A politikatudomány objektivitása nem azt jelenti, hogy ha valami rossz, azt nem mondjuk ki – fogalmazott a Népszabadságnak adott interjújában Szentpéteri Nagy Richard. A Méltányosság Politikaelemző Központ politológus-alkotmányjogász főmunkatársa a Népszabadságnak beszélt a hatályos alaptörvény kijavításáról, az államalapítás ünnepének kiüresedéséről és Áder János sajátos államfői szerepéről is.

"Az alaptörvény az egész rendszert szimbolizálja" (Reviczky Zsolt)

(NOL) Kétharmados kormányzás, egypárti alaptörvényhozás, centrális erőtér, unortodoxia. Ebben a közegben milyen üzenetű, mennyiben más az állami ünnep?

- Augusztus 20. hagyományos témái közül csak az alkotmányt kell kivenni, és a maradék ünnepelnivaló így is működőképes. Az alkotmány kiradírozása meg is történt azzal, hogy a Fidesz áprilisban, húsvétkor fogadta el a hatályos alaptörvényt. ogyan többek között Ön is jósolta.

- ... Az alaptörvénnyel jogállami és esztétikai problémák egyaránt vannak. A társadalombiztosítás hiánya, a miniszterelnök államfő általi kinevezésének hiánya és a köztársasági államnév hiánya csak néhány példa, egymástól független sajátosság, de sorolhatnám még szinte a végtelenségig.

Ráadásul egy seregnyi nyelvtani, szerkesztésbeli és elvi hiba is van benne, az úgynevezett Átmeneti rendelkezések jellegzetességeiről már nem is szólva. A szöveg mint szöveg sok helyen csak pontosítja az előző, köztársasági alkotmányt, de az újításaival számtalan gond van.

A bírák kényszernyugdíjazásához például a hatalom egyenesen az alaptörvényből veszi a felhatalmazást, pedig az alkotmányellenes passzusok attól nem válnak alkotmányosakká, ha az alaptörvénybe kerülnek, legfeljebb alkotmányellenességük nem mondható ki.

Amikor Áder Jánost köztársasági elnöknek jelölték, Szijjártó Péter – akkor miniszterelnöki szóvivő – azt mondta: az új államfő elsődleges feladata az új alkotmány megerősítése és megszilárdítása. Sikerül neki? És vajon miért van szükség erre?

- Egy normális parlamentáris rendszerben valóban az államfő a politikai alkotmány őre. Nem a jogi alkotmányé, mert arra az alkotmánybíróságot találták ki. Már ahol nemcsak névleg van ilyen intézmény, mint most már nálunk.

Az alaptörvényben szerepel is, hogy a köztársasági elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ami egyébként önmagában oktalanság, mert az államszervezet nem demokratikus, hanem alkotmányos. Csak egy része, nevezetesen a törvényhozás és a választás zajlik demokratikusan. De lépjünk túl ezen is.

Ugyanakkor Szijjártó Péter nem az alkotmányosság általános védelmét várta el Áder Jánostól, hanem ennek a konkrét, mostani alaptörvénynek a beüzemeltetését, megerősítését és védelmét. Márpedig az államfő a politikai alkotmányosság felett akkor tudna őrködni, ha ehhez rendelkezésre állna egy rendes alkotmányos normaszöveg.

Ráadásul Áder János a Fidesz-világ közepéből jött, és államfővé választása előtt közvetlenül nevét adta a két leginkább kifogásolható törvényhez: a választójogi és a bírósági rendszer átalakításához. Magyarázhatónak, de indokolatlannak tartom azt a széles elemzői elégedettséget, amely Áder János államfői belépőjét övezte.

Sokan hasra estek attól, hogy egy húsz éve a nyilvános beszédek tartásából élő ember viszonylag elfogadhatóan felolvasott az anyanyelvén egy közhelyektől terhes beszédet, amely nem tartalmazott semmi botrányosat vagy egetverő marhaságot.

Mint utaltam rá, az elmúlt két évben itt egy újfajta kormányzati rendszer jött létre, amelyben már az is kérdés, hogy mire való egy köztársasági elnök. A centrális erőtér központjában Orbán Viktor áll, aki a kormányt, a parlamenti frakciószövetséget és a stratégiai ügyeket tárgyaló Fidesz-elnökséget is vezeti egy személyben.

Azt is eldöntheti, hogy Mészáros Antónia kérdezhet-e a köztévében vagy sem. Ádernek itt egy olyan alaptörvényt kell védenie, amely a rendszer szimbólumaként mintegy megteremtette azt a rendszert, amelyben az államfői szerep nemhogy másodlagos, de semmilyen. Egy ilyen államfői feladatra tényleg csak egy ember volt a legalkalmasabb az országban, Schmitt Pál.

A hvg.hu felelőtlenül járt el azzal, hogy „kilőtte” Schmittet, mert ő személyében testesítette meg az egész rendszert. Nemcsak nevetségessé tette az államfői szerepet, hanem szabályosan megszüntette azt. Áder ebbe a megszűnt szerepbe ült bele, és kollégáink nagy része már attól el van ájulva, hogy képes volt két jó mondatot mondani a székfoglaló beszédében. Ebben a pozícióban már ez is teljesítmény.

A jobboldal most az európai integráció mélyítése helyett a keleti nyitásról, a keleti szél befogásáról beszél. Nem lehet, hogy Orbánnak mégiscsak igaza van, és jól ismerte fel: ez a jó irány?

 - Nem, ez annak a felismerése, hogy a kormány kényszerhelyzetben van. Az Unió és az IMF nem nézi jó szemmel az unortodoxiát, az alkotmányosság lebontását. A magyar kormány azért néz Keletre, mert a Nyugat nem engedi, hogy leépítse a jogállamot.

De a magyar konzervatív hagyomány szintén az alkotmányosság pártján áll. Én, engedelmet kérve, konzervatívként ugyancsak ragaszkodom a jogállamisághoz. Európa nem haldoklik. Most is meg fogja találni a kiutat.

Kétségtelenül lassabban mozog, persze, hiszen sok deficittel ugyan, de demokráciában működik. A demokrácia lassú és költséges, sőt lehet, hogy rossz döntést hozunk, de legalább ki tudjuk javítani. Én sokkal inkább ezt választom.

Az elmúlt két évtizedben egyedül Sólyom László kísérelte meg, hogy első nyilvános köztársasági elnöki beszédét ezen a napon mondja el, hagyományteremtés szándékával, de a szándékból nem lett hagyomány, és már ő maga sem ragaszkodott hozzá a következő években, hiszen eleve rossz pillanatot választott: reggel kilenckor a kihalt Kossuth téren nem a legnagyobb élmény beszédet tartani.

A január elseje óta hatályos alaptörvény megszületését, elfogadását, tartalmát és kereteit Ön is számos alkalommal kritizálta már, mégsem mondhatjuk, hogy az új alkotmány érdemben megrázta volna a közvéleményt és a mindennapi életet. Vagyis nincs olyan nagy, pláne olyan negatív hatással, ah