Széles Imre

2014.05.20., 06:27 Frissítve: 2014.05.19., 21:12

Bár az emberek többsége kis túlzással, egész életében „nyugdíjba készül”, ennek ellenére a lehetőség kapujában, tehát a nyugdíjjogosultság elérésekor (a szükséges életkor betöltése, illetve nők esetében a 40 év jogosultsági idő megszerzése táján) nagyon sokan „megtorpannak” és felteszik maguknak a kérdést: a máris menjenek vagy esetleg még egy rövid időt (heteket, hónapokat, vagy akár évet) „rádolgozzanak” az eddigiekre?

A döntés természetesen leginkább az egyéni helyzet (családi körülmények, egészségi állapot, és nem utolsó sorban érzelmek) befolyásolják, de ezeken túllépve is számos érvet lehet felsorakoztatni, mind a „menni”, mind a „maradni” választás mellett.

A következőkben ez utóbbi mellett hozunk fel néhány érvet.

Az első komolyan figyelembe veendő objektív tényező, hogy a nyugellátás érdekében a fennálló biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Annak persze nincs akadálya, hogy a nyugdíjazás másnapján újra jogviszonyt létesítsünk, az viszont kérdéses, hogy volt munkaadónk a korábbi feltételek mellett hajlandó-e tovább alkalmazni bennünket. (Ráadásul, ha még nem töltöttük be a korhatárt, akkor számolnunk kell a jövedelem korláttal is.)

Bár az emberek többsége kis túlzással, egész életében „nyugdíjba készül”, ennek ellenére a lehetőség kapujában, tehát a nyugdíjjogosultság elérésekor (a szükséges életkor betöltése, illetve nők esetében a 40 év jogosultsági idő megszerzése táján) nagyon sokan „megtorpannak” és felteszik maguknak a kérdést: a máris menjenek vagy esetleg még egy rövid időt (heteket, hónapokat, vagy akár évet) „rádolgozzanak” az eddigiekre?

A döntés természetesen leginkább az egyéni helyzet (családi körülmények, egészségi állapot, és nem utolsó sorban érzelmek) befolyásolják, de ezeken túllépve is számos érvet lehet felsorakoztatni, mind a „menni”, mind a „maradni” választás mellett.

A következőkben ez utóbbi mellett hozunk fel néhány érvet.

Az első komolyan figyelembe veendő objektív tényező, hogy a nyugellátás érdekében a fennálló biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Annak persze nincs akadálya, hogy a nyugdíjazás másnapján újra jogviszonyt létesítsünk, az viszont kérdéses, hogy volt munkaadónk a korábbi feltételek mellett hajlandó-e tovább alkalmazni bennünket. (Ráadásul, ha még nem töltöttük be a korhatárt, akkor számolnunk kell a jövedelem korláttal is.)