Nagyon sok nő kényszerül a munkavégzés feladására amiatt, mert a beteg szülőjét kell gondoznia. Erre az időszakra ápolási díjat igényelhet. Újra és újra felmerülő kérdés, hogy ez az időszak hogyan vehető figyelembe a nők 40 évnyi nyugdíjjogosultsági idő megszerzése esetére vonatkozó kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségnél. Cikkünkből megtudhatja, hogy minden jogosultsági idő szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő jogosultsági idő, mint ahogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.

A segítségüket szeretném kérni az alábbiakban: édesanyám jelenleg 58 éves, eddigi szolgálati ideje 38 év és 3 hónap. Tehát a nőkre vonatkozó 40 éves, kedvezményes nyugdíjig mintegy 1 éve és 9 hónapja lenne hátra, amennyiben a jogszabályok nem változnak, ezt szeretné is igénybe venni. Azonban a nagymama betegségei (tartósan beteg státuszba sorolták orvosai) miatt állandó ápolásra szorul. Édesanyám, feladva a munkáját, ellátná az ápolást, azonban nem vagyunk tisztában vele, hogy ebben az esetben az ápolással töltött időszak beleszámít-e a szolgálati idejébe. Olvasónk egy 2012. augusztus 3-ai cikkünkre hivatkozik, amelyben az MTI híre szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága azt közölte, hogy „az ápolási díj folyósítási ideje szolgálati időnek minősül a 40 évet ledolgozó nők korhatár előtti nyugdíjellátási jogosultságát tekintve”.

Az ápolási díj az általános szabályok szerint valóban szolgálati idő, hiszen belőle nyugdíjjárulékot vonnak – szögezi le válaszában szakértőnk, Széles Imre.

A nők 40 évéhez szükséges jogosultsági időbe viszont csak akkor számít bele az ápolási díj ideje, ha azt az érintettnek súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg (1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (2b) bekezdése. Jelen esetben az ápolási díjat az édesanya az idős nagymama ápolása végett venné igénybe, tehát annak tartama nem növelné a jogosultsági idejét, csak a szolgálati időbe számít bele. Megoldást jelenthetne az ápolási díj mellett részmunkaidőben (ez napi 4 órában megengedett) továbbra is munkaviszonyban állna, hiszen annak időtartama jogosultsági időnek számít.

A zavart az okozza/okozta – másfél évvel ezelőtt, és ezek szerint most is –, hogy keveredik a szolgálati idő és a jogosultsági idő fogalma. Márpedig minden jogosultsági idő szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő jogosultsági idő.

Erdős Norbert, a Fidesz országgyűlési képviselője, Békés megyei kormánymegbízott korábbi választópolgári megkeresésekre hivatkozva még 2012 nyarán intézett írásbeli kérdést Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez, amiben azt kívánta megtudni, hogy "Lehetségessé válhat-e a főfoglalkozásként a beteg szülő ápolásával töltött idő beszámítása a nők előrehozott nyugdíjához szükséges 40 éves szolgálati időbe?"

A kérdés megfogalmazása pontatlan volt, és félreérthető. A beadványból ugyanis kiderül, a képviselő valójában nem azt szerette volna megtudni, hogy szolgálati időnek minősül-e a hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj folyósításának ideje, hanem, hogy azt a jövőben el kívánja-e ismerni jogosultsági időnek a kormány. Nem csoda, ha az állampolgárok számára sem egyértelmű, milyen feltételeknek kell megfelelniük. 

Mindezek után a minisztérium közölte azt, ami addig is egyértelmű volt, hogy igen, az ápolási díj folyósítási ideje szolgálati időnek minősül a 40 évet ledolgozó nők korhatár előtti nyugdíjellátási jogosultságát tekintve. Egy szót nem szólt viszont – az említett közlemény szerint sem – arról, hogy a nyugdíjjogosultsági időbe viszont csak akkor számít bele az ápolási díj folyósítási ideje, ha az ellátást súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg az a gondozó személy részére. 

