MNB: A forint gyengül - Óriási költségvetési kiigazítás jön
2011. 11. 10. 12:40|Utolsó módosítás: 2011. 11. 10. 12:49|Gazdaság » Makrogazdaság
A gazdaságpolitika nehezen menedzselhető
helyzetbe került. Egy jó hír van, hogy sokan vannak ilyen helyzetben,
így a kérdésen sokan gondolkoznak - mondta Csermely Ágnes, MNB ügyvezető
igazgatója az MKB befektetői konferenciáján. A lakosság és az
államháztartás eladósodott, az adósságot le kell építeni, ez a belföldi
keresletet visszafogja. A növekedést csak az export tudja növelni, de a
környezet ezt nem támogatja, hiszen minden ország az exporttal szeretné
kinőni az adósságát. Amíg az európai adósságválság nem oldódik meg, nem
lesz lehetőség a komoly növekedésre.
A kormánynak nincs lehetősége a kereslet ösztönzésére, ha ilyet
tesz, azonnal a kockázati prémium növekedésével jár. A kormány a GDP 3,5
százalékának megfelelő pozitív impulzust adott a gazdaságnak, mégsincs
növekedés. A jegybank mozgástere is korlátos, alacsony kamatok
kellenének, de a forint sem gyengülhet. Ha leértékelik a forintot, az
nem csak a devizahitelesek adóssága, de az államé is nő, hiszen az
államadósság fele devizában van. Baltikumban bérmérsékléssel próbálták a
versenyképességet növelni, de ez is kétélű fegyver, nagyobb adóssággal,
kisebb fogyasztással járhat.
A gazdaságpolitika egy dolgot tehet:
kiszámítható környezetet teremt, kitart egy pálya mellett, ez
beindíthatja a növekedést - mondja a szakember. A kormány dolgozik ezen,
a hiányt kordában tartja, és vannak strukturális átalakítási tervek. A
szabályozói bizonytalanság viszont a gazdaság szereplőit a beruházások
elhalasztására készteti.
Biztosítani kell, hogy a pénzügyi
közvetítőrendszer hatékonyan működjön, és eljussanak a megtakarítások a
gazdaságba. 2011 nyaráig erőteljesen nőtt az export, a belső kereslet
alacsony maradt viszont, a folyó fizetési mérleg is javult, pozitív
maradt. A GDP-t az export húzta, a belföldi lakossági fogyasztás és a
beruházások szintje viszont alacsony. 3,4 százalékos GDP-arányos
impulzus volt, a kétharmadát a lakosság, a többit a vállalatok adták.
Jövőre ezzel szemben megszorítás lesz.
A vállalati hitelek visszaesése folytatódott a kínálati oldal
visszafogottsága miatt. A bankoknak lett volna elég tőkéjük és
likviditásuk, de a kockázatok miatt nem adtak hitelt. Mostanra viszont
már a bankok hitelezési képessége is csökkent - figyelmeztet Csermely.
Nyárig csökkenő inflációval számolt az MNB, és kamatcsökkenést
valószínűsítettek.
Augusztusban viszont romlani kezdtek a kilátások, a globális
növekedés fenntarthatósága fiskális támogatás nélkül bizonytalanná vált.
A szuverén válság és a bankválság egyre inkább összefonódik, a
kölcsönös hitelezés és garanciavállalások miatt egyszerre emelkednek a
kockázati feláraik. Az EKB próbálja megállítani, hogy egymást fertőzzék
az államok és a bankok, megvásárolja a válságban lévő országok
állampapírjait, a bankoknak pedig forrást próbál nyújtani.
A magyar gazdaságot a válság számos ponton érinti. Az
exportlehetőségek beszűkülnek, mivel a legfontosabb kereskedelmi
partnerünk az EU. A kockázati megítélésünk is romlik, a forint gyengül,
az állampapírhozamok emelkednek. A magas svájci frank kitettség miatt a
régiós átlagnál gyorsabban romlik a kockázati megítélésünk, mint a
régiónak. Ha az anyabankok helyzete romlik, a leányaiknak is nehezebben
adnak forrást, így a hitelezési feltételek nem fognak javulni. A
háztartási hiteleknél csak 2013-ra lesz olyan fordulat, hogy több hitelt
vesznek fel, mint amennyit törlesztenek, a vállalatoknál ez 2012 végére
következhet be.
A következő időszakban óriási költségvetési kiigazítás jön, a
lakosságnál és a vállalatoknál is nőnek majd a terhek. Az infláció
viszont csökkenhetne, a költség oldali része kiárazódik, a kormányzati
intézkedések viszont növelik az inflációt. A gyenge forint és a nagy
mértékű minimálbér-emelés is inflációt gerjeszthet. Ezek továbbra sem
teszik lehetővé, hogy a jegybank lazítással próbálja meg elősegíteni a
gazdaság növekedését - mondta az MNB ügyvezető igazgatója.
Szerző: Világgazdaság Online - H.B.
Kommentáld!