Közel 3 millió nyugdíjas él ma Magyarországon. A nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők népességen belüli aránya az ország nyugati és középső részében 1-2 százalékponttal alacsonyabb, míg a Dunától keletre eső országrészben és a Dél-Dunántúlon magasabb az országos átlagnál.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2010. januárjában 2 millió 980 ezer személy részére összesen 249,4 milliárd forint nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított. Az ellátottak a népesség 29,8%-át tették ki, számuk 1,7%-kal csökkent a 2009. januárihoz képest, miközben a folyósított ellátások összértéke 4,1%-kal növekedett.

A nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők népességen belüli aránya az ország nyugati és középső részében 1-2 százalékponttal alacsonyabb, míg a Dunától keletre eső országrészben és a Dél-Dunántúlon magasabb az országos átlagnál. Ez alól csak az észak-alföldi Hajdú-Bihar megye kivétel, ahol a népesség 28,2%-a részesül nyugellátásban.

A nyugdíjasok aránya legkisebb, 25,3% Pest megyében, legnagyobb pedig, 35,5% Békés megyében.

A nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők struktúrája régiók és megyék összehasonlításában jelentős eltéréseket mutat. Az öregségi nyugdíjasok részaránya az Észak-Alföldön 43%, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb, ahol csupán az ellátottak egyharmadát teszi ki. Budapesten, Pest és Nógrád megyében, valamint a Dunántúl nyugati és a Balatontól északra fekvő megyéiben ugyanakkor az országosnál jóval nagyobb az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottakon belül.

A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok aránya Tolna, Békés, Szabolcs-Szatmár és Csongrád megyékben a legmagasabb, az országost (12,7%) meghaladóan 17-18% között volt. A legnagyobb területi különbségek az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesültek között fordulnak elő. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében arányuk az ellátottak 16%-át tette ki, a többi megyében 10% alatt maradt.

A fővárosban és a Nyugat-Dunántúl megyéiben - ahol legmagasabb az öregségi nyugdíjasok aránya - kisebb a rokkantsági nyugdíjasok, és különösen alacsony az egészségkárosodott személyek részaránya.

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesültek megoszlása ellátási formák szerint, 2010. január (Forrás: KSH)

A nők többen vannak

A nyugdíjasok, járadékosok nemek szerinti összetételét szinte valamennyi fő ellátási formában nőtöbblet jellemzi, ami többek között a nők születéskor várható magasabb élettartamával, népességen belüli részarányuk növekedésével, és a számukra biztosított, ma még alacsonyabb nyugdíjkorhatárral hozható összefüggésbe.

Az ellátottak egészét tekintve a nők aránya 60%, ezen belül az öregségi nyugdíjas nőké 62%, a hozzátartozói nyugdíjasoké 96% volt.

A főbb ellátási formákban részesülők nemek szerinti megoszlása a régiók, azon belül az egyes megyék között is eltérő. A saját jogú nyugdíjas férfiak aránya például Budapesten a legalacsonyabb (37,7%), ugyanakkor a hozzátartozói nyugdíjasoké itt a legmagasabb (9%, országosan 4,2%.)

A nyugdíjasok megoszlása főbb ellátási formák és nemek szerint, 2010. január (Forrás: KSH)

A korbetöltött rokkantsági nyugdíjasok között férfitöbblet tapasztalható, ez alól csak a közép-magyarországi régió és Somogy megye kivétel. A korhatár alatti rokkant nyugdíjasok körében néhány évvel ezelőtt még határozott férfitöbblet mutatkozott, ami 2010 januárjára a megyék mintegy felében megszűnt.

Forrás: KSH - Nyugdíjasok, nyugdíjak 2010