[origo]|2011. 11. 18., 18:41|Utolsó módosítás:2011. 11. 18., 19:31|

Egy 18. századi rend feltámasztásával alkotná meg Magyarország a legmagasabb állami kitüntetést Semjén Zsolt és három KDNP-s képviselő. Az állami jelképekről és kitüntetésekről szóló törvény létrehozná a francia Becsületrend magyar változatát, illetve megerősítené a Corvin-lánc szűk körű tanácsának jogosítványait. A köztársasági elnök angyalokat kapna a címer mellé, a kormányfőnek faágakkal kell beérnie.

Orbán Viktor kitüntet egy német cégeet

Az ország címeréről, zászlajáról, illetve az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot nyújtott be pénteken a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és három KDNP-s képviselőtársa. A javaslat többek között arról rendelkezik, hogy a köztársasági elnök a két angyallal kiegészített, a miniszterelnök pedig cserfaággal és olajággal övezett címer használatára jogosult, de lényegesen nem változtatna az állami jelképek használatának szabályain.

Alaposan átrendezné azonban az állami kitüntetéseket. Semjénék javaslata szerint a legmagasabb állami kitüntetés nem a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje lenne, hanem a Magyar Szent István Rend. Ez a "Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál". A díj elnevezése megegyezik a Mária Terézia által 1764-ben alapított rendével, a törvényjavaslat szerint egyenesen annak "megújítása". A kitüntetésen szerepelne is a királynőre utaló MT monogram. Az elismerést évente legfeljebb hárman kaphatnák meg.

A tudomány, oktatás és művészet terén kimagasló érdemeket szerzett személyek elismerésére szolgál az eredetileg 1930-ban alapított, majd az első Orbán-kormány idején, 2001-ben újra létrehozott Corvin-lánc. A lánccal kitüntetett személyek alkotják a Corvin-lánc Testületet, amelynek létszáma legfeljebb tizenöt fő lehet, és csak az kaphatja meg a kitüntetést, akinek elismerésével a testület egyetért. A kitüntetéssel kapcsolatos - a törvényjavaslatban nem részletezett - feladatokra külön irodát is létrehoznának a Miniszterelnökségen belül.

Semjén Zsolt, mint máltai lovag

Katonai, rendvédelmi szolgálat és kiemelkedő hősiesség elismerésére szolgálna a Magyar Becsület Rend nevű kitüntetés, amiből évente legfeljebb tízet lehet adományozni. A Magyar Köztársasági Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemkereszt "a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység" elismerésére szolgál.

Az állami kitüntetéseket továbbra is a köztársasági elnök adományozná, a miniszterelnök javaslatára. Kivételt a Köztársasági Érdemkereszt jelent, amelyre az illetékes szakminiszter tenne javaslatot, külföldiek kitüntetését pedig a külügyminiszter javasolná. A mai szabályokkal szemben nem kellene engedély a külföldön kapott kitüntetések viseléséhez, viszont a külügyminiszter javaslatára megtilthatnák az olyanok viselését, amelyek "összeegyeztethetetlenek a demokratikus értékrenddel", mert például egy véreskezű diktátortól származnak.

A javaslatban nem szerepel sem a Kossuth-, sem a Széchenyi-díj, amely a művészek, illetve a tudósok számára a legrangosabb elismerést jelenti, igaz, ezekről ma is külön törvény rendelkezik. A javaslat szövegében csak annyi szerepel, hogy a kormány "művészeti díjat alapíthat", illetve egy későbbi rendelkezés szerint a különféle, a törvényben nem nevesített díjak és elismerések nem hasonlíthatnak az állami kitüntetésekhez, valamint a Kossuth-díjhoz és a Széchenyi-díjhoz.