A városok összességében 100-150 milliárdos hitelt halmoztak föl

Fotó: Móricz Simon

Ha a kabinet nem tesz semmit, jövő januártól súlyos működési zavarokra lehet számítani

– hangsúlyozta –, mert a települések nem kapnak több hitelt. Ennek oka az, hogy az

önkormányzatok jövőre igen szigorú feltételek mellett és csak kormányzati engedéllyel

vehetnek fel újabb kölcsönöket.

A helyhatóságok működésének finanszírozhatóságát azonban nem csak ez nehezíti:

2013-ban kevesebb költségvetési támogatást kapnak, és a forráskivonás nagyobb lehet,

mint amennyit az állam által átvenni kívánt feladatok – az iskolák részleges államosítása,

illetve az eddig az önkormányzatok hatáskörébe tartozó államigazgatási hatáskörök járási

hivatalokhoz delegálása – indokolnak.

Részben ezt ellensúlyozhatja a közművagyonadó, amelyet, miként arról már beszámoltunk,

nemcsak a föld alatt húzódó, hanem a felszín feletti légvezetékek után is kivetnének. Az

ilyen címen befolyó harminc-negyvenmilliárd forintot az önkormányzatok kapnák meg. Van

azonban olyan elképzelés is, amely szerint ezt a pénzt kizárólag a közösségi közlekedés

fenntartására és fejlesztésére lehetne fordítani. Ez a fideszes polgármesteri lobbit is

megoszthatja: másra használnák e többletforrást Budapesten, a megyeszékhelyeken,

másra a kisebb településeken.

Az adósság konszolidációja támogatható gondolat, de Kósa Lajosnak inkább azt kellene

elérnie, hogy ne vegyenek el több pénzt az önkormányzatoktól – jelentette ki kérdésünkre

Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője. Szerinte négyszázmilliárddal

csökken a támogatás, miközben az állam háromszázmilliárdnyi feladatot vesz át.

Leszögezte: az adósságkonszolidáció csak akkor képzelhető el, ha megfelelő módszertant

dolgoznak ki annak érdekében, hogy világosan látni lehessen: milyen feltételek esetén és

mely települések kaphatnak segítséget.

Rendkívül igazságtalan lenne – tette hozzá –, ha figyelmen kívül hagynák, hogy szép

zámban vannak olyan önkormányzatok, melyek felelősen gazdálkodtak. – Aki felelőtlenül

azdálkodott, viselje is a felelősségét – jelentette ki Wittinghoff Tamás, Budaörs független

polgármestere. Szerinte Kósának egyébként sem nyilatkozgatnia kellene, hiszen ők

vannak kormányon, ezért inkább cselekedjenek. Ha polgármestertársa mégis aggódik

valamiért – mondta –, tegye inkább az iskolák államosítása, a járási rendszer létrehozása

miatt.

A közművagyonadó kapcsán Wittinghoff kijelentette: ez már maga az őrület, hiszen az új

teher névleg ugyan a szolgáltatókat sújtja majd, s nem az embereket, de a számlát

valakinek állnia kell. A közműadó a szánalmasnál is szánalmasabb ötlet – ez a véleménye

Kovács Róbertnek, a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. ügyvezetőjének –, mert

bizonyosan nem segíti a rendszer működőképességének megőrzését. Az

adósságkonszolidáció viszont a kutató szerint is elkerülhetetlen, bár nem 1200 milliárdnyi

összegben.

Kétféle hitelállományról van ugyanis szó, s más-más problémát jelent az eladósodottság a

nagyobb, illetve a kistelepülések számára – magyarázta. Kovács ismeretei szerint van

néhány nagyobb város – ezek összesen 100-150 milliárdos hitelt halmoztak fel –, amely a

bedőlés határán áll, ezért gyors beavatkozásra van szükség. Ők egyébként nem kis

részben saját hibájukból kerültek bajba, mert például soha meg nem térülő, illetve

teherbíró képességüket meghaladó beruházásokba fogtak. A devizaalapú kötvények

visszafizetése is több helyen gondot jelent.

A másik csoportba elsősorban azok a kisebb települések tartoznak, amelyek a

működőképesség megőrzése érdekében vettek fel hitelt. A kutató szerint ennek nagyjából

a rendszerváltozás óta fennálló strukturális oka van: az állam még a kötelező

önkormányzati feladatok ellátásához sem biztosít elegendő forrást. E körben alapvetően

folyószámlahitelről van szó, azt elvileg minden év végén le kellene zárni, de számos

helyen ezeket a kölcsönöket különféle trükkökkel átvitték a következő esztendőre is.

Így az adósságot önkormányzatok sora hosszú ideje görgeti maga előtt, és Kovács

becslése szerint ez is körülbelül 100-150 milliárd forint lehet. Ez a lehetőség viszont j

övőre megszűnik: bár az éven belüli folyószámlahitelhez nem kell majd kormányzati

engedély, a meglevő adósságot nem lehet megújítani. A hiteleket decemberben vissza

kell fizetni. A csaknem háromezer kistelepülés többségének pedig ez megoldhatatlan

feladat – állítja a szakértő. Ezért Kovács szerint is azonnali beavatkozásra van szükség,

különben önkormányzati csődök sorára lehet számítani.

Úgy látja, hogy a helyzet még kezelhető, de hogy milyen konkrét megoldás jöhet szóba,

arról nincsenek információi. Lehetséges megoldásként eddig csak annyi hangzott el,

hogy a hiteleket az állam vállalná át, és a helyhatóságok a piacinál kedvezőbb feltételek

mellett törleszthetnének. Felvetődött az is, hogy az adósságot viszi az állam, és cserében

csökkenti az önkormányzatok támogatását.