"Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen” - így tartották a középkori utazók.

A Duna nyugati oldalán áll Buda vára, benne a királyi palota.

A királyi székhelyet az 1241-42-es tatárjárást követően IV.Béla helyezte Esztergomból a stratégiailag jól védhető és megerősíthető budai Várhegyre(150m).

Amikor a 14. században az Anjouk uralkodása idején (I.Lajos) az erőd a király lakhelye lett, még  csak egy kis falu vette körül. Ez volt Buda város őse.

Az építkezés és a palota kibővítése a 15. századra, Luxemburgi Zsigmond idejére tehető, ekkor olasz és francia építészek egy új, a Dunára néző épületszárnyat emeltek. Az új palotához hatalmas torony, bástyák és kápolna is tartozott. Mátyás király könyvtárral és reneszánsz kerttel bővítette, és ekkorra  Buda vára a királyi hatalom és a kultúra központjává vált.

1541-ben Szulejmán szultán csellel elfoglalta Budát,  a hódoltság 1686-ig tartott. A pasa nem lakott a várban, a palotát azonban kifosztották.

Buda osztrák ostroma idején a keresztény liga és az oszmán sereg négy hónapig felváltva ágyúzta egymás állásait. A palota lőporraktára ekkor robbant fel, az épületek romba dőltek.

A 18. században a várat ismét átépítették. 1770-ben, Jan Nicolas Jardot és Franz Hildebandt irányította a munkálatokat., Mária Terézia számára 200 szobás királyi rezidenciát alakítottak ki. A munkálatok befejeződtek, ám a Bécsben székelő Mária Terézia nem használta a budai palotát, a várba először szerzetes kolostor működött, majd pedig az egyetem költözhetett ide. II. József már igényt formált a várra a központi adminisztráció számára, ezért 1785-ben az egyetemnek  el kellett költöznie a Duna túlsó partjára, Pest városába.

A vár életének újabb szakasza akkor kezdődött, amikor  1896-1903 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján kupolával fedett, szimmetrikus oszloppal díszített barokk homlokzatú új épületszárnnyal egészült ki. Az épületek ma is ezt az arculatot őrzik.

A 20. század elején Horthy Miklós kormányzó vette birtokába a várat, amikor ide helyezte a székhelyét.
A II. világháború végén, 1945-ben egy tűzvészben teljesen kiégett, csak a falak maradtak meg, a fényűző berendezés megsemmisült.
Mára a palota régi szépségében tündököl. Épületeiben, termeiben múzeumok és rangos kulturális intézmények kaptak helyet.

A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség.

MÁTYÁS-TEMPLOM

Az ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot - vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot - az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt. Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta. Mai formáját az 1800-as évek végi restauráláskor nyerte el. A templomban, kitűnő akusztikájának köszönhetően, orgona- és egyéb komolyzenei hangversenyeket is rendeznek.

SÁNDOR-PALOTA,a köztársagi elnök hivatala

Az egyemeletes, klasszicista épületet 1806-ban építették meg, neve pedig az első tulajdonostól, gróf Sándor Vince XIX. századi főúr nevétől származik. A palota déli irányba néző, 11 ablakkal és timpanonnal díszített ízléses palota hármas tagolású homlokzatán erkély fut végig, földszinti falait pedig oszlopok és pillérek erősítik. Nyugatra néző oldalán 13 ablak található.

1867 után az épületet a miniszterelnökség részére Ybl Miklós (1814-1891), kora legnagyobb magyar építőművésze alakította át, kinek többek között az Operát, a Bazilikát és más jelentős fővárosi létesítményeket köszönhetünk. Az épület csaknem a második világháború végéig az ország kormányzásának központja volt.

A főváros 1944-1945 évi ostroma során azonban romos állapotba került, a háború után pedig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csak 1989-1990-ben állították helyre, s ettől kezdve termeiben kiállításokat rendeztek, s az udvar régészeti feltárását is elkezdték. A munkálatok közben a föld alól egy középkori ciszterna, a valaha ott állt ferences kolostor vízgyűjtője bukkant elő, amelyet a helyreállítása óta a nagyközönség is megtekintheti.

A Sándor-palota belső rekonstrukciójára - a Budai Várban lévő épületegyüttesek tervszerű rekonstrukciójának részeként - 2000 ősze és 2002 tavasza közt került sor. A 2001 őszén eltávolított régi tetőzetet újonnan ácsolt födémmel és antikolt, új cserepezéssel látták el, majd a belső bontások után az irodahelyiségeket is kialakították.

A belső terek az eredeti, 1806-os, a bútorzatok pedig a két világháború közti állapotot követik. Az épület stukkóinak és ajtainak aranyozásához egy kilónyi laparanyat használtak fel.

HALÁSZBÁSTYA

Ha este a Duna felőli oldalon sétálunk fel a Várba, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyai mint megannyi cukorsüveg magasodnak fölöttünk. A látogató tündéreket képzel a falak közé, nem városvédő harcosokat, pedig a bástya elnevezés rájuk utal. A Halászbástya azonban sohasem szolgált védelmi célokat. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták 1905-ben. A Várhegyet övező egykori városfalak vonalát követve, a középkori halpiactér mellett épült. S hogy mi köze a halászokhoz? Hajdan a halászcéh feladata volt gondoskodni a vár itt húzódó szakaszának védelméről.

 A nagyságát tekintve világviszonylatban egyedülálló várhegyi mésztufa-barlang a földtörténet hajnalkorában, hévizes feltörések és kimosódások révén jött létre. A hévizes barlangfülkék egyszerre jelentettek menedéket és vadászterületet a félmillió évvel ezelőtt itt megjelenő ősember (Budai Ősvadász) számára.
A gömbfülkéket később, a történelmi időkben hadi és gazdasági megfontolásokból összekötötték egymással, illetve a Vár házainak pincéivel. Így a Várhegy gyomrában egy valóságos labirintus jött létre. A sziklapincék közötti utak teljes kiépítésére az 1930-as években került sor: a földalatti járatokban a háborús program részeként egy tízezer férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki. A vasbeton szerkezetekkel megerősített és ezáltal kissé elcsúfított Várbarlang a hidegháborús időszakban titkos katonai objektum volt.

AMIT ÉRDEMES MÉS MEGNÉZNI

Amikor a budapestiek a Várról beszélnek, nemcsak a palotára, hanem a Várhegyen épült középkori városra gondolnak, amelynek bájos terein, kanyargós szűk utcáin, remek kilátást nyújtó sétányain szívesen időznek. Az öreg házak némelyikét gótikus ablak- és ajtókeretek díszítik. Érdemes benézni az udvarokra és a hosszú kapualjakba, ahol egyedülálló budai látnivalót találunk, a középkori ülőfülkéket. Valószínűleg a házba érkező vendégek kísérete várakozhatott hajdan e román, gótikus és reneszánsz kőívekkel díszített bemélyedések kőpadjain.