Szolgálati idő – jogosultsági idő: mi a különbség?

Szolgálati időnek számít alapesetben az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Szolgálati időként kell figyelembe venni viszont emellett

– a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
– a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt
– a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
– a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
– azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették
– a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették

A jogosultsági idő azonban ennél sokkal szűkebbre szabott. A szolgálati időnek minősülő időtartamok közül - a kereső tevékenységgel járó, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony - mellett csak a terhességi-gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozási segélyben, a gyermeknevelési támogatásban, valamint a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő számít jogosultsági időnek. Vagyis a hatályos jogszabály szerint a hozzátartozó gondozásáért megállapított ápolási díj folyósításának ideje nem számít jogosultsági időnek.

A törvény szerint az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséhez nem elég, ha valakinek 40 év szolgálati ideje van, ahhoz ugyanis 40 év jogosultsági idő szükséges. További feltétel ráadásul, hogy a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 évnyi keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szolgálati idővel kell rendelkezni. Ha valaki súlyosan fogyatékos vérszerinti vagy örökbefogadott gyermek gondozása címén ápolási díjban részesült, akkor 30 év az elvárás.

A jogosultsági feltételként meghatározott 32, illetve 30 év egy évvel csökken, ha az igénylő a saját háztartásában öt gyermeket nevelt. Minden további gyermek után egy-egy, legfeljebb hét évvel csökken az elvárás. Az a gyermek számít saját háztartásban neveltnek, aki az ápolási díjra jogosulttal életvitelszerűen együtt élt, és annak gondozásából legfeljebb csak napközbeni időszakban került ki, vagy személyére tekintettel családi pótlékot folyósítottak.

Erdős Norbert egyébként már 2011 decemberében is feltette ugyanezt a kérdést, akkor még Réthelyi Miklós, volt nemzeti erőforrás miniszternek. Egy békési választópolgár fordult a képviselőhöz azt kifogásolva, hogy a szolgálati idejébe nem számít bele a beteg édesanyja gondozására fordított idő, amelyre ápolási díjat kapott. Az érintett nő első munkaügyi jogviszonya még a hetvenes évek elején kezdődött. Azóta kétszer volt gyesen, amely időt leszámítva folyamatosan dolgozott. Beteg édesanyját a kilencvenes évek elején két ciklusban is ápolta, ami együtt 10 hónapig tartott. Ha ez az idő beszámítana a szolgálati idejébe, akkor 2013. szeptember 1-től nyugdíjas lehetne, ellenkező esetben csak 10 hónappal később, 2014 májusától.

A képviselő azzal indokolta kezdeményezését, hogy nem lenne jó, ha vállalhatatlan döntésre kényszerülnének a nők. Ha gondozzák beteg szülőjüket ahelyett, hogy dolgoznának, akkor hátrányt szenvedhetnek másokhoz képest. Ha pedig nem akarják elszenvedni ezt a hátrányt, azaz azt, hogy csak jóval később mehessenek nyugdíjba, akkor magára kell hagyniuk beteggé vált szülőjüket.

Réthelyi Miklós 2012 január közepén az írásbeli parlamenti kérdésre egyértelműen leszögezte: az ápolási díj, illetve a megállapodás alapján történt járulékfizetési idő csak szolgálati időt jelent, jogosultsági időt nem. Így a nők 40 év jogosultsági idő alapján igénybe vehető, korhatár előtti nyugellátásához előírt időbe az említett időtartamok nem számíthatók be. Ennek az az oka, hogy a "nők 40" konstrukció korhatárfeltétel nélküli nyugdíjba vonulást tesz lehetővé. Ez olyan jelentős kedvezmény, amelyet hosszú, munkajövedelem utáni járulékfizetéssel kell megalapozni.

Balog Zoltán 2012 augusztusában adott válasza óta nincs új információ azzal kapcsolatban, hogy a beteg szülő ápolásának idejére folyósított ápolási díjat esetleg mégis be kívánnák-e számítani a 40 évnyi nyugdíjjogosultsági időbe.