Igencsak érdemes róla elgondolkodni...

     

      Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést
      egy magyar főembertől, hogy írjon próféciákat Magyarországról.
      Ez a "nagyhírű és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett
      Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelő személyében gróf
      Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hősre, aki valóban három
      hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566. Szept. 8.-án
      halt hősi halált. Mint a vers megjósolja, a "pogány" török még
      valóban 120 évig uralja Magyarországot, és Zrínyi valóban két
      nép, a magyar és a horvát közös hőse, hisz Csáktornya szülötte.

      62. /
      Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér,
      s az emberek apraját eldobják,
      és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek,
      súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.
      Értéke nem lesz semmi a munkának,
      és nem lesz semmi haszna a pénznek,
      uzsorások magyar földre licitálnak,
      gazdagok helyett fizetnek a szegények.

      66. /
      Róka, s hiéna vezeti a népet,
      alattuk szétesik az ország,
      a róka egyedül sokat téved,
      a hiéna megássa a sírját.
      Végtelen a nép ostobasága,
      de lassan feltámad az új erő,
      nem hallgat róka hiéna szavára,
      Pannónia nem lesz dögtemető.

      75. /
      Jön új nemzedék, mely erős lesz,
      és nem szégyelli többé, hogy magyar,
      a vének nemzedéke önmagán erőt vesz,
      s nem csak önmagának túr és kapar.
      Erkölcsében megújul majd az ország,
      és végre büszke lesz minden fia,
      mert ámulatba ejti egész Európát
      ezerszáz évnek elteltével Pannónia.

      84. /
      Az írott szó elhal majd,
      és egyre szegényebb lesz a beszéd,
      a nemzetre egy talány hoz bajt,
      mely elveszi az emberek eszét.
      Egész nap otthonukban ülnek,
      bámulnak hazug, mozgó képeket,
      s mire a bálványok ledőlnek,
      már alig születnek gyermekek.

      86. /
      Ötven esztendő lejártán új világ lesz,
      a magyarok végre kézbe veszik sorsuk.
      Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka,
      a törvény az uzsorásokat sújtja.
      Az ország még sokáig nem lesz gazdag,
      de többé senki sem hal éhen,
      a néppel új királyt is választanak,
      s kezdődik elölről minden, mint régen.

      89. /
      Amit értelmes elme el sem képzel,
      az megtörténik majd Hungáriában.
      Senki nem boldogul erővel, sem ésszel,
      csak gyilkos ármány és ravaszság van.
      Dolgozni akarnál, de nincs munka,
      pedig a földek parlagon hevernek,
      aki eddig a munkát csak unta,
      most koldusa lesz az idegeneknek.

      90. /
      Az erdőn túl él az ország jobbja,
      de számában kisebbik része,
      földjét az erősebb elrabolja,
      ezeregyszázból nyolcvan évre.
      Már csupán nyelvében él, de él még,
      s gyarapszik, míg Erdőn innen fogynak,
      az ő küzdelmük hozza el a békét
      és egységét minden magyaroknak.

      94. /
      Keletről primitív, barbár horda tör
      Magyarországra, nem először.
      A nép minden vagyonát elhordja,
      a csőcselék a mélyből előtör.
      Megérkeznek a haza elárulói,
      sértődöttek, és idegenek,
      tíz évig tudják a népet zsarolni:
      vörös és sárga a címerben egyek.

      97. /
      Csak temetni tudnak, nem ünnepelni,
      erejük gyorsan elfogy, szalmaláng,
      türelmesek, de kitartásuk semmi,
      vezérük rosszul végzi mindahány.
      Költőiket elfelejtik gyorsan,
      akárcsak régi énekeiket,
      magyar se marad sok a honban,
      de magyarul szólnak az idegenek.

      98. /
      Immár vén és beteges koromban
      távoli nemzetnek ködképeit láttam,
      Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam,
      megtörténik egyszer majd a valóságban.
      Nagyhírű és vitéz nemzet fia kérte,
      lebbentsem előtte föl a jövő fátylát, -
      háromezer ezüst volt a munkám bére,
      örvendenek neki koldusok és árvák.

      99. /
      Akinek mindezt írtam rendelésre,
      három hónappal él tovább mint magam.
      Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,
      minden ledőlt toronynak súlya van.
      A pogány még százhúsz évig itt lesz,
      de egyre jobban gyengül -
      személye két nemzet közt híd lesz,
      s utódja nagy művet ír a küzdelemről.