Lengyel L. László írása

Legújabb Fidesz-csomag: ezzel már mindenki rosszul jár Úgy tűnik, a Fidesz-kormány a megszorító csomagok nyomán várható társadalmi felzúdulás kivédésére az "oszd meg és uralkodj!" politikáját igyekszik folytatni. Ennek jegyében sorra olyan intézkedéseket hoz és azokat úgy tálalja, hogy szembe állíthasson egymással különböző rétegeket és csoportokat, munkáltatókat és munkavállalókat, így az általa okozott konfliktusokat másokra próbálja áthárítani. Ezzel pedig végső soron mindenki rosszul fog járni. A kormány valamennyi lényeges gazdasági lépéséből - az új adórendszeren át a Széll Kálmán tervig és a konvergencia programig - egyértelműen látszik, hogy a lakosság gazdagabb felső harmadának akar kedvezni és a terheket egyoldalúan a maradék kétharmadra hárítja, miközben a legnehezebb helyzetben lévőkről szinte teljesen lemond. A döbbenetes szociális érzéketlenséget populista demagógiával és az emberek tudatos félrevezetésével igyekszik elfedni, ez viszont csak addig működik, amíg a nagy többség nem érzi nyilvánvalóan a saját bőrén a szomorú valóságot. A tömeges kiábrándulás előbb-utóbb súlyos feszültségekhez vezet, ennek fenyegető hatásaitól a Fidesz a maga cinikus módján igyekszik menekülni: a felelősséget igyekszik másokra hárítani, tudatosan egymás ellen fordítva társadalmi rétegeket és gazdasági szereplőket.

Tipikus példája volt ennek az egykulcsos SZJA bevezetése nyomán bekövetkezett jövedelemcsökkenés kezelése. Minden számolni valamennyire is tudó embernek már az ősszel egyértelmű volt, hogy a munkavállalók csaknem kétharmada veszíteni fog az új szabályokkal, a fideszes politikusok viszont töretlenül hajtogatták, hogy mindenki jól fog járni. Amikor az idei első fizetéseknél kiderült az igazság, a kormánypropaganda azonnal a munkáltatókat kezdte támadni, mondván: ők a hibásak, mert nem emelték eléggé a béreket. A dolgozók jogos dühét tehát az alkalmazóik ellen próbálták fordítani, akik nem tehettek az adótörvényről, és nem tudták vállalni, hogy a bérek nettó értékének megőrzésére még többet kelljen fizetniük. A képmutatás csúcsa volt, hogy a kormány bérkommandókat uszított a vállalatokra és szankciókkal fenyegette őket, ha nem akarják korrigálni az adórendszer igazságtalanságát. Mindezt demagóg multi és bankellenes propagandával fűszerezték, holott az egész inkább a magyar tulajdonú cégeket, főként a kkv-kat sújtotta.

Mint az elmúlt hetekben kiderült, ez még csak a kezdet volt. A költségvetés elszabása, a megugró kiadások, a magas jövedelműeknek adott meggondolatlan adóajándék és más, a bevételeket csökkentő intézkedések miatt kemény fiskális korrekcióra van szükség az elkövetkező legalább három évben, amikor már a magán-nyugdíjpénztáraktól elvett vagyon sem tud segíteni. Az évi mintegy ezer milliárdos várható megtakarítás része lesz egyebek mellett az adójóváírás megszüntetése, amitől önmagában éves átlagban mintegy 200 milliárdos bevételt remél a kormány. Igen ám, de emiatt a szuperbruttó fokozatos kivezetése ellenére csökkenni fog a havi 230 ezer forint alatt keresők nettó bére, némelyeknél akár 8 százalékkal is! /A magasabb keresetűek nettó pénze automatikusan 4,3 százalékkal nő, mivel ők eddig sem kaptak adójóváírást./

Bár ezt az apró tételt Orbánék jól elrejtették a Brüsszelnek kiküldött angol nyelvű szövegben és a hazai tájékoztatókon egy szóval sem említették, hiába néztek ismét hülyének minket, a sajtó gyorsan megtalálta azt a konvergencia programban. Akik azt hitték, hogy a kormány mea culpázni fog, csalódtak: azonnal ellentámadásba lendült, és felszólította a cégeket, hogy béremeléssel kompenzálják azokat, akiknek csökkenni fog a jövedelmük! Az egyszerűség kedvéért kilátásba helyezte, hogy az eddigi háromoldalú béregyeztetést felrúgva kötelező érvényű emelést határoznak majd meg és retorziókra számíthat az, aki annak nem tesz eleget. Azaz a jelek szerint a kormány már nem csupán hatósági árakat vezet be, de központilag szabályozott béreket olyan területen is, a magángazdaságban, ahol ehhez semmi köze!

