[Első kézből] 2015.02.09 12:02

Elkezdődött a nyugdíj-biztosítási adategyeztetés, amely első körben az 1955 és '59 között születetteket érinti. A megkapott összesítésből kiderülhet, ha korábban valamely munkáltató nem vagy nem a valós adatokkal jelentette be őket. „Ezt azonban bizonyítani is kell tudni, amire az értesítő kézhezvételétől számított hatvan nap áll rendelkezésre” – hívta fel a figyelmet Futó Gábor, a fővárosi kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának szakmai főtanácsadója.

A nyugdíjrendszer öt évvel ezelőtt elkezdődött átalakítása a mai napig tart. 2010-től a korábbi 62 évről fokozatosan 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, ami azt jelenti, hogy az 1952-ben születettek már csak 62,5 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Így növelik félévenként a korhatárt egészen az 1957-es születésűekig, akiknek már 65 éves korukig kell dolgozniuk – emlékeztetett Budapest Főváros Kormányhivatala, Nyugdíj-biztosítási Igazgatóságának szakmai főtanácsadója a Rádió Orient műsorában.

Nincs többé korhatár előtti nyugdíj…

Ezt követően a 2012-es év több jelentős változást is hozott a hazai nyugdíjrendszer életében. Egyrészt megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, ugyanakkor a korábban ebben az ellátási formában részesültek nem maradtak pénz nélkül. „Egy névbeli változás révén az érintettek ezt követően egészen az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig korhatár előtti ellátásban részesülnek, ami összegét tekintve megegyezik a korábbi ellátási formáéval” – mondta a tanácsadó.

…vagy mégis?

Egy másik jelentős változás révén viszont a korhatár betöltése előtt vonulhatnak nyugdíjba azok a nők, akik rendelkeznek 40 év jogosultsági idővel. Ennek feltételeiről Futó Gábor elmondta, ebből az időből 32 év kereső tevékenységnek kell lennie, a hiányzó 8 évbe pedig beleszámít a gyermekgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásban otthon töltött idő.

A szolgálati idő és a jogosultsági idő azonban nem ugyanaz – mutatott rá a szakértő. A 40 év jogosultsági időbe például nem számolják bele a szakmunkásképzőben, illetve a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán töltött tanulmányi időszakot. Emellett fontos, hogy a korhatár előtti ellátás nem alapulhat munkaképesség megváltozásán. Ezzel kapcsolatban Futó Gábor leszögezte, a rokkantsági ellátás az öregségi nyugdíjba egyébként sem számít bele, de ha valaki emellett kereső tevékenységet folytat, akkor szerezhet szolgálati időt, s így a korhatár betöltését követően jogosult lehet öregségi nyugdíjra.

Nyugdíj mellett munka?

A civil szférában korlátlanul vállalhatnak munkát azok, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt. Azonban azok számára, akik valamilyen korhatár előtti ellátásban részesülnek már van némi korlátozás. „Amennyiben valakinek egy adott évben a nyugdíjjárulékot képező keresete elérte a minimálbér 18-szorosát, akkor a nyugdíjfolyósítást egy időre szüneteltetik, majd automatikusan újraindítják” – mondta a szakértő. Más a helyzet a közszférában, ahol már nem foglalkoztatnak nyugdíjellátásban részesült személyeket.

Szintén 2012-től szűnt meg a rokkantsági nyugdíj. Az ebben az ellátási formában részesültek megváltozott munkaképességűnek minősülnek és felülvizsgálatukat követően rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülhetnek, amelyek mellett – bizonyos feltételeknek megfelelve – kereső tevékenység végezhető.

Elkezdődött a nyugdíj-biztosítási adategyeztetés

Folytatódik a nyugdíjadat-egyeztetés, ami két lábon áll – mondta Futó Gábor. Az adategyeztetés történhet egyrészt hivatalból, ami az elkövetkező két évben az 1955-59 között született személyeket érinti. Ezt követően ötéves korcsoportonkénti bontásban kétévente indítják el hivatalból az adategyeztetést. Az eljárás során az érintetteket postai úton értesíti a nyugdíjbiztosító, s ha valaki hibát talál az adataiban – mivel sok foglalkoztató nem vagy a valóstól eltérő adatokkal jelenti be a munkavállalót - a kézhezvételtől számított 60 napon belül igényelhet korrekciót. Ezt azonban tudni kell bizonyítani. „Míg a szolgálati idő tekintetében szabad bizonyítás van – például tanúvallomás -, addig a kereseti adatok bizonyításához okiratok bemutatása szükséges” – mondta Futó Gábor. Amennyiben a szükséges igazolásokat ennyi idő alatt nem sikerül beszerezni, lehet kérni a az eljárás felfüggesztését. Az eljárás során meghozott első fokú határozat ellen 15 napon belül szintén lehet fellebbezni, amennyiben valaki a másodfokúval sem elégedett, bírósághoz fordulhat.

A szabályokról a tanácsadó elmondta, kérelemre nem indíthat adategyeztetési eljárást az, akinek 2009-et követően szolgálati idő elismerési kérelme van, vagy akinek korábban szolgálati időn alapuló ellátást állapítottak meg, illetve akinél már hivatalból megindult az eljárás.

Az adategyeztetés kérelemre csak elektronikus úton is indítható, amihez a kormányablakban kérhető ügyfélkapus regisztráció szükséges. Ezzel szemben a hivatalból történő eljárás papír alapon indul, de bármikor kérhető az ügyintézés elektronikusra történő áttérése.

Megszűnő korkedvezmény

Szintén 2015-től indult meg a korkedvezmény kivezetése. Korábban az a férfi, aki legalább 10 és az a nő, aki legalább 8 évet töltött el egészségre ártalmas munkakörben, két évi korkedvezményt kaphatott. Ezt a rendszert azonban Futó Gábor szerint azért kellett felülvizsgálni, mert az alapjául szolgáló korkedvezményes munkakör jegyzék elavult és igazságtalan volt, olyan foglalkozások szerepeltek benne, amelyek ma már nem is léteznek, ráadásul a korkedvezményt a politika is sokáig a munkanélküliség kezelésére alkalmazta.

Hogyan számítják ki a nyugdíj összegét?

A nyugdíjakat Magyarországon 1988. január elsejétől a nyugdíjazás napjáig elért keresetből számítják. Mivel a nyugdíj adómentes, ezért annak kiszámításához a nyugdíjjárulék alapot képező nettó jövedelmet veszik alapul. Az így kikalkulált havi átlagkeresetre alkalmazzák az úgynevezett nyugdíjskálát, amibe beleszámít a már említett szolgálati idő. „Akinek van 40 év munkaviszonya, annak az induló nyugdíja a korábbi kiszámított havi átlagkeresetének a 80 %-a, s minden egyes további munkával töltött évvel 2%-kal növekszik ez az összeg” – mondta Futó Gábor.

Mi lesz veled nyugdíj – avagy mire számíthatnak a fiatalok?

„Nyugdíjrendszer volt, van és lesz is” – szögezte le a szakértő, hozzátéve, hogy az arra fordítható összeg mindig a gazdaság teljesítményétől függ. Ettől függetlenül Futó mindenkinek azt javasolja, időben kezdjen el takarékoskodni annak érdekében, hogy a nyugdíját úgy ki tudja egészíteni, hogy időskori éveit az addig megszokott életszínvonalon tudja eltölteni.

A teljes beszélgetést ITT hallgathatja meg.

OrientPress Hírügynökség (OPH)
Kép: Internet