Ha minden rendben lenne a magyar állampolgársági igénylésekkel, akkor nem indult volna 256 ügyben nyomozás.

Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának MSZP-s alelnöke csütörtökön Budapesten azt mondta, a sajtóhírek szerint ezekben az ügyekben ezer ember ellen a többi között vesztegetés, hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomoznak.

A sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy ő maga látott Ungváron és Beregszászon olyan újsághirdetéseket, falragaszokat, amelyeken ügyvédi irodák magyar állampolgárság azonnali elintézését hirdetik. Ezek az irodák azt ígérik, hogy az igényléshez csupán az adatok szükségesek, és még magyarul sem kell tudni - tette hozzá.

A politikus kitért arra, hogy még mindig hatályban van a magyar-ukrán szociális biztonságról szóló egyezmény, holott az annak felmondásáról szóló dokumentumot a Bajnai-kormány 2009-ben elkészítette és az utódjára hagyta. Az ukrán féllel megállapodtak abban, hogy a régi területi elvű nyugdíjigénylés helyett a pro rata elvű nyugdíjszámítást alkalmazzák - ismertette. Korózs Lajos az utóbbi nyugdíjszámításról elmondta, ha egy munkavállaló több országban is vállalt munkát, mindegyik fél csak a ráeső hányadot kell, hogy fizesse a nyugdíjából.

Korózs Lajos szerint ahhoz, hogy valaki az ukránnál nagyobb összegű magyar nyugdíjat kapja meg nem kell magyar állampolgárnak lennie, elég ha van egy magyarországi lakcíme. 2009-ben az egyezménnyel összefüggő kiadásokat 7 milliárd forintra becsülték, és mindaddig, amíg nem mondják fel, évente 800-900 millió forint többletkifizetést jelent a magyar társadalombiztosítási kasszából - mutatott rá. Megjegyezte, még most sem lehet tudni, miért nem mondta fel a magyar fél a szerződést.

Hangsúlyozta, hogy felvetése nem a kárpátaljai magyarok ellen irányul, hanem a lehetőséggel visszaélők ellen.

Az Index kedden kezdődött cikksorozatában arról írt, elképesztő maffia épült a kettős állampolgárságra, óvatos becslések szerint is tízezrével kaphattak állampolgárságot hamisított papírokkal ukránok, oroszok, szerbek. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes aznap az MTI-nek hangsúlyozta, a legszigorúbb államigazgatási ellenőrzés mellett és szükség esetén rendőrségi és titkosszolgálati kontrollal történik a honosítás.