Kinyomtatom • Elküldöm

A Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mind össze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak november elejéig a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére - írja a Népszabadság. Az érintettek a lap szerint azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.

Az úgynevezett kármentő bizottság – az ülésen megjelent miniszterelnök javaslatára – februárban úgy döntött, hogy az összegyűlt adományokból 1,5 milliárd forintot a vörösiszap-katasztrófában érintett három település közcélú fejlesztéseire fordítanak - írja az előzményeket összefoglalva a Népszabadság.

Ferenczi Gábor, a térség jobbikos képviselője a döntést követően többször is interpellált amiatt, hogy a civil adományokat nagyrészt kormányzati célokra fordítják. Gőgös Zoltán, Veszprém megyei szocialista képviselő is több alkalommal kért választ Pintér Sándor belügyminisztertől, mivel ő is úgy vélte, hogy az adományokból összegyűlt pénzt nem az eredeti kormányhatározatnak megfelelően használják fel. Ő attól tart, hogy az alapba befizetett adományok a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések sorsára jutnak.

A kármentő bizottság vezetője, Lasztovicza Jenő szerint az alap felhasználásáról szóló rendeletetben nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. A kormányrendelet kilencedik paragrafusa szerint az MKA forrásai a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára, tehát közcélokra is fordíthatóak.

A kármentési bizottság március 3-án kelt, a kármentő alap új felosztási elveit kimondó határozata szerint Devecser 1 milliárd 50 milliót, Kolontár 300 milliót, míg Somlóvásárhely 150 milliót kapott a befizetett adományokból „az önkormányzatok katasztrófahelyzettel összefüggő közösségi céljának finanszírozására”. A pénzek felhasználásáról a Népszabadság szerette volna megkérdezni a kármentő bizottság elnökét, de Lasztovicza Jenő a lap kérdéseire már hónapok óta nem válaszol.

Toldi Tamás, Devecser fideszes polgármestere szerint az állam nem támogatást, hanem kézzel fogható segítséget nyújtott a három településnek, amelynek értéke „a 33 milliárd forintot is meghaladta”. Ebben – tette hozzá – benne vannak az új lakásépítések, vásárlások és egyéb lakhatási megoldások, és maga a kármentesítés. Devecserben a Magyar Kármentő Alapból két alkalommal összesen 68 millió forintot kaptak a károsult családok, 44 milliót osztottak ki a „károsult, szegény” családok lakásvásárlásának támogatására, 41 millió forintot pedig a kisvállalkozásokat működtető családok kétszeri kárpótlására, illetve 20 millió forintot albérleti elhelyezések támogatására. Ez összesen 173 millió forint.

A kármentő bizottság honlapján lévő adatok szerint a kármentő alapból Devecsernek tizenegyszer ítélt oda segélyt, illetve támogatást (ennek legnagyobb összege 95 millió, a legkisebb 4,074 millió forint volt) a bizottság. Az utolsó határozatot az idén július 26-án hozták. Hogy ezt követően születtek-e további döntések, annak a honlapon nincs nyoma, írásbeli kérdéseire pedig a lap nem kapott választ. Az összesítés szerint Devecsernek 2011. július 27-ig összesen 352 millió 357 ezer forint támogatást ítélt oda a bizottság a Magyar Kármentő Alapból, ami több mint kétszerese annak, mint amekkorát október végén a polgármester közölt a Népszabadsággal.

Igaz, a polgármester nem számszerűsítette a közösségi célú fejlesztésekre – rendőrőrs, a lakóparkban épülő rendelő és orvosi lakás, a Biztos Kezdet Gyermekház létesítése, működtetése, a mentor program, az elfogadott rendezési terv szerinti ipari terület kialakítása, infrastrukturális ellátása, a városközpont rehabilitációja stb. – kapott, illetve kilátásba helyezett pénzeket. Kolontár közjegyzője, Szarka Gyula szerint a kármentő bizottság által odaítélt 155 millió forint nem egészen hét százaléka került közvetlenül azokhoz, akiknek azt az adományozók szánták. Ugyanis a Magyar Kármentő Alapból a magánszemélyek 9 millió 300 ezer, a vállalkozások pedig 1 millió 200 ezer, összesen tehát 10 és fél millió forint támogatást kaptak.

Az alapból a közcélú fejlesztésre a községnek 300 millió forintot különítettek el. Ebből eddig 11 millió 344 ezret fordítottak a műfüves iskolai kézilabdapálya megépítésére, 10 millióért pedig egy „közösségi célú” kisbuszt vásároltak. Emlékház és tanösvény megépítését is tervezték 50 millióért – a bizottság határozatában egyébként erre vonatkozóan 55 millió forint áll. Ez már félig-meddig el is készült a katasztrófa egyéves évfordulójára. A kolontáriak 40 millióért bővítik és újítják föl majd a kultúrházat, 20millióért a sportpálya öltözőjét, a település rendezési tervének felülvizsgálatára 8 millió forintot akarnak az adományokból fordítani. Somlóvásárhely polgármestere szerint október végéig 32 millió 198 ezer forintot kapott a község. Ebből csaknem 14 millió forintot fizettek ki eddig az embereknek, további kétmilliót fordítanak még bútorvásárlásra.

A Magyar Kármentő Alap számlájának aktuális egyenlege november 7-én 1 milliárd 783 276 572 forint volt, a károsultak részére támogatásként 350 millió 003 099 forintot utaltak el. Ha azonban összeadjuk a kármentő bizottság által megítélt segélyeket és támogatásokat, az mindössze 348 millió 554 ezer forintra jön ki. A kisebbik kérdés talán az, hogy hová tűnt akkor a különbözet. A nagyobb kérdés az, hogy a bankban fialtatott több mint egymilliárdból vajon még hány műfüves kézilabdapálya épül - teszi fel a kérdést a Népszabadság.