A
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára
emlékeztetett: az első Orbán-kormány idején a parlament határozatot
fogadott el arról, hogy - mint felidézte - "soha, semmilyen körülmények
között nem hagyja elfelejteni és elfelejtetni a XX. század vörös
diktatúrájának bűneit". Még akkor sem - tette hozzá -, ha "egyes, jól
behatárolható politikai érdekközösségek" - a Lajtán innen vagy túl -
kettős mércét alkalmaznának a kommunizmus és a fasizmus bűneinek
összevetésekor.
Latorcai Csaba
szerint a rémtettek mélységeit és mennyiségét összevető számháború nem
véletlen, hanem nagyon is tudatos cselekedet. Ezt a helyettes
államtitkár kártékony cinizmusnak minősítette, amely szerinte "a múlttal
való szembenézés képtelenségének máig ható leplezése".
Mint mondta, a mai magyar közélet bizonyos köreinek
ehhez a kettős mércéhez való viszonyulása talán érthető, de nem
elfogadható. Hozzátette: bár az eszme megbukott, de ahogy Márai Sándor
is mondta, "a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem
olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki
már nem az eszmét védi, hanem mezítelen életét és a zsákmányt".
"Tőlünk nyugatabbra
pedig bizonyára még mindig nehéz szembenézni a ténnyel, hogy az
időközben többségében lelkes liberális demokratákká, harcos
környezetvédőkké szelídült, hajdan baloldali radikálisok, szocialisták,
maradék kommunisták a jólét és a demokrácia biztosította szabad világ
biztonságában hamis féligazság köntösébe bújtatott diktatúrát éltettek" -
mondta Latorcai.
Hozzátette: amikor
annak embertelen kegyetlensége már számukra is nyilvánvalóvá kezdett
válni, óvatosan, de mindig vigyázva, hogy az eszme alapját ne rendítsék
meg, halkan tiltakoztak, de leginkább csak hallgattak. Tisztelet a
nagyon kevés bátor kivételnek - mondta.
Latorcai Csaba
szerint nagyon határozottan ki kell mondani: a kommunizmus diktatúra
volt a javából, még akkor is, ha "gulyás", vagy "puha" jelzőkkel
illették azt a hamis jólétet. Közben félreállították a rendszer számára
kellemetlenné vagy egyenesen veszélyessé váló, elveik mellett kiálló
kitűnő írókat, művészeket, papokat, szerzeteseket vagy a mindennapok
kevésbé ismert hőseit - mutatott rá. Hozzáfűzte: diktatúra volt ez azért
is, mert ravaszul finom vagy kegyetlen egyértelműséggel igyekezett a
rendszer és az azt működtető apparátus átformálni a társadalmat.
"Alattomos méregként
igyekezett átszínezni a bőrünket, tudatunkat, kiszívta belőlünk az erőt,
a lelket, a kitartást vagy épp a hazaszeretetet" - mondta. Hozzátette:
ehhez vagy bunkósbotot, ötévenként nyugati útlevelet, korlátozott
dollárhoz jutást, vagy éppen egy-egy amnesztiát alkalmazott.
Latorcai Csaba
szerint minderre nincs mentség, sem felmentés. Kifejtette: emlékezni és
emlékeztetni kell elsősorban a fiatalokat arra, hogy a szüleik,
nagyszüleik által kiharcolt szabadságot ajándékba kapták, amelyre
vigyázni kell, mert a jövő nemzedékéért közös a felelősség.
"Eljöttünk
emlékeztetni azokat is, akik pillanatnyi nehézségek, egzisztenciális
szorongatások embert próbáló pillanataiban a hamis illúziót
felcsillantó, de valójában sehová sem vezető kádári hamis jólét vízióját
kívánják vissza" - fogalmazott, hozzátéve: nem engedik el az ő kezüket
sem.
A helyettes
államtitkár egyúttal arra kérte a túlélőket, hogy mondják el, írják le
mindazokat a szenvedéseket, amelyekben részük volt, hogy "méltók legyünk
a szabadságra, még többen okuljunk, tanuljunk belőle".
Február 25. a
kommunizmus áldozatainak emléknapja. A Független Kisgazdapárt egykori
főtitkárát, Kovács Bélát ezen a napon rabolták el 1947-ben, és hurcolták
a Szovjetunióba. Latorcai Csaba szerint ma már a levéltárakban szabadon
kutathatók volt rabok visszaemlékezései, és ezekből tudható az, amiről a
rendszerváltás előtt csak titokban lehetett beszélni, hogy a
Magyarországot megszálló szovjet csapatok és a velük együtt érkező
politikai komisszárok százával, ezrével küldtek már 1944-45 őszén,
tavaszán is hamis vádak alapján fiatalokat, vagy épp meglett családos
embereket jóvátételi kényszermunkára. Felidézte: világviszonylatban
mintegy százmillió ember fizetett életével egy ördögien kitalált és
működtetett, embertelenül egyenlősíteni akaró eszme ártatlan
áldozataként.
A gulág-rabok
budapesti emlékművénél - amelyet a megemlékezésen a felszólalók az
áldozatok szimbolikus sírjaként említettek - katonai tiszteletadás
mellett tartottak koszorúzást. Elhelyezték Orbán Viktor kormányfő és
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes koszorúit is. Az eseményen részt
vett és koszorúzott Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye,
valamint Antall József volt miniszterelnök özvegye.
|
Kapcsolódó hírek:
Mikor beindul a jobbiknak a bolt
A vártnál kisebb az érdeklődés az alaptörvény iránt