A nyugdíj melletti munkavállalás az elmúlt évtizedekben is a magyar nyugdíjrendszer neuralgikus pontja volt, ugyanis a viszonylag alacsony korhatár sokakat csábított arra, hogy minél korábbi nyugdíjazást válasszák, s a nyugdíj mellett tovább dolgozzanak. Mint az közismert, bő egy évtizeddel ezelőtt még 55, illetve 60 év a volt a korhatár a nők és a férfiak estében, ami az elmúlt tíz évben fokozatosan 62 évre emelkedett. Az újabb emelés jövőre indul be, amikor is az évtized végére fokozatosan 65 évre tolódik a kötelező nyugdíjkorhatár - ezzel a korai nyugdíjazásokból eredő többletköltségektől és elvi problémáktól már megszabadulhat a magyar nyugdíjrendszer.

Ugyanakkor az elmúlt években számosan választották a minél korábbi nyugdíjazást nem bízva a magyar nyugdíjrendszerben, pláne a politika ígéreteiben, látva a folyamatosan változó nyugdíjszabályokat. Elvileg a korhatáron túli munkavállalás komoly bónuszokat jelentene a későbbi nyugdíjazáskor, ennek ellenére a magyarok többsége szeret élni a minél korábbi nyugdíjazással, így hozzájutva inkább a csökkentett, de biztos nyugdíjhoz, amit kiegészíthet munkajövedelemmel is. A nyugdíj mellett dolgozók tovább fizetik a tb-járulékokat - ezért a nyugdíjasként ledolgozott évekért cserébe plusz nyugdíjemelést kérhetnek - legalább is elvileg.

Nem mindegy, mikor ment nyugdíjba

Egy a Napi.hu-hoz érkezett olvasói levélből kiderül, hogy nem minden nyugdíjas kapja meg a nyugdíj mellett ledolgozott évei után a korrekciós emelést. A kormányhivatal határozata szerint ugyanis csak a tényleges öregségi nyugdíjasoknak jár ez az emelés. 2011 után azonban parlament úgy módosította előbb az alkotmányt, majd az alaptörvényt és a nyugdíjtörvényeket, hogy nem minősültek nyugdíjnak azok az ellátások, amiket azon nyugdíjasoknak folyósítottak, akik a tényleges korhatár előtt hamarabb mentek el nyugdíjba. (Az előrehozott nyugdíjak 2012 előtt rendes saját jogú nyugdíjnak minősültek, ám ezen ellátás nyugdíjstátuszát, így védelmét megszüntette a parlament - kvázi egyfajta járandósággá alakítva a korábbi nyugdíjakat.)

A lapunk birtokában levő kormányhivatali határozatból kiderül, hogy mivel ezek a korábbi öregségi előrehozott ellátások már nem számítanak nyugdíjnak, így az emelésük sem kérhető abban az esetben sem, ha az illető "nyugdíjas" dolgozott és fizetett tb-járulékot. Ez a gyakorlat minden bizonnyal sérti a korábbi alkotmányban meghatározott szerzett jog védelmét, ám ami alkotmányellenes az még nem alaptörvény-ellenes - ugyanis ez utóbbi jóval puhábban és megengedőbben kezeli a szociális jogok védelmét - nyilatkozta lapunknak egy a szociális és nyugdíjjogban jártas szakértő.

Van kiskapu

Míg a jelenlegi szabályozás a fenti módon bünteti azon nyugdíjas munkavállalókat, akik a 2012 előtti szabályok szerint mentek előrehozott öregségi nyugdíjba, addig a Fidesz által kitalált "Nők 40" program keretében korhatár előtt nyugdíjazott nőket nem - derül ki az idézett kormányhatározatból. (A Fidesz választási ígérete volt és mára a nyugdíjtörvény része lett, hogy az a nő, aki 40 évet ledolgozott - de legalább 32 esztendőt és legalább három gyereket nevelt -, az a nyugdíjkorhatár betöltése előtt elmehet öregségi nyugdíjba.) Mivel ezen hölgyek nem egyéb ellátást, hanem öregségi nyugdíjat kapnak, az első perctől fogva rájuk nem vonatkozik a korlátozás, így a ha dolgoznak, az első évtől kérhetik a kiegészítő emelést a plusz évek után. Így akár előfordulhat olyan helyzet is, hogy az a ma 60 éves nő, aki 2011 végén ment előrehozott nyugdíjba és tovább dolgozik, nem kérheti az extra emelést a befizetett járulékai után, míg az ugyancsak 60 éves nő, aki pár hónappal később, 2012-ben az új szabályok alapján kérte a nyugdíjazását, annak jár a befizetett járuléka fejében a nyugdíjszolgáltatás.

Egy kiskapu viszont van a rendszerben. Ha az ellátásban részesülő "kvázi nyugdíjas" betölti a nyugdíjkorhatárt, onnantól már teljes jogú nyugdíjat kap - ekkor kérheti nyugdíjának újraszámítását. Az újraszámítás - amely figyelembe veszi a pluszban ledolgozott éveket - új helyzetet teremthet, ilyenkor azt a nyugdíjat kapja a nyugdíjas, amely számára kedvezőbb