Bár az alapítóknak van szakszervezeti múltjuk, a hazai
érdekvédelmi szervezetek egyelőre higgadt távolságtartással szemlélik a
kezdeményezést. A Szolidaritás, amelyről az alapítók, köztük Kónya Péter
és Árok Kornél a napokban elmondták, továbbra is a munkavállalói és
szociális biztonság mellett demonstrálnak, alulról szerveződő
mozgalomként alakult meg. Pártoktól semlegesen akarnak működni, nem
akarják megosztani a szakszervezeteket, és szervezetek helyett
magánszemélyek csatlakozását várják.
„Ennek a szervezetnek nincs és nem is lesz
királya” – szögezte le a Világgazdaságnak Kónya Péter, aki nem a
Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ)
elnökeként, hanem magánszemélyként alapította a mozgalmat. Hozzátette:
„azt szeretnénk, ha a csatlakozó tagok határoznák meg az irányvonalat,
így egyelőre korai még arról beszélni, hogy mi lesz a jövő. Elhangzottak
olyan felvetések, hogy a mozgalom párttá alakul, ez is a találgatások
körébe sorolható. Most az a legfontosabb, hogy minél szélesebb
összefogást alakítsunk ki, és továbbvigyük a D-Day kapcsán
megfogalmazott 9 pontot, és társadalmi kerekasztal-beszélgetéseket
indítsunk civilek és szakértők részvételével.”
A frissen létrejött mozgalom ugyanakkor már holnapra meghirdette első
akcióját, amikor országszerte forgalomlassító demonstrációkat tartanak
majd. „Nem kell nagy demonstrációra gondolni. Az apropót az adja, hogy
Szlovákiában a szakszervezetek ezen a napon tüntetnek az ottani
munkajogi, és nyugdíjat érintő változások ellen, és ugyancsak kedden ül
össze először a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) is, így
magunkért, és a határokon átívelő szolidaritás jegyében is tüntetni
fogunk” – tette hozzá Kónya Péter.
„A keddre meghirdetett demonstráción a Magyar Szakszervezetek Országos
Szövetsége (MSZOSZ) nem vesz részt, ez azonban nem zárja ki, hogy egyes
szakszervezetek adott esetben képviseltessék magukat. Mi szakszervezeti
konföderációként nem leszünk ott” – nyilatkozta a Világgazdaságnak
Pataky Péter
, az érdekvédelmi tömörülés elnöke. Pataky hozzátette: „az induló
mozgalom nem jelent konkurenciát a szakszervezeteknek, hiszen ilyen
szervezeti felépítése nincs, a klasszikus szakszervezeti funkciókat nem
láthatja el, így nem tud résztvenni például bértárgyalásokban. A Magyar
Szolidaritási Mozgalom politikai formációnak tűnik. Mint bármelyik
politikai szervezettel konkrét ügyek mentén természetesen el tudjuk
képzelni az együttműködést, erről azonban most nincs szó.”
Pataky Péter fontosnak tartotta hangsúlyozni: A Magyar Szolidaritás
Mozgalom magánszemélyek, és nem szakszervezetek által alapított
kezdeményezés, amelynek „zászlóbontásához kétségkívül jó díszlet volt a
szakszervezetek részvételével megtartott rendezvény.”
Kilenc pontban fogalmazták meg a célokat
A szervevők megfogalmazásuk szerint igazságos és méltányos
közteherviselést várnak el. További céljaik: a visszamenőleges hatályú
törvénykezés beszüntetése, a háromoldalú társadalmi párbeszéd
visszaállítása, a szociális partnerekkel való egyeztetés a Munka
törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban, a korkedvezményes és
korengedményes szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelme, méltányos
átmenet biztosítása a nyugdíjrendszer változtatásával kapcsolatban, a
szakszervezetekkel való egyeztetés az új életpályamodellekről, a
sztrájkjog visszaállítása, valamint az, hogy ne csorbuljanak a
szakszervezetek jogai.
Szerző: Világgazdaság - Braunmüller Lajos
Kapcsolódó hírek:
Minden munkásért kiállnak - - Megalakult a Magyar Szolidaritás Mozgalom
A nyugdíjasokat is becsapja a kormány
Elindulnak az egyéni nyugdíjszámlák
"Erőforrásként" tekint az idősekre a kormány