Drasztikus demográfiai változások elé néz az Európai Unió a következő 45 évben, hiszen a teljes lakosság száma ugyan növekedni fog, viszont a jelenlegi négy helyett két aktív keresőnek kell majd eltartania egy nyugdíjast - derül ki az Európai Bizottság kedden publikált jelentéséből. A kedvezőtlen folyamatból Magyarország sem marad majd ki, a brüsszeli prognózis szerint sokkal tovább fogunk majd élni, de nehezebb lesz kijönni a nyugdíjból 2060-ban.
Magyarország teljes lakossága 7,5 százalékkal csökkenhet 2060-ra, így már csak 9,2 millióan leszünk akkor, ezzel párhuzamosan viszont a népesség elöregedése miatt a munkaképes korú (15-64 éves) lakosság majdnem negyedével 6,75 millió főről 5,1 millióra csökkenhet. Vagyis a Bizottság számításai szerint 45 év alatt fokozatosan több mint 1,6 millió magyar munkaképes ember tűnik majd el a rendszerből. A teljes munkaerőlétszám ennél alacsonyabb lesz, hiszen jelenleg is csak a kormány vágyálmaiban szerepel a teljes foglalkoztatottság. A jelenlegi 4,4 millióról a becslés szerint 3,7 millióra csökken majd azok száma, akik valóban dolgozni fognak, nekik kell majd eltartani a fennmaradó 5,5 milliónyi 15 év alatti és 65 év feletti lakost. Jó hír viszont, hogy a munkaerőpiaci részvételi arány a jelenlegi 70,1 százalékról majdnem tíz százalékkal 79,6 százalékra emelkedhet, ha beigazolódik a prognózis. Emellett a foglalkoztatottság is emelkedhet 58-ról 67,5 százalékra, ami részben ellensúlyozhatja a demográfiai változások negatív következményeit.
A demográfiai változások miatt sor kerülhet arra, amire már évek óta figyelmeztetnek, hogy az emberek a jelenleginél jóval később mehetnek majd el nyugdíjba. A Bizottság becslései szerint a nők esetében a jelenlegi átlag 63 évről 64,9 évre emelkedhet a nyugdíjba vonulás kora, míg a férfiak esetében 65,3 év lehet az átlag 2060-ban. Ennek hatására a 2013-as 39,8 százalékról 15,4 százalékra csökkenhet a 65 év alattiak aránya az összes nyugdíjas között. A nyugdíjasok száma a jelenlegi 2,8 millióról 3,1 millióra emelkedhet, vagyis az igazán riasztó hír, hogy 700 ezerrel kevesebb dolgozónak kell majd kitermelnie 300 ezerrel több nyugdíjas ellátását.
Rossz hír, hogy a magyar állam még a fenti változások mellett sem lesz képes a jelenleginél többet költeni nyugdíjakra. Brüsszel kimutatása szerint 2013-ban a GDP 11,5 százalékát tette ki ez a tétel, ami 2060-ra 11,4 százalékra csökkenhet.
Ezen belül az öregkori nyugdíjakra fordítható összeg a bruttó össztermék 9,1 százalékáról 9,7 százalékára emelkedhet, kevesebb juthat viszont a rokkantnyugdíjakra és az özvegyi ellátásokra.
A Bizottság kimutatása szerint jelenleg a nyugdíj előtti fizetés 40,8 százalékára számíthatnak az államtól a nyugdíjasok, ez az arány 2060-ra 31,9 százalékra csökkenhet a kedvezőtlen demográfiai változások miatt.
Vagyis a fenti becslések legfontosabb üzenete a magyar munkavállalók számára, hogy a mostaninál is alacsonyabb nyugdíjakra készülhetnek a jövőben. Nem véletlen, hogy a szakemberek évek óta azt hangsúlyozzák, hogy aki teheti, még most takarékoskodjon nyugdíjas éveire, hogy ki tudja egészíteni az állami ellátást.
Kommentáld!