2013. június 26., 19:27

Nincs pénz húsra, rezsire, a lakások 70 százaléka energetikai szempontból elavult. Ilyen körülmények között él sok magyar család. Míg néhány évvel ezelőtt inkább a gyermeküket egyedül nevelőket és a munkanélkülieket fenyegette a lecsúszás veszélye, ma a dolgozók sincsenek biztonságban; másfél-kétmillióan lehetnek, akik keresnek, mégsem tudnak megélni. A családok kétharmadának még egyhetes nyaralásra sem telik.

Szakemberek szerint a szegények mégsem számíthatnak segítségre, a kormány döntései ugyanis a gazdagoknak kedveznek.

Közel van az az állapot, amikor lehet választani: éhen halunk vagy agyonlőnek. Ilyen, és ehhez hasonló, elkeseredett hangú hozzászólásokat lehet olvasni különböző internetes oldalalakon. Egyre többen tartanak a munkanélküliségtől és az elszegényedéstől, a lakosság saját pénzügyi helyzetét rosszabbnak ítéli meg most, mint korábban. Ezt a reményvesztett állapotot igazolják a kutatások is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csaknem 4 millióan élnek létminimum alatt. A Tárki felmérése a szegénységi rátát uniós összehasonlításban vizsgálva azt mutatta ki, hogy míg 2009-ig Magyarországon a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, addig 2012-re a hazai mutatószám elérte az európai átlagot. A szegénység kiterjedtségével párhuzamosan növekedett annak mélysége is, tehát a szegények nemcsak többen lettek az elmúlt időszakban, hanem távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kikerülhessenek. Míg 2009 és 2012 között néhány társadalmi csoportot, elsősorban a gyermekes- és a sokgyermekes családokat, a fiatalokat, az alacsony iskolázottságúakat, a munkanélkülieket, illetve a roma családokat fenyegette a lecsúszás veszélye, ma a munkából élők sincsenek biztonságban.

Lecsúszhatnak a dolgozók is

Ferge Zsuzsa szociológus korábban lapunknak arról beszélt, másfél-kétmillióan is lehetnek ma Magyarországon azok, akik keresnek, de ebből nem vagy alig tudnak megélni. Annak a pedagógusnak, aki 150 ezer forintot visz haza, és egyedül nevel egy gyereket, a nyomora garantált. De más, akár magasan képzett és sokat dolgozó emberek is hasonló problémákkal küzdenek; egyre kevesebb megrendelést kapnak, fizetetlen számlák halmozódnak az asztalukon, és már egymástól is nehezebb kölcsönkérni. Úgy fogalmazott: a fizetések ugyan eddig sem voltak magasabbak, de az árak mostanában nagyon furcsán nőnek, a reálbérek - főleg az alacsonyabb keresetűeknél - többnyire csökkennek. Közhely a világ sok országában, hogy ha a jövőbe akarok beruházni, akkor a gyerekre, az iskolára, az egészségre és a közlekedésre kell pénzt költeni. Itthon most éppen fordított irányba haladunk.

Krémer Balázs szerint fontos folyamatokat mutatnak a KSH adatai, de ezek a nemzetközi összehasonlítást kevéssé teszik lehetővé. A Szociális Szakmai Szövetség elnöke szerint ennél beszédesebb és összevethetőbb az unióban használatos szegénységi fogalmakat alkalmazó, a szegénységet "jövedelemegyenlőtlenségként vizsgáló" Tárki elemzés. Eszerint 2012-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az ország összlakosságára vetítve havi 84 ezer forint volt. Magyarországon a szegénységi küszöb értéke havi 66 ezer forint, ennél kevesebb jövedelemből a teljes népesség 17 százaléka gazdálkodott. Krémer Balázs szerint egyértelmű, hogy 2007 óta folyamatosan emelkedik a szegények száma, de ami még ennél is fontosabb, és amit az említett számok is mutatnak: nő a nyomor. A legmélyebb szegénységben élők számát félmillióra becsülte, de megjegyezte, a reprezentatív minták erősen torzítanak a jövedelmi skálák két végén, így az "alján" is, egyszerűen azért, mert nagy arányban nem lehet őket megtalálni, megkérdezni, így a számukat inkább csak becsülni tudják.

Veszélyben a többgyerekesek

A fogyasztási kiadások meghatározó tétele a lakásfenntartás. A KSH felmérése szerint a háztartások csaknem hatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, aminek oka az alacsony jövedelem. A városokban ez nagyobb problémát jelent, mint a községben élőknél, vélhetően azért, mert a családi házas környezetben sokkal nagyobb mozgástér van a fűtési módok kiválasztásában. Lakbérhátralékot a gyermeküket egyedül nevelő szülők csaknem fele halmozott fel, a közös költséggel 11 százalékuk maradt el. A közüzemidíj-tartozás is jellemző. A lakásfenntartás mellett jelentős kiadást jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. 2012-ben a lakosság csaknem harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst fogyasszon. A legszegényebbeknél 72 százalékos ez az arány. A gyermek nélküliek és az egy-, valamint a kétgyermekesek egy-egy harmada van ebben a helyzetben, a 3 és több gyermekes nélkülözők száma viszont kiemelkedő.