A Fidesz-kormány célja itt is az, hogy a saját hibái miatti megszorítások terhét és felelősségét másokra, a vállalati szférára hárítsa, akárcsak az ebből adódó munkahelyi konfliktusokat. Ezzel nem csak az a baj, hogy olyanba avatkozik bele, ahol nem lenne szerepe, de ösztönzés helyett tovább nehezíti a cégek munkahelyteremtését. Gondoljunk bele: ha egy amúgy is a válság hatásaival küszködő céget arra kényszerítenek, hogy nem csupán az idén, hanem az elkövetkező két évben is a rendelkezésére álló bértömeg jelentős részét extra emelésekre fordítsa, hogy ezzel a kormány lépéseinek negatív hatását kompenzálja, ugyan miből fog létszámot növelni?

Hab a tortán az a pofátlan cinizmus, amellyel - jókora késéssel - a Nemzetgazdasági Minisztérium az egészet indokolta. Fellegiék szerint az adójóváírás rendszerének kivezetésére a "társadalmi igazságtalanság megszüntetése" miatt van szükség! Eszerint úgy gondolják, az az igazságos, ha a magas keresetűek még többet, az alacsony bérű többség pedig még kevesebbet visz haza: ez a következtetés nem demagógia, hanem a Fidesz drasztikus jövedelem átcsoportosítási politikájának a lényege. Mintha tavaly a választások előtt nem ezt ígérték volna... persze miért pont ehhez tartanák magukat?

Hogy a kép teljes legyen, a legújabb csomag, a bürokrácia csökkentését célzó tervezett lépések jelentős része is a munka világának konfliktusait fogja növelni. A már megszokott módszerrel a kormány egy látszólag másra hivatott csomagban rejti el a keserű pirulát jelentő intézkedéseket. Vélhetően a Fidesz is érezte, hogy túl sokat akar terhelni a vállalatokra, ezért kompenzációként a munkáltatókat abszolút előnybe kívánja hozni a munkavállalókkal szemben, ez utóbbiakat megfosztva számos, az utóbbi húsz évben kikezdhetetlennek vélt és egyébként a nyugat-európai demokráciákban természetes vívmánytól. Az indoklás nélküli felmondás lehetővé tétele, a bérpótlékok nagy részének megszüntetése, illetve opcionálissá tétele, a heti munkaidő pótlékmentes meghosszabbításának lehetősége, a kötelező szabadság, a felmondási idő és a végkielégítés csökkentése - hogy csak a legfontosabb változásokat említsük - mind-mind a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli és valójában mindenki rosszul jár vele.

Ha ehhez hozzávesszük a már korábban bejelentett terveket a munkanélküli és szociális ellátás szűkítéséről, a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetéséről stb., pontos képet kaphatunk arról, mire értékeli a társadalom döntő többségét a Fidesz. Orbánék azt gondolják, hogy ezt simán megtehetik, akárcsak azt, hogy semmibe veszik az érdekegyeztetést, a dolgozói érdekképviseleteket - ezek az új alkotmányból is kimaradtak-, korlátozzák a sztrájkjogot stb. Nem számolnak azzal, hogy nem csupán hatalmas feszültségeket gerjesztenek, újabb konfliktusokat támasztanak, de kiiktatják azok normális kezelésének csatornáit is. A legnagyobb veszély ebben van: a Fidesz lépései egy amúgy is végletesen megosztott országban nem a sokat hangoztatott nemzeti egységet szolgálják, hanem a társadalom maradék összetartó erejét ássák alá.