Az uniós belügyminiszterek csütörtöki informális gödöllői
ülésén lényegében eldőlt, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhat az
Európai Unió úgynevezett schengeni övezetéhez a magyar EU-elnökség
idején, jóllehet ez hangsúlyos pontként szerepelt a magyar elnökségi
programban.
Thomas de Maiziere
német belügyminiszter – az ülésen részt nem vevő francia kollégájának
álláspontját is tolmácsolva – közölte uniós partnereivel, hogy Berlin
és Párizs egyelőre nem támogatja a két új tagállam felvételét a belső
uniós határokat kiiktató közösségi egyezménybe, és sejteni engedte,
hogy a francia és a német kormány akár vétóra is készen áll ebben a
teljes szavazategységet kívánó kérdésben, ha esetleg a magyar elnökség
a voksolásig feszítené a témát.
Maziere úgy fogalmazott, hogy
a „schengeni csatlakozás nem egyszerűen technikai ügy, hanem politikai
is”, hangsúlyozva, hogy Romániának és Bulgáriának előre kell még lépnie
a korrupció elleni küzdelemben és az igazságügyi reformban. Az EU külső
határainak számító román határszakaszokon műszaki értelemben egyébként
már megfelelőnek minősítették az uniós szakértők a kontrollt, Bulgária
esetében viszont még azt sem, Románia azonban nem csatlakozhat a
schengeni zónához egyedül, mert a román-bolgár határon nem lesz
schengeni ellenőrzés.
Traian-Constantin Igas román
belügyminiszter elfogadta a francia-német álláspontot, mondván,
„tekintetbe kell vennünk a realitásokat és figyelnünk kell rá, hogy mit
mond nekünk a többi tagállam”. A magyar elnökségnek a helyzettel való
megbékélésére utal, hogy az elnökségi szóvivő szerint „teljes mértékben
értik a francia és a német igényeket”, és június végére – vagyis a
magyar elnökség lezárásáig – megpróbálják kidolgozni annak módját, hogy
a francia és német követeléseknek hogyan lehet eleget tenni.
Kommentáld!