Ferge Zsuzsa, Lengyel László és Surányi György volt a vasárnap esti Szabad Szemmel vendége. A szociológusprofesszor, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke és a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre kereste a választ, hogy Magyarország jobban teljesít-e. A válasz egyértelmű „nem” volt a politikai, a gazdasági és a szociális szférát tekintve is.

„Az ötvenes évektől elég hosszan hallgattunk, hogy a társadalmat meg akarják szervezni” – reagált kezdésként Lengyel László a műsorvezető felvezetésére, aki Fricz Tamás politológust idézte. Fricz szerint ugyanis a kormány új társadalomszervezési modellt valósított meg. Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója úgy vélte: a társadalom szerveződni szeretne és „nem szeretné, ha felülről szerveznék”. Hozzátette: „meglehetősen brutális átszervezést hajtottak végre a társadalmon belül” az elmúlt három és fél évben. A felső 15-20 százalék pozícióit megerősítették, a társadalom jelentős részét viszont háttérbe szorították. „Hierarchikus központosított rendszert hoztak létre”, ahol erős a függés fentről lefele – mondta.

„Nagyon nehéz megkülönböztetni, hogy mi a válság és mi a saját politika hatása” – vette át a szót Ferge Zsuzsa szociológusprofesszor. Európára és az Egyesült Államokra is érvényes, hogy a válság hatásait igyekeztek nem, vagy nemcsak azokra hárítani, „akik a legkevésbé tudnak ennek ellenállni”. Magyarországon viszont a válság idején hozott gazdasági intézkedések, „ellátásszűkítések” a társadalom nagyobb részét és főleg a legalsó 30-40 százalékot sújtották – mondta. Nagyon kevés olyan év volt, amikor a szegények helyzete javult volna. 2006 és 2007 ilyen volt – közölte. Az elmúlt három évben azonban tudatos kormányzati politika volt a felső-középosztály támogatása, illetve az alsó 40 százalék – „és benne a cigányság” – ellátásának és jogainak gyengítése. „Ha az, ami az iskolával történt, így marad, hosszú távú katasztrófa, mert a társadalom nem fog tudni lépést tartani a világgal” – vélte Ferge. „A szülők és a gyerekek is államosítva vannak” – hangsúlyozta. Hozzátette: az egészségügy és a szociális ellátások színvonala is romlott, az állam szerepe a fegyelmezésben pedig „hihetetlenül megnőtt”: a rendőrség mondvacsinált okokkal vegzálja a legszegényebbeket. „Ez a fajta társadalomfegyelmezés nem önálló, autonóm polgárok felé visz” – fogalmazott. Úgy vélte: a közmunka nem vezet sehova. „Sokkal rosszabb a helyzet, mint bármikor is volt” – húzta alá.

A kormányváltáskor a magyar csődkockázati mutató 170 pont volt, most 250 – kezdte mondandóját Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank kétszeres volt elnöke. Közölte: Magyarország a kormányváltáskor sem volt a csőd szélén, ma sincs. Emlékeztetett: 2010-2011-ben a kormány 2013-2014-re négy-öt, de legrosszabb esetben háromszázalékos gazdasági növekedést ígért. A tény ezzel szemben az, hogy – 2014-re nagyon optimistán két százalékot feltételezve – négy év alatt lesz a növekedés két és fél százalék – mutatott rá a szakember. Nem igaz, hogy növekedési fordulat következett be – közölte. Ilyen keretek között „a valóságos, piaci foglalkoztatás” sem növekedhetett érdemben. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatottak számát tekintve csak úgy jön ki a kormányzat által használt négymilliós szám, hogy ebbe a külföldön dolgozókat és a közmunkásokat is beleszámolják. A versenyszférában dolgozók száma csökkent az elmúlt három és fél évben – mondta Surányi. Úgy folytatta: ugyanúgy négy százalék az államháztartás hiánya, mint 2008-2009 táján volt, ha a mostani államháztartásba nem számítjuk bele azt a bevételt, ami a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetése miatt keletkezett. A magánnyugdíj-pénztári befizetés ugyanis most teljes egészében a központi költségvetésbe megy, „ettől javult a költségvetés egyenlege”.

Arról, hogy a nyugati közvéleménnyel miért nem tudta a kormány elfogadtatni a politikáját, Lengyel László azt mondta: a Nyugat reformokat, konszolidációt várt a mandátumok több mint kétharmadát bíró kormánytól. A magyar vezetés azonban kormányra kerülése után szinte azonnal „elég nyíltan állást foglalt az európai politikával szemben”. Ez Nyugaton meglepetést keltett. A nyugati cégek – főleg a bankok – „a bűnbak szerepét kapták” – hangsúlyozta Lengyel. Az is meglepte a Nyugatot, ahogy a kormány az emberei jogok és a parlamentarizmus kérdését, az alkotmányos berendezkedést kezelte. Először azt hitték, hogy a jogállam folyamatos lebontása „csak egy alkalmi dolog”, aztán rájöttek, hogy ez egy összefüggő rendszer, „ami a súlyok-ellensúlyok rendszerét megszűntette”. Azt mondta: „az Európai Unióban teljesen szokatlan, hogy valaki lebontja azokat az alkotmányos súlyokat, amelyek Európa részét képezik”.

A magyar gazdaság az elmúlt három-három és fél évben „a gyenge-közepes” minősítést érdemelte ki – vette át a szót Surányi György, aki eddigi pályáján még nem tapasztalt olyat, „hogy a tényeket, a számokat ennyire zárójelbe teszik”. A bankoknak 2008-ig elég jelentős profitjuk volt Magyarországon, és nem kivitték, hanem behozták a tőkét Magyarországra. „A magyar gazdaság növekedési potenciálja nagyon lecsökkent, mert a beruházások kritikusan alacsony szinten vannak” – tette hozzá.

Ferge Zsuzsa úgy vélte: számos statisztikai adat hiányzik a szegénység mértékének pontos meghatározásához. Ezentúl „a jobboldalhoz való nagyon szoros közeledés” és „a kultúra teljes gleischaltolása” jellemzi a közéletet.

Arra, hogy Magyarország mennyire teljesít jobban, Ferge úgy reagált: a közeljövőben megjelenik egy, az Európai Unió szegénységét tárgyaló kutatás. Az ebben megfogalmazottak alapján Magyarország csak Romániát és Bulgáriát előzi meg.

atv.hu, Sz. P