez az első tárgyalás, ahogy lapunk is beszámolt róla: lényegében eredménytelenül értek véget a minimálbérről szóló november 19. tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Az MSzSz elnöke beszámolt arról, hogy a kormány mereven ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy csak a tavasszal elfogadott, jövő évi költségvetésben szereplő, vagyis 5,5 százalékos minimálbér-emeléssel értenek egyet. A kormány terveiben bruttó 110 ezer forintos minimálbér szerepel, ez azt jelenti, hogy a jelenleginél mintegy 5 ezer forinttal több. A kormány arra is hivatkozik, hogy az ugyancsak már jóváhagyott adótörvények sem tesznek lehetővé ennél nagyobb mértékű emelést.

Ezzel szemben a munkavállalók képviselői egységesen a 9 százalékos emelés mellett tették le a voksot, mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetében, ezt azonban a kormányzat képviselői elutasították.

Kordás László szerint egy kiszámítható béremelési program kedvező lehet a magasabb fizetési kategóriába soroltak számára is. Emellett előbb-utóbb fékezheti a külföldön munkát vállalók számát is.

Zoltai Ákos

Népszava