A lakosság saját anyagi helyzetét nem csak az alapján minősíti, hogy az alapvető szükségleteit, az étkezést vagy a lakhatást ki tudja-e fizetni, az is fontos szempont számukra, hogy anyagi lehetőségeik lehetővé teszik-e a testi-lelki feltöltődéshez szükséges programokon való részvételt. Tavaly, a megkérdezettek több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt még egy egyhetes nyaralást sem tud kifizetni. A probléma nemcsak a munkanélkülieket sújtja, a nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők 62 százaléka sem tudta kigazdálkodni. A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást 73 százalékuk nem tud saját erőből megfizetni. A Habitat for Humanity "Magyarország lakhatási jelentése" is hasonló problémákat jelez. Több százezer család lakhatása bizonytalan, míg 2011-ben a háztartási kiadások átlagosan 25,5, addig 2012-ben 27 százalékát fordították erre. 300 ezer lakás félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nincs vízöblítéses WC. A magyarországi ingatlanok 70 százaléka energetikai szempontból elavult. Lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig 13 600 otthon kényszer-értékesítése történt meg. A villamosenergia szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki.

A politikának súlyoznia kellene a problémákat, de "erre most nem találunk fogadókészséget" - mondta Krémer Balázs. Szerinte bár a válság növelte az egyenlőtlenséget, de ennek megoldása helyett a kormányzati beavatkozásokkal tovább növelték a bajt. Az egykulcsos adó fent elvonáscsökkentést eredményezett, viszont az adójóváírás kivezetése a minimálbér alatti keresetek eddigi 0 százalékos adóját 16 százalékra emelte. A családtámogatások adórendszerbe terelése azt jelenti, hogy az kap segítséget, akinek jó jövedelme van. A rezsicsökkentés segítség a medencéjét gázzal fűtő családoknak, de aki a lakását csak fával melegíti, annak nem jár semmi. Akinek volt megtakarítása, kiválthatta a kedvezőtlen devizahitelét, aki egyik napról a másikra élt, az nem. Pedig lehetne segíteni - mondta Krémer -, világos és egyértelmű progresszív adópolitikára, és a szegényekhez is eljutó támogatásokra lenne szükség. Kritikus probléma a nyomorban élők megsegítése. A 22 ezer 500 forintos segélyszint felemelése elsődleges lenne, illetve az is, hogy azt egyfajta minimális segélyezésként mindenkinek tegyék elérhetővé. A szegénység enyhítése szempontjából a munkalehetőségek bővítése lenne a meghatározó. De elsősorban az értékteremtő, hasznot hozó munka nyújthat megélhetést, és nem a kimutatható értéket nem teremtő közmunka. A foglalkoztatáspolitika ma egyet jelent a közmunkával, pedig normális esetben ez ügyben a piaccal érintkező és kommunikáló, a munkalehetőségeket az üzleti, piaci szektorban megtalálni segítő támogatásoknak van társadalmi hasznuk.

Hiányzik az összetartás

Zsolt Péter szociológus más oldalról közelítette meg a szegénységet. Szerinte két dologtól függ annak kiteljesedése: az általános gazdasági világhelyzettől, illetve az adott társadalom kohéziójától, attól, hogy az emberek mennyire figyelnek egymásra. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója úgy fogalmazott: még egy nagyon gazdag nyersanyaglelőhelyekkel rendelkező országban is lehet tömeges szegénység, ha azok, akik pénzhez jutnak, nem igazságosan osztják el a vagyont, nem fektetnek például a kultúrába, az oktatásba, a társadalom "szöveteinek a felélénkítésébe". Vagy azért, mert nem tudják, hogy így kellene tenni, vagy azért, mert önzőek. De ennek ellenkezője is igaz. Ha egy társadalom viszonylag szegény, technikailag alacsony színvonalon élnek az emberek, mégis lehetnek boldogok, ha egymásra számíthatnak, ha intézményeik jól működnek.

Így elsősorban nem a technológiai fejlődés teszi boldoggá az embert, mert ha így lenne, akkor 200-300 évvel ezelőtt mindenki boldogtalan lett volna, ma meg csaknem mindenki boldog. A szegénység megélésének kétféle formája létezik: az egyik, amikor az ember attól érzi magát nyomorultul, hogy többre vágyik, mint amit megengedhetne magának, és ez a relatív érzet akkor alakul ki, ha van összehasonlítási alap. A másik, amikor valóban a létfenntartás van veszélyben. "Mi magyarok többet szenvedünk a relatív depriváció (megfosztottság) miatt" - fogalmazott. Zsolt Péter azonban optimista, a világgazdaság ugyanis túl van egy válságon, a hazai társadalom szövetei pedig nagyobb léptékkel nézve még akkor is valószínűleg fejlődnek, ha sokszor rengeteg visszaesést érzékelni.

A lecsúszás lehetséges okai

- A munkanélküliségi ráta 11 százalékos, az álláskeresés átlagos időtartama 15,7 hónap

- Lecsökkentették az álláskeresési támogatás idejét, 9 hónap helyett 90 napig jár a támogatás

- 98 ezer forintból mindössze 64 ezret kapnak meg a minimálbérért dolgozók

- Bevezették az egykulcsos adót, eltörölték az adójóváírást

- A nyolc órás közmunkáért mindössze 49 ezer forint jár

- A segély maximális összege 22 ezer 500 forint

- Nem emelkedett a családi pótlék összege 2008 óta

A szegénység számokban

- A 17 év alattiak 26, a 18-24 évesek 23 százaléka él szegénységben

- Valamivel jobban élnek az idősek, a 65 év felettiek szegénységi kockázata 8 százalékos

- Akik általános iskolát vagy azt sem végeztek, azok 40 százaléka él szegénységben, míg a diplomásoknak csak 2 százaléka

- A szegénységben élők 34 százaléka roma, ebből következik, hogy a szegények kétharmada nem roma

- Három- és többgyerekes családok 41 százaléka él szegénységben

- A gyereküket egyedül nevelők 30 százaléka szegény

- A családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, így 2012 végéig 20 százalékot veszítettek értékükből

- 60 ezer család él olyan lakásban, ahol egy főre 10 négyzetméternél kevesebb lakóterület jut

Muhari Judit / Népszava