A legjobban talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy a kormányzat csepegteti az információkat a már jó ideje húzott-halasztott gazdaságpolitikai csomagról. A tegnap bemutatott elképzelések tartalmaznak ugyan konkrét számokat, terveket és irányokat, stratégiáról azonban egyelőre igencsak korai lenne beszélni, mert az még mindig nem ismert, hogy az ambiciózus célokat hogyan kívánja elérni a Fidesz.

Mindenesetre a politikai durrogtatások, és a megszorítások szó tudatos kerülése ellenére a piac – egyelőre csak ígéret szinten és fontos konkrétumok nélkül, de – megkapta, amit akart, hiszen a Széll Kálmánról elnevezett programban a legnagyobb hangsúlyt a kiadáscsökkentő lépések, az államadósság lefaragása és a tartósan alacsony államháztartási hiány kapták.

Mit mondanak a szakértők?

A várakozásoknak megfelelő irány ellenére az elemzők többsége még mindig nem elégedett maradéktalanul, ők ugyanis most már fehér foltok nélküli, pontosan körülírt akciótervet szeretnének látni. Orbán Gábor, az Aegon alapkezelő makroelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a részletek hiánya miatt továbbra is nagy a „megvalósítási kockázata” a reformoknak. A szakértő szerint sokan ezt a kormányzati elkötelezettség hiányával magyarázzák, de az sem elképzelhetetlen, hogy a tervezett intézkedések "természetükből eredően" nem túl világosak és nehezen megvalósíthatóak.

Hasonlóan vélekedett Barta György, a CIB közgazdásza is, aki langymelegnek minősítette a csomagot, s elsősorban azt nehezményezte, hogy nem tudni, mire alapozza a közzétett számokat a kabinet.

GKI: a 10 százalékos nyereségadót meg sem kellett volna hirdetni

A fentieken túl a GKI csomagértékelő elemzésében néhány tartalmi problémára is felhívja a figyelmet. Az intézet szakértői szerint az mindenképpen jó hír, hogy a kormány végül is elkötelezte magát a ciklus egészére a 3 százalék alatti költségvetési hiány mellett, és 2012-től ezt már a nyugdíjpénztári vagyon felélése nélkül is teljesíteni kívánja.

„Sajnálatos ugyanakkor, hogy a mostani bejelentések elsősorban a költségvetési transzferkiadások területén kívánnak megtakarításokat elérni, a nagy költségvetési intézményi rendszerek régóta megérett átalakítása most sincs napirenden. Az adórendszerbe vetett bizalmat tekintve nem szerencsés, hogy ez alkalommal is visszavontak egy több évre előre bejelentett adócsökkentést, bár a költségvetési egyensúlyi problémák miatt valószínűleg eredetileg sem kellett volna meghirdetni a 10 százalékos nyereségadót” – mutatnak rá a gazdaságkutató elemzői.

UniCredit: Konkrétumok híján nem lesz könnyű pozitív értékelést adni

A kedden bejelentett lépések nagy vonalakban összhangban vannak a várakozásokkal, ám konkrét intézkedésekről most sem értesült a piac, ami úgy tűnik, kisebb csalódást keltett – összegeznek az UniCredit elemzői, akik három fronton is csalódottságukról számoltak be.

(i) Az ambíciózus kiadáscsökkentési tervekben konkrét intézkedések nem, csupán határidők szerepelnek. Az újabb intézkedések egy részére júliusig, másokra azonban az év végéig várnunk kell.

(ii) A bankadó az előzetes tervekkel ellentétben 2012-ben sem csökken felére, ami 90 milliárd forintos többletbevételt jelent.

(iii) Szintén a korábbi ígéretek visszavonását jelenti, hogy a félmilliárd forint fölötti cégek számára a vállalati nyereségadó nem csökken 10 százalékra (ez 120 milliárd forintos többletbevételt jelent).

Konkrétumok híján az IMF és az EU számára sem lesz könnyű pozitív értékelést adni a csomagról – írják az olasz bank elemzői. A deficit csökkentése mellett elkötelezettséget feltehetően mind Brüsszelben, mind Washingtonban értékelni fogják, ám nem kizárt, hogy az EU a további részletekre is kíváncsi lesz.

Az UniCredit szakemberei említést tesznek azokról a hírekről is, amelyek szerint a kormány a frankhitelekre vonatkozó árfolyamot 190 forintban szándékozná rögzíteni. Az egyelőre meg nem erősített terv a szakemberek szerint csupán egyike azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a kabinet a devizahitelesek megsegítését célzó – ez idáig szerény sikerrel járó – program potenciális elemeként számba vett.

Szakadt Budapest, gyengült a forint

Az elemzők nagy része úgy véli: a piaci reakciók is azt támasztják alá, hogy a befektetők egyelőre nem tudnak mit kezdeni a nyilvánosságra hozott csomaggal. A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe pluszban kezdte a keddi kereskedést, a 11 órás bejelentés időpontjában azonban már a piros tartományban járt, délben pedig 2 százalékkal zuhant. Egy órával a program kikerülése után azonban jött némi fordulat, és háromkor úgy festett akár jó fogatatása is lehet a terveknek, hiszen ekkor már csak 1 százalékkal jártunk a hétfői záróérték alatt. Fél négykor azonban ismét irányt váltottunk, s végül napi mélypont közelében, 1,8 százalékos eséssel zárt a BUX.

A jegyzett cégek papírjai közül azok teljesítettek rendkívül gyengén, amelyekkel kapcsolatban nem várt rossz, vagy a vártnál rosszabb híreket olvastak ki a tervből az invesztorok. Hatalmasat zuhant például az Egis (- 6,5 százalék) és a Richter (-2,4 százalék), miután kiderült, hogy a gyógyszerkasszát az idén 83, jövőre pedig 120 milliárddal kurtítják meg, de csúnyán elbántak az OTP-vel is (-3,4 százalék), amiatt, hogy a banknak még 2013-ban is kell különadót fizetnie.

A forintárfolyam mozgása mindeközben inkább negatív befektetői reakciókat jelzett. Az euró jegyzése a bejelentés előtt még süllyedt, s kedd reggel majd két hét óta először 270 alá is benézett, ezt követően azonban lényegében egész nap emelkedett, s meg sem állt 273-ig. Drágább lett a frank is: az alpesi deviza a hajnali 210 alatti szintről egészen 213-ig szaladt, majd innen 212 környékére korrigált vissza.

Ecoline