Minden munkásért kiállnak

Megalakult a Magyar Szolidaritás Mozgalom – jelentették be az Akcióegység vezetői csütörtökön. A terveik szerint ez egy alulról szerveződő mozgalom lesz, amely sokkal gyorsabban tud majd reagálni, mint például a szakszervezetek. Októberre hatalmas demonstrációkat ígérnek.

D. I. 

2011. október 6. 15:32

A Magyar Szolidaritás Mozgalom kedden alakult meg hivatalosan. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) elnöke, a mozgalom ügyvivője közölte: a szervezet szigorúan pártoktól mentes lesz, és semmiképpen nem szeretnék, hogy egykori vagy jelenlegi politikus „adja hozzá az arcát”. Bárki tagjuk lehet: várják a határon innen és határon túl élő magyarokat, de a hazánkban dolgozó külföldieket is. „A célunk egy jobb, élhetőbb, demokratikusabb Magyarország megteremtése. Ennek a mozgalomnak nem lesz vezetője, alulról szerveződik, kizárólag az emberek határozzák meg a konkrét célokat” – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Az Akcióegység sem szűnik meg, a már csatlakozott 100 szervezet mellé további tagokat várnak. A továbbiakban szakműhelyekben folyik majd a munka, például a jogszabályok elemzésével a szervezetek el tudják majd mondani a véleményüket – mondta a sajtótájékoztatón Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) elnöke. Székely Sándor, a Szolidaritás másik ügyvivője hozzátette: ez a pénteki Társadalmi Kerekasztal további munkája lesz, szakértőket hívnak, és a nyilvánosság bevonásával november közepén elindítják a társadalmi párbeszédet.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke felhívta a figyelmet: október 7-én, a tisztes munka világnapján Esztergomban a szlovák és a lengyel kollégákkal együtt tartanak demonstrációt. október 11-én pedig országos forgalomlassítást szerveznek. Azért erre a napra teszik a demonstrációt, mert ekkor ülésezik a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács helyére hoztak létre).

Árok Kornél arra kérte a munkavállalókat: ha valakinek kellemetlensége származott abból, hogy részt vett a demonstrációkon, akkor azt jelezze nekik. Azt ígérte: a munkaadó elé vonulnak, tüntetni fognak minden egyes dolgozóért.

A D-Day értékelése

Ugyan a rendőrség először betiltotta a szeptember 29-re, a Clark Ádám térre tervezett ülősztrájkot, a szakszervezetek, civil és társadalmi mozgalmak második beadványát már engedélyezték. Az ülősztrájk október 2-án, vasárnap délelőtt befejeződött. A demonstrálók egyebek mellett a visszamenőleges törvénykezés megszüntetését, a társadalmi párbeszéd és a sztrájkjog, valamint a korábbi szolgálati nyugdíjrendszer visszaállítását követelik. Erről szóló kiáltványukat petíció formájában már eljuttatták a köztársasági elnökhöz. Székely Tamás, a VDSZ elnöke a döntést a szolidaritási mozgalom szervezésének megkezdésével indokolta. Székely beszédében arra kérte a tiltakozókat, hogy energiáikat a demonstráció helyett a hétfőn kezdődő országos útlezárások megszervezésére fordítsák.

Elsősorban a társadalmi párbeszéd fontosságára hívták fel a figyelmet a felszólalók szeptember 30-án délután a fővárosi Vértanúk terén a Nagy Imre-szobornál. A Kossuth tér szomszédságában tartott társadalmi kerekasztal elnevezésű rendezvényen néhány százan vettek részt. A felszólalók – Balog Artúr, Krémer Balázs, Molnár Péter, Pusztai Erzsébet, Simonovits András, Székely Tamás, Radó Péter és Vámos Annamária – az oktatáspolitika, az egészségügy, a szegénység, a nyugdíjrendszer és a munkanélküliség problémáiról beszéltek. A rendezvény után a hallgatóság egy része átsétált a Clark Ádám térre, hogy szolidaritásáról biztosítsa a szakszervezetek csütörtökön kezdett ülősztrájkját.

Rendbontás nélkül ért véget a D-Day tüntetéssorozat legnagyobb demonstrációja. A mintegy száz érdekvédelmi és társadalmi szervezet által támogatott szakszervezeti megmozduláson a nagyjából tízezer résztvevő csaknem megtöltötte a Parlament előtti Kossuth teret. A szervezők a demonstráció kezdetén felolvasták azt a kiáltványt, amelyet petíció formájában már eljuttattak a köztársasági elnökhöz. A visszamenőleges törvénykezés megszüntetését, a társadalmi párbeszéd és a sztrájkjog, valamint a korábbi szolgálati nyugdíjrendszer visszaállítását követelik, és azt, hogy a munkajogi változtatásokról, az életpályamodellekről szóló intézkedésekről egyeztessenek velük. Árok Kornél, a HTFSZ elnöke, a tüntetés egyik főszervezője beszédében azt mondta, Orbán háborút folytat az adófizetők, a szegények és a devizahitelesek ellen, és mindenki ellen, aki nem az ő táborában van. Szerinte a magyar kormány egyedül a gazdagok ellen nem folytat háborút.

Félpályás útlezárások Veszprémben és Székesfehérváron voltak, és a szakszervezeti vezetők elmondták: a jövőben is számíthatnak ilyen akciókra a közlekedők.

Miért D-Day?

A D-Day elnevezéssel a szövetségesek normandiai partraszállására utalnak, arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét a II. világháború során. Kónya Péter korábban közölte: az akciók határozatlan idejűek, addig folytatják, amíg el nem érik a céljaikat és amíg nem tudják a kormányt, a döntéshozókat befolyásolni. A helyzetet folyamatosan értékelik majd, egy pont teljesülése még nem jelent győzelmet.