Joó Hajnalka|2011. 11. 24., 9:53|Utolsó módosítás:2011. 11. 24., 10:07|

A szakállamtitkárság szerint az ország villamosenergia-ellátását is veszélybe sodorhatná Lázár János javaslata, amely az önkormányzatoknál, közintézményeknél és vállalkozásoknál sem engedné kikapcsolni a villanyórát, akármekkora tartozást is halmoztak fel. Lázár év elején egyszer már energetikai terepre tévedett, akkor Orbán Viktor állt a háttérben.

Nehéz helyzetbe hozza, legrosszabb esetben be is döntheti az állami tulajdonú, a villamosenergia-rendszer irányítását és a hálózat üzemeltetését ellátó Mavirt és így az egész magyar villamosenergia-ellátást is, ha változatban formában fogadja el a parlament a Fidesz frakcióvezetőjének múlt héten benyújtott módosító javaslatát. Az indítvánnyal a villamos energiáról szóló törvény lakossági és közületi tartozásokra vonatkozó passzusait írná át a politikus.

A módosítás lényege, hogy a jövőben a szolgáltató nem kapcsolhatná ki az áramot azoknál a felhasználóknál, akik a rendszerhasználati díjjal tartoznak. A 2009 óta érvényes szabályozás szerint a villamos energia ára két nagy (és több kisebb) tételből, áramdíjból és rendszerhasználati díjból tevődik össze. Előbbi az áram ára, utóbbi a villamos energia távvezeték-rendszer üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költség, illetve a hálózaton keletkező veszteség költsége.

Elúszhat a teljes tartozás

A frakcióvezető javaslata a háztartások mellett az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználókra, tehát kisvállalkozásokra és közintézményekre - iskolákra, korházakra, önkormányzatok épületeire -, valamint a közvilágításra is érvényesítené a kikapcsolási moratóriumot. Ez azt jelentené, hogy akármekkora tartozást halmoz is fel a fenntartó állam vagy önkormányzat, az áramszolgáltató nem lenne jogosult a szolgáltatás kikapcsolására.

A javaslat részben arra a csavarra épít, hogy az egyetemes szolgáltatókkal szerződött háztartások és intézmények nem ketté bontva, hanem egy számlán, egy összegben fizetik az áram- és a rendszerhasználati díjat, vagyis nem tudnak csak az utóbbival tartozni (leegyszerűsítve: nem lehet a sárga csekket kettévágni és csak az áramdíjat befizetni, vagy a számlának csak egy részösszegét átutalni). Így viszont, ha a javaslat életbe lép, értelemszerűen az is következmények nélkül marad, ha a teljes számlája kiegyenlítését akár hónapokon át elmulasztja a fogyasztó.

Bár Lázár a javaslat rövid indoklásában az energiaellátás biztonságának fenntartásával magyarázta a változtatást, az [origo]-nak a villamosenergia-szektor sajátosságait ismerő kormányzati és piaci források egybehangzóan azt mondták, hogy a szolgáltatók felé gyakorta tetemes tartozást felhalmozó önkormányzatok mozgásterének bővítése állhat a Fidesz-frakció mellett Hódmezővásárhelyt is irányító politikus kezdeményezése mögött.

Veszélyes Lázár ötlete az államtitkárság szerint

Bár a javaslat csak a villamos energiát érintő tartozásokkal foglalkozik, forrásaink szerint segíthet megvalósítani a kormány október közepi elhatározását is, amely szerint a jövőben akkor sem lehetne kikapcsolni a gázt vagy áramot az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben, ha azok jelentős közműtartozást halmoztak fel. A kormány mindezt azután határozta el, hogy októberben Pest megyében három iskolában is szünetelt a tanítás, nyolcban pedig rövidített órákat kellett tartani, mert nem volt fűtés, miután a fenntartó megyei önkormányzat tartozása miatt a Tigáz lekapcsolta a szolgáltatást. (Saját, erről szóló indítvánnyal a kormány eddig még nem állt elő.)

A frakcióvezető kezdeményezésének veszélyeire az [origo] információi szerint egy saját készítésű szakvéleménnyel hívta fel a kormány figyelmét a nemzeti fejlesztési minisztérium energiaügyi államtitkársága. Az állásfoglalás szerint a villamosenergia-ellátás rendszerszintű biztonságát veszélyezteti, hogy a módosítás értelmében a szolgáltatás kikapcsolása gyakorlatilag minden felhasználói körben és bármilyen villamosenergia-fogyasztással összefüggő tartozás esetén kikerült a nemfizetéskor alkalmazható szankciók közül.

A szolgáltatók az így kieső bevételek miatt, az államtitkárság szerint maguk sem tudják majd továbbadni a rendszer fenntartását fedező díjakat a villamosenergia-rendszer irányítását és a hálózat üzemeltetését ellátó Mavirnak, vagyis végső soron a száz százalékban állami tulajdonú társaságnak sem lesz miből finanszíroznia a rendszer működtetését.

Aggályosnak tartja az állásfoglalás azt is, hogy a kikapcsolási szankció megszüntetésével megszűnik az a gyakorlat, amely eddig a tartozás rendezéséhez kötötte az áramszolgáltatás visszakapcsolását. Ez pedig az államtitkárság szerint a fizetési hajlandóság drasztikus visszaesésével jár majd, hiszen a fogyasztó többé nem lesz közvetlenül érdekelt a hátraléka rendezésében, a szolgáltatók pedig csak követeléseiket polgári jogi útra terelve, hosszadalmas behajtási eljárásokkal juthatnak pénzükhöz, ha egyáltalán sikerrel járnak.

Lázár húzott már merészet

A módosító indítványról szerettük volna megkérdezni Lázár Jánost is. Többször kerestük telefonon kedd óta a Fidesz frakcióvezetőjét, azonban mindeddig nem kaptunk visszahívást.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon a Lázár által vezetett Hódmezővásárhelynek van-e tartozása az áramszolgáltató felé. Az önkormányzat sajtóosztályától először azt a választ kaptuk, hogy már nincs, mert a városnak az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt-vel a fizetés átütemezéséről folytatott tárgyalásai eredménytelenül értek véget, ezért az önkormányzat múlt hét végére rendezte a számláját a szolgáltató felé. A választ később korrigálták, mondván a fizetés átütetemezéséről szóló tájékoztatás pontatlan volt, így a válasz - mint mondták - mindössze annyi, hogy a városnak nincs a szolgáltató felé lejárt elmaradása. (Esztergomban ugyanakkor éppen szerdán kapcsolta le a közvilágítást a szolgáltató az önkormányzat tartozása miatt.)  

Lázár Jánosnak januárban volt már egy energetikai témájú, a szektor több résztvevőjét ugyancsak megdöbbentő javaslata. A frakcióvezető akkor a megújuló energiát hasznosító és a kapcsolt áramot termelő erőművek támogatásának drasztikus csökkentését javasolta, kormánytagtól addig példátlan módon Bencsik János energetikai államtitkár is bírálta egy Facebook-bejegyzésben. A kormánypártok februári, siófoki kihelyzett frakcióülésén is felmerült vitába később személyesen Orbán Viktor is beszállt, majd kiderült, hogy voltaképpen ő állt a frakcióvezető kezdeményezése mögött.